Kiemelt témák

Sziasztok lányok

Bocsi, hogy csak ritkán írok, de a két lurkó rendesen lefoglal, hál istennek.

Obea, jó hogy újra itt vagy. Gréti nagyon aranyos kiscsaj, és milyen nagy már!

Rkata, Csenge nagyon csini, örülök, hogy már minden rendben az oviban. Peti is sok mindent tanul az oviban amit nem díjazok, de sajna ez ezzel jár. Mindig öröm olvasni az írásaidat. Jó a szöveged: "herkules", "aztán eltűnök a balfenéken"

Nagyon jó képeket raktatok fel. Nagyon aranyosak a keresztgyerekek.

Kanga_mama, a kericsajod nagyon ügyi, biztos könnyen beszokik.

Süni, de jó, hogy jelentkeztél. Miklóska már olyan nagyfiú, emlékszem nem is olyan régen volt, hogy hazahoztátok, most meg már komoly bölcsis.

Emike, nagyon helyesek a lányok.

Próbálok én is feltenni képeket.

Peti pár hetesen:


amikor hazahoztuK:


és most:



Ivett


és most

Sziasztok!atan!Aranyosak a gyerekeid!Diadella!Azért ezek jó hírek!Biztos segít majd a beszélgetés.És kátod,vannak mások is akinek nem megy elsőre a döntés,külömben nemlenne a tanfolyam elötti felvilágosítás.Kkriszti!Igen ilyen béna vagyok a géphez,csak az első két betűt gépeltembe,és ez ugrott bele a topikba.Bocsika ha meg kavartalak Nagyon szívhez szólóan írsz.

Atan!!

De jó,hogy Te is visszatértél erre a fórumra!Jó hallani a régi fórumozókról is!

Gyönyörűek lettek a gyerkőceid!!
Peti is már igazi nagyfiú lett,és Ivettke is szép mosolygós,tündérlányka!!!! Nagyon édesek!

Most látom,hogy Peti is már nemsokára 5 éves lesz!Hogy szalad az idő!!!!Nemsokára suliba megy!!!

Mindenkinek kívánok szép napot!!!

Puszi:Kriszti

Úgy látom, régen és ma van
Akkor csatlakozom:

Regina egy naposan:

És mostanában:

Sziasztok!

Gyönyörűek! Mindegyik gyermek gyönyörű! Hihetetlen szépek! TÉNYLEG! Köszi nektek, hogy felraktátok! Egy kis boldogság a szomorúságom mellé.

Most olvastam a NET-en. Egy 16 éves lány, életképes újszülöttnek adott életet egy garázsban, este jelentkezett a MÁV-kórházban. A babát magára hagyta és meghalt szegényke MIÉRT???

Kajla, Regi tényleg csak most volt két éves? Hihetetlen mekkora már. Milyen magas? Na és a szeme gyönyörűséges, mint az anyjáé, nagyon hasonlít Rád.

Kanga_mama, én ezeket sosem fogom megérteni, ha már megszülte akkor miért? Mitől félnek, miért nem kérnek segítséget?

Sziasztok!

Obea,Dotti,Diadella,Atan,Kajla: Gyerekek csodásak,jó nézni őket!!!!!

Kanga: Nagyon szomorú ilyen hírt hallani, teljesen érthetetlen,pedig van segítség!!!

Diadella: Megnéztem a könyvben,amit írtál és tényleg rosszul szerepelnek benne a változással kapcsolatos teendők.

[/img]

Szisztok lányok!

Nagyon-nagyon aranyosak a gyerköcök!Tündériek! Értük érdemes ezt a hosszú utat megtenni, vállalni a sok szenvedésünket,hiszen az ő pillantásuk boldogsággal tölti el a megkeseredett szívünket!!! Ők adnak nekünk reményt és hitet!!! Köszönjük nektek a képeket, nekünk szebbé teszik a várakozó napjainkat!!!

Kanga mama!Szomorú vagyok a hír hallatán! Én sem értem miért nem fordulnak segítségért Pedig rengeteg család vár egy "aprócska csodára". Talán lehet, hogy az segítene, ha a középiskolákban a tizenévesek számára, vagy akár munkahelyeken, esetleg figyelemfelkeltő plakátokon információkat közölnének az öribefogadással foglalkozó egyesületek segítő szándékát! A gyerekeknek akár faliújságokon telefonszámokat is megadhatnának, hogy a bajba jutott lányok kihez fordulhatnak!!!
Talán így az abortuszok száma is csökkenne!!!
A kezedről semmit nem írtál, rende jött? Amandának,hogyan telt a második bölcsis napja?

Próbálok mindenkiről visszaolvasgatni, hogy képbe legyek!!

Mindenkinek olyan mosolygós napot kívánok amilyen képet feltettem!!!

Nem tudom Lányok, mérhetetlenül szomorú vagyok. Pedig most már elég jó az öf. lehetőségének propagandája, úgy látszik még mindig kevés!
A Gólyahíresen Napsi már belinkelte, most én is iderakom, olvassátok el...

http://index.hu/politika/bulvar/bulvarhirek/328490/

Megszakad a szívem...

A kezem oké Dotti, köszi.

Ma nem beszéltem még velük, nem tudom milyen volt a 2. nap, majd hívom őket később.

Csöpke, Földim! A szombat még mindig áll??? Részemről igen!

Diadella!

Köszi, hogy megosztottad velünk az e-mailedet!A férjednek, biztosan jót tenne ha elmennétek,erre a rövid tancsira! Egyébként nem értem a jogrendszert?! Mindent túl bonyolítanak és nehezebbé teszik az amúgy is nehéz utat!!! KITARTÁS!!!!Gyönyörű anyuka leszel,a férjed meg büszke apuka!

Sziasztok!

Hát ez eléképesztő! A hideg is kirázott, ahogy olvastam!
Nem tudom megérteni, hogy hogy lehet képes ilyenre valaki. Egyszerűen nem tudom elképzelni!! Amikor annyian vágynak arra, hogy babájuk lehessen..és az a kis élet, mit tehet arról, hogy egy 16 éves lány úgy gondolta, hogy elromlott az élete a terhességgel..mert valszeg úgy gondolta! Szőrnyű!!!
Nagyon sajnálom azt pici kis babát!!


Erika! Hát igen. Én is jónak tartom. Jó lenne elmenni egy ilyenre is.
De egyenlőre nagyon várom a Gólyahíres talit..hátha

Kangamama! Amanda? Ma hogy viselte a bölcsit? Kezed hogy van?

Lányok, Domikám nincs..nem jött haza azóta sem

Közbe látom, hogy már válaszoltál kangamama..

Dotti! Köszönöm, aranyos vagy!! Nekem ma már jól kezdődött a napom, mert az első beteg a patikában akit kiszolgáltam egy távoli ismerős volt és persze jött a kéréds...mikor megyek megint lombikra..stb..stb..úúúúgy útálom már ezeket a hülye kérdéseket.
Persze tudom, hogy nem rossz indulatból kérdezte..de akkor is útálom.
És nem mondhatom még senkinek, hogy örökbe szeretnék fogadni egy babát..addig amíg a párom nem akarja..már csak az hiányozna, hogy valakitől viszahallja és tényleg teljesen elzárkózna a dologtól.
Szal ilyenkor csak hebegek-habogok!!

Kanga mama!
Örülök,hogy okés a kezed!Elolvastam a cikket egyszerűen borzalmas!!!
Kriszti!
Megint bearanyoztad a napunkat!!!!!
Én 15 évet húztam le az oviba!Valóban nem lehetne felmondani lombik alatt! Sokan tanácsolták adjam be bíróságra!De nem szerettem volna visszamenni arra a helyre,ahol ilyen "bunkó" emberek vannak! Az egyik kolleganőm is elszólta magát, ha mi ketten maradtunk volna és nekem besikerül a baba akkor ő azt nem vállalja ,hogy helyettem lesz! Meg kell jegyeznem ő előtte való napokban beszélt is a polgármesterrel négy szemközt a leépítésről is (ugyanis még akkor nem lehetett tudni ki megy).Szerintem az ő keze is benne volt a dologban:Nagyot csalódtam benne, mivel nagyon jó viszonyban voltunk!
A beültetés után otthon feküdtem,amikor kézhez kaptam a felmondásomat( megjegyzem táppénz ideje alatt,ami törvénytelen).Na, erre felhúztam magam,és kimentem kicsit cirkuszkodni!És ekkor nem sejtettem, hogy kisbabát várunk, ugyanis a tesztem negatív lett!!!Másnap az orvos javaslatára újra megcsináltam a tesztet,kiderült,hogy kisbabánk lesz. Na volt nagy öröm a sok idegeskedés után!!!De gyorsan el is múlt,mert a cirkuszkodást követő 2. napon elkezdtem pecsételni! Az orvos tanácsait betartva mindent elkövettünk.6 hetes UH előtti éjszakán már elkezdtem,görcsölni és erősen elkezdtem vérezni!Az orvosom másnap megvizsgált, még vért is vettek,hátha mégis, de sajnos közölta elkezdődött a vetélés.Hát ne tudd meg milyen lelkiismeret furdalásom van mai napig!Lehet, hogy az idegeskedés játszott közre!Vagy amúgy is megtörtént volna? Nem tudom!!!
Most már azonban szertnék aktívan az öribefogadásra koncentrálni!!!Teljes gőzzel előre!!!

Most azonban sokszor töprengek a családi napközin! Nem tudom helyes lenne-e belevágni Ha eljön hozzánk a gólya akkor én az anyaság minden percét szeretném kihasználni,hiszen erre vágyok már évek óta!!! Aki esetleg tud abban a kérdésben tanácsot adni ,szívesen veszem!!!

Diadella!

Tudom én is ugyanezeket éltem és még élem át! Nekünk még van egy próbálkozásunk, de rosszul vagyok ha rá gondolok! Nekem májusba javasolta az orvos 3 hónap szünet után keressem meg,és csináljunk egy genetikát! Ritka de előffodul,hogy hibás gén okozza a vetélést.Már ő sem magyarázatot adni miért nem maradnak meg az emriók,mikor gyönyörűen kifejlődnek!De nincs kedvem felkeresni a dokit! Majd ha lesz öribabánk akkor talán megpróbáljuk a kistesót neki!!! Nem tudom te hány beültetésen vagy túl én 6-ot csináltam végig a fagyasztottakat beleszámítva!Szörnyű! Ha pedig abba gondolok bele,hogy ha hamarabb belevágunk az öribefogadásba,akkor azóta már boldog anyuka lehetnék!!!Igen nem tanácsos a férjed rábólintása előtt terveiteket tolmácsolni!!!De hidd el megfog törni a jég!!!Mi már nagyon sok ismerősnek elmondtuk a tervünket!És szívből szúrkolnak nekünk!

Sziasztok!!!

Nagyon szomorú vagyok,ezek a hírek hallatán!!Borzalmas,hogy ilyen dolgok megtörténnek!!
Szegény pincuri babuci,még azt sem tudhatta meg,hogy milyen amikor megsimogatják,megpuszilgatják,megszeretgetik....
Azt sem tudta szegénykém,hogy milyen egyáltalán az élet!!!

Lányok!!
Ha tehetitek,akkor hirdessétek,hogy van megoldás a nem kívánt kisbabákhoz!!Tudja meg mindenki,hogy örökbeadhatja a kisbabáját,ha nem tudja Őt vállalni!!!
Ez a legjobb megoldás mindenki részéről!!Hisz a baba egy szerető családba kerül,ahol nagyon-nagyon várják,az életet adó anyuka pedig megnyugszik,hogy jól döntött a gyermeke sorsát illetően!!!

Most gondoljatok bele,hogy mit érezhet az a 16 éves lány,akivel ez történt!!Örök életért bűntudata lesz,hogy mit is csinált!!!
Pedig van megoldás,csak erről beszélni kell!!!

Segíteni kell az Egyesületek,Alapítványok munkáját,hogy merjenek hozzájuk fordulni segítségért a bajba jutottak!!!

Aki teheti,az bátran hívja fel a figyelmét az embereknek,hogy vannak szervezetek,akik az örökbeadással foglalkoznak!!!

Segítsünk,hogy ne történhessen hasonló eset!Mert ez mindenkinek nagyon rossz!!!


Ez nekem nagyon fáj!!!Hisz annak a babucinak is joga lett volna az élethez!!

Puszi nektek:Kriszti

Dotti!

Sajnálom ami veled történt! Át tudom érezni!! Amit pedig a munkahelyeden csináltak az nagyon, de nagyon csúnya dolog volt! Nem is tudok rá mint mondani!!

Nekem 3 lombikprogramom volt, az elsőnél amikor mentem vérvételre az pozitív lett! Nagyon jó lett a HCG eredményem. Fantasztikus érzés volt, amikor azt mondta az orvos, hogy terhes vagyok.
Sajnos nem tartott sokáig..pár hétig és az is szenvedés volt, mert bár én nem véreztem, mert nálam az Utrogestan viszatarttta a vérzést..a baba már elhalt bennem és folyamatosan lázas voltam..járkáltam vele az orvosomhoz / aki a lombikot csinálta/..de ő folyamatosan csak azt mondta, hogy biztos azért vagyok lázas, mert megfáztam és valami bacit bekaptam..hiába mondtam neki, hogy nem fáj a torkom, nem vagyok náthás, semmi megfázásra utaló jel nincs.."csak" lázas vagyok, de az folyamatosan.
Én akkor már éreztem, hogy valami gond lehet a babával, mert elég nagy mennyiségű Utrogestant kaptam, ami progeszteron tartalmú és segít a terhesség megtartásában... közben folyamatosan jártam 4 naponta vérvételre és hol lejjebb esett a HCG szintem , hol feljebb ment...folyamatosan lázas voltam e közben végig.
Kértem, hogy csináljanak egy UH-t de nem csináltak, azt mondták ez még ilyen kora terhességnél nem kell.
Aztán az egyik vérvétel eredményem nagyon rossz lett..teljesen leesett a HCG szintem..akkor azt mondta a doki, hogy azonnal hagyjam abba az utrogestant és 2-3 nap mulva el fog indulni a vetélés.
Így is történt. Otthon öltem és vártam, hogy mikor... borzasztó volt.
Ahogy megtörtént ez a rémálom..a lázam lement..én tudtam.. el volt halva a baba, ki akart jönni, de az utrogestan bent tartotta, a szervezetem pedig a lázzal védekezett!!
A ilyen orvosnak, nemhogy diplomát nem adnék..azt most nem írom le, hogy mit csinálnék vele...volt egyébként más gond is a dokival..nem is kis gondok, de nem szeretném ezzel terhelni a fórumot... alényeg, hogy már kirakták az állásából!

Sziasztok lányok!

Engem is felkavartak a történtek! Kriszti teljesen igazad van!Igen nekünk leendő vagy már anyukáknak összefogva kell segíteni az egyesület munkáját!
Hát a kép láttán... én jól kisírtam magam!Szavakat is nehezen találok.....

Diadella!Hát te is sok borzasztó dolgokat éltél át.Még szerencséd, hogy nem ment rá az életed!Szörnyű!De reménykedjük, hogy a kisbabáink majd minden szenvedést feledtetnek!!!Most a jövő a lényeg !!!

Lányok mára elbúcsúzom,majd holnap találkozunk!Mindenkinek szép álmokat kívánok!

[/img]

Jó éjszakát Dotti!!

Nagyon hiányzik a cicám lányok!

Jó éjszakát mindenkinek,és álmodjatok szépeket!!!

Puszi nektek:Kriszti

Kangamama: Áll a szombat,megyünk! És végre találkozunk!!!

Diadella,Dotti: Mi egyet lombikoztunk,amiből méhen kívüli terhesség és életmentő műtét lett (mert nem vették észre), és hálát adok a sorsnak,hogy még a műtét utáni táppénz alatt,szóval szinte azonnal jelentkeztünk örökbefogadásra. Nem bánom,hogy megpróbáltuk és azt sem hogy több lombikot nem vállaltunk,Laura olyan,mintha én szültem volna és most már miatta sem vállalnék kockázatot egy esetleges komplikált terhességgel.
Szóval Lányok,jó úton vagytok,én nem hittem el,de Laura születésével minden szörnyűség feledésbe merült,és minden értelmet kapott az életemben. Így lesz majd veletek is,meglátjátok. Addig kitartást és rengeteg erőt kívánok,Diadella neked még azt is,hogy a férjed is minél hamarabb akarja ezt.

Mindenkinek szép estét!

Sziasztok

HALDDDDDDD VILÁÁÁÁÁÁG PELUS NÉLKÜL ALSZUNK

Olyan jó látni, hogy ennyire pörög a topik, várakozóként nekem is nagyon sok erőt adott a mindennapokban

Kanga mama
Miklósunk, Miklós volt és maradt.
Mi Benedeknek neveztük volna kisbabánkat, akit nyílt örökbefogadással fogadtunk volna örökbe. Mivel Miklóskánk már igazán nagy fiú volt, úgy gondoltuk először, hogy a Bence első keresztnevet kapja és mögötte marad a Miklós. Ahogy teltek az ismerkedés napjai, egyre biztosabbak voltunk abban, hogy Miklósnak szólítjuk. hiszen a nevére figyelt már és mindenki így szólította. Szerintem nagy törés lett volna, ha egyszer csak elkezdi a világ Bencézni. Végül az egy keresztnév mellett döntöttünk, maradt a nagyfiú Miklós. Sokáig Miklósnak szólítottuk, majd jöttek a becenevek. Ő először Mimmó-nak ejtette a nevét, mi gyakran szólítjuk így, vagy Mimi-t mondunk, én valahogy a Mikit nem szeretem, de ő a bölcsiben a Mikikét elfogadja.
Mi 9 hónapot vártunk kicsi fiúnk hazaérkezésére, no meg persze sok-sok évet.

Rkata
Hogy alakul a beszoktatás?
Olvastad a cikkeket?

Szép napot mindenkinek
Puszi Süni

Szia, Süni!

Ügyes a kicsi fiad!

Nálunk megoldódott az ovikérdés, hála égnek, még egy napig volt sírás, de péntekre, mintha elvágták volna, és azóta sincs. Persze minden reggel van menetrendszerű alkudozás ("maradjunk ma itthon", "ne menjünk ma óvodába", "utálom az ovit" ), de úgy teszek, mint aki nem hallja, vagy elterelem a témát, eddig bevált.
És 2. napja megint száraz Csengénél is a pelus éjszakára - ovi előtt már rég pelus nélkül aludt, de az ovikezdéssel - ahogy az várható is volt - az éjszakai bepisilés is visszatért, sőt időnként van egy kis kaki is , pedig ilyenre aztán végképp nem volt példa eddig. Elég stresszes neki ez az időszak, nem piszkálom, nem bántom érte, majd elmúlik.

Köszi a segítséget!

PUszi,
Kata

Sziaszok!!

Süni! Miklóska nagyon ügyes nagyfiú!!!

Kata! Örülök, hogy nálatok is kezd alakulni az óvi dolog!!

Lányok! Egy ideje foglalkoztat a gondolat, és meg is szeretném osztani veletek, csak félek, nehogy bárkit is megbántsak, mert az aztán egyáltalán nem áll szándékomban.

Szóval. Amikor én arra gondolok, hogy örökbefogadás, akkor nekem automatikusan egy icipici csecsemő jut az eszembe.
Úgy érzem, ha nagyobb babát fogadnék örökbe / akár 4-5 hónaposat is/, akkor lemaradnék valamiről...valamiről amit az én kicsikém tett eddig.
Szeretném kérdezni, ha van kedvetek erről beszélgetni, hogy nektek ez a nehézség / ha lehet ezt így neveni...hisz ez is egy csodálatos dolog, mert kisbabánk lesz..mégha nem is csecsemő/, hogyan volt leküzdhető..és itt most nem a gyermek- anya,apa kapcsolat kialakulására, összeszokásra gondolok, hanem itt belül a lelketekben..hogy ott mi zajlott!!

Süni, köszi a választ. Tudod, én is arra gondoltam, hogy esetleg egy nagyobbacska babó örökbefogadása esetén nem lenne szerencsés a névváltoztatás.

És, hogy témánál maradjunk, Diadella, aki még mindig Kata! Nagyon jó kérdéseket, témákat vetsz fel, kérlek tartsd meg jó szokásod. Tudod, szerintem ez úgy van, hogy mindenkinél, minden anyánál, leendő anyánál másképpen zajlik le ez a kérdés. Én eltudnám fogadni, ha egy nagyobb babót kapnánk. Talán azért is, mert látva a keresztlányom jelenlegi korszakát, hát nagy kár lett volna, ha kihagytam volna. Láttam a keresztlányomat újszülöttként, csecsemőként és most kisgyermekként. Minden kornak megvan a maga varázsa. Én nem érzem úgy, hogy bármiről is lemaradnék, ha egy nagyobb babót kapnánk. Nézd, ha te viszont úgy érzed, hogy benned hiányt kelt ez a dolog, akkor semmiképpen ne vállalj nagyobbacska gyerkőcöt. Csak azt vállald/vállaljátok, amit a szíved/szívetek diktál. Ha majd eljuttok odáig, hogy jelentkeztek, kérdezd meg a férjecskéd véleményét is erről. Én annak idején kapásból rákérdeztem apára, amikor közölte velem egy vasárnap délután, hogy fogadjunk örökbe: "és mekkorára gondoltál?" Azt mondta: "minél kisebbet, szerintem úgy 3 éves korig". No hát ebben és mint a mellékelt ábra mutatja, ami nem más mint 20 év együttélés... ebben és minden egyetértünk/értettünk. Na, ezzel biztos, hogy nem segítettem semmit, csak úgy leírtam az én/mi gondolatainkat.

Mi van azzal a csavargóval? Még mindig nem jött haza?

Kata, Süni, nagyon ügyes csemetéitek vannak!

Sziasztok lányok!

Nagyon jó a topic, igazán szívmelengető.

Jó olvasni titeket.

Sajnálattal olvasom, hogy milyen szörnyűségeken mentetek át. Remélem sikerül mindannyiótoknak feldolgozni ezeket a dolgokat. Nekem nem volt egy lombikom sem, de titeket olvasva, talán jobb is. Tudom, hogy sok párnak lehet így csemetéje, de mi nem tudtuk rávenni magunkat.
A mi helyzetünk olyan szempontból egyszerűbb volt, hogy mi már esküvő előtt eldönöttük, hogy szeretnénk majd saját mellé örökbefogadott gyermeket is. A férjem egyik unokatestvére, és egy másik unokatestvérének a kislánya is örökbefogadott.
Úgyhogy amikor nem akart sikeredni a baba, (igaz, engem is nagyon megviselt), de utána hamar az örökbefogadás mellett döntöttünk.

Diadella: A nagyobb gyermek témához kapcsolódva:

Mostanában mi is szoktunk azon gondolkodni, hogy Gréta mellé egy 3-6 év közötti kisgyermeket fogadnánk örökbe. Még nem érett meg bennünk az elhatározás, de gondolkodunk rajta. Velük is rengeteg csodálatos dolgot élhet át az ember. Mindenesetre csatlakozom Kanga mamához, ezt mindenkinek saját magának kell eldöntenie mit szeretne. Elsőre én is csak újszülött babócát tudtam elképzelni pont ezek miatt, amiket Te írtál. ÉS úgy gondolom, ha újból kéne döntenem, most is így tennék. De szerintem ez sok beszélgetés témája kell hogy legyen közted és a férjed között. Már csak azért is, mert Ő még az örökbefogadással is egy kicsit nehezebben barátkozik (én nagyon drukkolok nektek), egy nagyobb gyermek pedig egy teljesen új helyzet az örökbefogadáson belül is.
Annyit még szeretnék mondani mindenkinek, hogy mi teljesen nyitottak vagyunk bárkivel találkozni és beszélgetni az örökbefogadással (és persze bármi mással) kapcsolatban. Ha úgy gondolod, hogy a férjednek ez segítene, esetleg hajlandó lesz rá egyszer, nyugodtan szólj. A távolság miatt ne aggódj, elég mobilisak vagyunk

Nah... a sok duma után mennem kéne valamit főzni az én drágáimnak

Puszi mindenkinek!

obea

Még gyorsan két kép:



Drága Grétám unokatestvérével, Zsófival.
Naaaaagyon szeretik egymást

Obea, nagyon édesek, és igen szépek mindketten.

Most beszéltem a mamával, kericsajom megint nem akart hazajönni a bölcsiből. Az előbb mondta a telefonba, hogy: "ettem ubojkát, meg husikát, meg nokedjit" és azt is, hogy: "kejesztapu hóóó van?"

Lányok, itt kell maradnom a melóhelyemen túlórázni. Ellenőrzés van és jegyzőkönyvet kell majd írnom. Most itt ülök és hegyezem az ujjaim végeit és várok. Még mindig jobb, mintha játszanám a klasszikus titkárnőt és reszelném a körmeimet, meg nekiállnék lakkozgatni, nem?

Sziasztok lányok!
Már rég nem írtam ide a fórumra, de mindennap olvasgatom a Veletek történteket!
Üdv az újaknak! Kitartást és türelmet a várakozóknak!
Diadella! Neked külön is szorítok a döntés meghozatalához!

A felvetett témához szeretnék pár szót szólni. Hozzánk ugye 0,1,2 és 3 évesen is került babó. Mindegyik helyzet más és más volt. (Röviden ,akik még nem ismernek: Norbi 3, Bia 2 éves volt,mikor örökbefogadtuk. A két öf között született a vérszerinti fiunk Roli , majd idén januártól van egy nevelt lánykánk Zoé.)
Végtelenül sajnálom, hogy pl. Norbit csak 3 évesen hozhattuk haza, hisz a kimaradt idő nagyon kellene az anyai szívemnek! Szerintem két éves korig semmi gond sincs hisz, ha belegondolunk egy két éves intézetes gyerek jó pár hónappal le van maradva egy normál családban élő kortársától. Három éves kortól viszont már csak apró pici lépésekben lehet a rosszul megtanult dolgokon javítani. Bia két évesen pár szót mondott , lépcsőn járni nem nagyon tudott, egyedül enni sem igazán. Így vele kapcsolatban nem érzem, hogy sok mindenből kimaradtunk volna. Norbival viszont már más a helyzet. Ő három évesen tele volt rosszul megtanult viselkedésformákkal és rossz beidegződésekkel. Nagyon rosszul beszélt (szinte egyáltalán nem ragozott, a szavakat sok esetben rosszul mondta stb.), nem volt szobatiszta, és pl. nyitott szájjal evett. Hosszú-hosszú idő kellett, hogy normál irányba tereljük a fiatalurat...
( Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Roli születése után jöttünk rá, hogy a szülővé válásunkhoz bizony kellett egy csecsemő is, vele teljesedett ki ez az érzésünk!! Így megértem , ha valaki elsőre ragaszkodik egy újszülötthöz.)

Pár kép az ilyen volt, lett kategóriába (Zoéról sajna csak privátban tudok képet küldeni):

Bia még az intézetben:

Amikor hazahoztuk:


Norbi az intézetben:

Örökbefogadásakor:


A nagyok most:


Roli születésekor:

Fél évesen:

Most:

Hali Csajok, most értem haza! Jó mi? Na, mindegy...

Te Steiff, épp ma jutottál eszembe, amikor Diadella feltette a nagyobbacska babára való felvetését. Eszembe jutott, hogy neked több tapasztalatod van és menni is akartam utánad a másik fórumra, hogy szólok, gyere már át... erre itt vagy! Na, ez a telepátia. Lehet, hogy a picurkánkat is ilyen telepátiával kellene csalogatnom?
De nagyok már a srácok. Én pl. most láttam tőled ilyen volt és lett képet először. Aranyosak nagyon. És Roli nagy huncut... az tuti. Ilyen kajánul nézni, apám! Nem semmi!
Kérdésem: minden intézetben lévő gyerek le van pár hónappal maradva? No, nem jelent gondot, csak kérdezem. Kezdenek előjönni a félelmeim, amik eddig nem voltak. Pl. attól tartok, hogy majd elkezdek hasonlítgatni a keresztlányomhoz. Mert ugye ő most perpillanat számunkra a tökéletes gyerek. Tudom, hogy ezt nem szabad... de mégis valahol attól tartok, hogy a tudatalattim majd elkezd működni. Nyugtassatok meg, hogy ugye ez nem lesz így?!

Sziasztok!

Nagyon aranyosak a gyerkőcök!!!Obea a kiscsajok így "ennivalók"!
igen szerintem is Grétinek nagyon jól jönne egy kis tesó!!!!!!!!!!!!!!
Tündériek!!!!

Steiff!Jó nagyok lettek a gyerköcök!!Rolinak az a nézés fantasztikus!!!Csábosan ravasz egy kis huncut mosollyyal fűszerezve! Engem is meglepett a nagyfokú lemaradás!Tudod én egy kicsit mindig pedagógus szemmel nézek és olvasok! De az a lényeg,hogy a ti szerető gondoskodásotok és tudatos nevelésetek helyre tette a dolgokat!!! Lenne nekem is kérdésem a gyerekek viszonylag könnyen vagy kicsit nehézkesebben fogadtak el benneteket? mivel,ők már idősebb korú gyerekek? Azért te most nem unatkozol ennyi apróság mellett!Sok boldogságot kívánok neked!

Csöpke azért az nem semmi amin keresztül mentél!!!Ilyenkor úgy érzem az én problémám eltörpül a tied mellett! Sokszor a lombik előtt nem is mérlegelünk milyen veszélyek adódhatnak!Nekem a 3. után a sóoldatos UH kimutatta, hogy polipom van, na azt a két hetet míg műtét után lejött a szövettan senkinek nem kívánom!! Órákig zokogtam a párnámon biztos rákos vagyok ,csak nem merik megmondani!! Aztán kezembe adták a papírt ,hogy minden rendben van!!! Na akkor meg az örömtől sírtam!!!Nagyon jól döntöttetek amikor öribefogadtatok!

Tudjátok ma a szomszédasszonyommal együtt sírtunk a kapujában!Ma a bizalmába avatott: most tudtam meg,hogy volt egy 8 hónapos kisfia aki halva született és egy 10 hetes elhalt terhessége, szintén kisfiú lett volna.Évekkel ezelőtt közölték vele a kisfiúkat nem fogja tudni megszülni a szervezete kidobja!! Ez borzasztó!!!Van két nagy lánya a kisebbik tiszta "fiúnak"készült. Mondtam is neki a jó Isten mégis csak adott nekik "fiút".Hát én egyre jobban azt érzem, hogy nem is baj, hogy nem sikerültek mert ilyen dolgokat átélni szörnyű!Persze jó tudom nem mindenkivel történik ilyen!Azt hiszem mégsem mulasztottam el semmit sem!!!

Diadella!Mi is úgy gondoltunk a férjemmel,hogy minnél kisebb babókát szeretnénk!Mi is szeretnénk átélni a kisbabás történteket!De ezt a férjeddel együtt kell megbeszélned!
Nekem volt az oviba,egy kislány 2,5 éves, akit a nagyszülők neveltek.Az anyukája 8 hónaposon lelépett!!!Na az a kislány mint egy hajasbaba volt, jó kis husos lábicával,formás kis fenékkel,édesen selypített.Tökéletes kislány volt!!Én már akkor szívesen örökbe fogadtam volna amikor megláttam!Tünemény volt!!!Aztán ki is használta, hogy mindenki babusgatta!!!!

Örülök,hogy a kis ovisokés bölcsisek ilyen ügyesek!!!
Ma voltunk át legkisebbik keresztfiúnkhoz olyan édesen fohta a kezemet, hogy vigyázzak a küszöbön!!!

Ja,és voltam állásbözén, hát elszomorító a helyzet semmi lehetőség nincs!!!!

Diadella! Remélem a cicusod már az öledbe doromból!

Diadella, Kanga-mama, nálunk Melinda újszülött volt, Anikó pedig két hónapos mikor hazahoztuk. Ebből a szempontból nem igazán éreztem különbséget, igaz a két hónapos is elég pici még. De én - bár tudtam, hogy butaság, hiszen minden gyerek más -, mégiscsak összehasonlítgattam a két testvért. A hiperszuper elsőszülött Melindához képest Anikó kevésbé tűnt szépnek és okosnak, nem lehetett nem észrevenni a különbséget. De mára már hála Istennek ez egyáltalán nincs így, mindkettőjüket hiperszupernek látom, és azok is . Csak azt akartam ezzel mondani, hogy lehetnek átmenetileg ilyen ellentmondásos érzések, és ez nem tragédia.

Sziasztok! Sajna csak most tudok írni, mert a melóhelyen nem jutottam net közelbe.

Örülök, hogy ennyien reagáltatok a témára, tényleg nagyon jó kis fórum ez!

Mindenkinek köszönöm a drukkokat...szükségem is van rá!!
Nem tudom mikor jön el az a pillanat, hogy elkezdjük az első lépést..de nagyon sokat várok ettől az okt. 13-ai talitól!!

Kangamama! A csavargó macsekom még mindig nem jött haza..tegnap este már kiborult a bili..csak úgy potyogtak a könnyeim..aztán rájöttem, hogy szabad, mert ez valahol azt jelenti, hogy lemondtam róla...de én nem mondtam még le róla!! Nagyon várom haza!!

Szóval.
Igen, én így érzem, hogy én csak csecsemőt tudnék örökbefogadni...remélem senki sem vet meg ezért... de én szeretném átélni az anyaság minden egyes pillanatát! Nagyon önző vagyok?

Kangamama. Sztem az emberben benne egy fajta összehasonlítás úgy alapból..és nem csak gyerekekre vonatkozik ez..úgyhogy ez sztem egy egészséges dolog! De szinte biztos, vagyok benne, hogy ha ott lesz a Ti gyönyörűséges gyermeketek, nektek ő lesz a tökéletes és ha azon is kapod magad, hogy esetleg Amandához hasonlítod, ez egy természetes dolog..de nem hiszem, hogy ez gondot fog okozni!
Bár szoktam mondani, hogy én aztán vajmi keveset tudok a gyereknevelésről és a gyerek körüli dolgokról..egyetlen egyszer pelenkáztam be a keresztfiamat, nem azért mert nem engedték, és imádom a keresztfiamat..egyszerűen akkor, abban az időben nagyon érzékeny voltam a világ összes dolgára... tehát szeretném teljes mértékben kihaszálni az anyaságot!

A gyerekek gyönyörűek..annyira jó nézegetni ezeket a képeket!!

Kanga mama! Én úgy gondolom, hogy több,kevesebb lemaradása minden intézetes gyereknek van. Gondolj csak bele, hogy ott egy csoportban 8-10 gyerekre egy ovonő jut, aki naponta max 1 órát tud egy gyerekkel foglalkozni. Azért egy családban nevelkedő babó ennél jóval többet kap nem? Viszont az a csodálatos ezekben a gyerekekben, hogy amint családba kerülnek fergeteges ütemben behozzák a lemaradásukat. Pl. Norbit pelenkásan hoztuk haza és két hét múlva már bilizett. Persze voltak nehezebben megoldható dolgok is, pl. a nyitott szájjal evés vagy egy év múlva szűnt csak meg. Szerintem ne félj ettől, ha szeretetet ,gondoskodást és persze állandóságot kap a gyerek százszorosan meghálálja!!
(Meg hát gyerek és gyerek között is óriási különbség lehet, nálunk ugye a nagyok ugyanott nevelkedtek mégis ég és föld a két gyerek képességek, tudás stb. tekintetében.)
Ha már így belejöttem így alszanak a nagyok együtt (persze van külön ágyuk, de néha mégis így egy kupacban alszanak el ):

Sziasztok csajok szép álmokat kívánok mindenkinek!




[/img]

Dotti!! Ne gondold, hogy a Te törtébeted eltörpül bárkié mellett is! Mindenkinek a saját fájdalma a legnagyobb.
Én azóta kicsit megnyugodtam miután sikerült magamban lezárnom, hogy nem megyek több lombikra!

Volt 2 éve egy nagy műtétem és az nagyon rosszul érintett.
Úgy volt, hogy csak laparoszkópia lesz /tudjátok, az amikor csak pár lyukat ejtenek az ember hasán és két nap mulva mehet is haza/, egyébként az endometriózisom miatt kellett a műtét..és amikor felébredtem a műtőbe nagyon, de nagyon fájt a hasam végig..éreztem, hogy ez nem csak 1-2 lyuk...az első kérdésem az volt, hogy miért fáj ennyire a hasam? mit csináltak velem?
Mire mondta az ápolónő, hogy nyugodjak meg, sajnos végig kellett vágni a hasamat... a legsúlyosabb endóm volt..de szépen kipucoltak...potyogtak a könnyeim.
Aztán 3 napig voltam az intenzíven ..bejött hozzám az orvos aki műtött.és innen ne álljak fel ha nem így volt, de a szavai még a mai napig itt csengenek a fülemben, mert azt hittem megnyílik alattam a föld...tök lekezelő, bunkó módon közölte, hogy " ilyen csúnya endometriózissal még soha sem volt dolgom..jó nagy munkát adott nekem, az esélye a teherbeesésnek a magánál egyenlő a nullával" és ezzel kiment. Köpni , nyelni nem tudtam. Pedig nem volt olcsó műtét..sőt!!
De nem hagytam el magam..nyeltem egy nagyot..kaptam 6 hónapig olyan injekciót ami leállította a petefészkek működését..tehát magyarul klimaxot csinált / ugyhogy én már azt is tudom milyen a klimax/..hőhullámaim voltak..meg minden ami egy klimaxos nőnél van..szörnyű volt..aztán a 6 hónapos szurikúra után egyből jött a 3. lombik, merthogy ezt így kell csinálni..így nagyobb az esélyem...nem sikerült!
Akkor mondta azt a lombikos dokim, hogy le kéne zárni mindkét petevezetékem másik oldalát is / merthogy mind a kettő el van záródva/ és ez ujabb műtét...a következő lombiknak csak ez után lenne értelme.
Na ekkor mondtam azt..hogy tudjátok kit nyiszáljatok ti??? Engem ugyan nem. Elegem volt! Bennem már akkor érlelődött az öf gondolata...és már akkor pedzegettem a férjemnek..de akkor még komolyabban nem beszéltünk róla..most viszont ...de hisz ezt már tudjátok!

Dotti! Zoé 14 hónaposan került hozzánk közvetlenül a családból kiemelése után. Hazahoztuk, következő naptól mikor meglátott nyújtotta a kezét, hogy vegyem fel. Azóta sem tudom levakarni magamról!! Mikor másodszor mentünk Biát látogatni az ismerkedés alatt és meglátott az ajtóban hatalmas vigyorral rohant felém, mintha mindig is ismertük volna egymást. Norbi egy évvel később került hozzánk (ők majdnem egyidősek Biával és annyit tudni kell, hogy egy csoportban éltek egyazon intézetben,míg a kisasszonyt el nem hoztuk) és pontosan tudta, hogy mi Bia szülei vagyunk, hisz jó párszor voltunk látogatni az intézetben. Ez nagy előny volt az ismerkedésnél,hisz nem voltunk neki vadidegenek.
Egyébként érdekesek ezek a gyerekek, mert bár többségük sosem élt családban mégis pontosan tudják, hogy mi az anya, apa fogalma. Már a második alkalomtól azt mondták a gondozók, hogy itt van apa, anya és ezt rögtön el is fogadták a kicsik.
Én úgy érzem, hogy hamar elfogadtak minket és ami még érdekes a tesókat is. Norbi elfogadta, hogy van egy nála kisebb pici baba is a családban (Roli akkor 4 hónapos volt) és nem okozott gondot neki Zoé érkezése sem . Sőt ő volt ,aki a leginkább hiányolta a várakozás alatt, hogy mikor jön már a hugi. Bia sem volt egyik tesóra sem féltékeny ,ő amolyan tyúkanyó féle a csapatban..

Diadella:
Nem semmi amin keresztülmentél.
Soha nem értettem, hogy miért megy orvosnak az, akiben nincs empátiakészség. A felvételinél biztos hogy nálam ez lenne az egyik legfontosabb. Csoda, hogy ilyen jól bírod és így túltetted magad rajta. Én a helyedben... nem tudom... azt hiszem totál kiborultam volna...
Jó, hogy itt vagy

Jó éjt!

Steiff! Olyan jó ez a nagy család!! Komolyan monsom, hogy öröm olvasni a soraidat!!
Hogy érted azt, hogy "nevelet lányod" a oé? Bocsi, hogy megkérdezem..

Obea! Köszi, aranyos vagy! És szeretek itt lenni!
Azt hiszem, mint már írtam is, hogy mindenkinek megvan a maga kis vagy nagy nehezen végigjárt útja amíg idáig eljutott, és mindenkinek a sajátja a legfájdalmasabb!
Viszont amennyi plusszt én kaptam itt már ez alatt a rövid idő alatt tőletek..azt sose fogom tudni meghálálni!
Annyira jó érzés, úgy az örökbefogadásra gondolni, hogy az embernek öröme van benne és nem sajnálata..úgy értem, hogy mi végre nem azt látjuk itt egymásban, hogy "szegények...nekik csak örökbefogadott gyermekük lehet"..hanem azt, hogy "csodálatos gyerekeink vannak és lesznek és ez boldoggá tesz minket".
Biztosan értitek mire akarok kijukadni!
Jó, hogy vagyunk egymásnak lányok!

Egyébként Obea...én is kiborultam..a mai napig iszom a levét az egész lombikos műtétes hercehurcának..de muszáj előre nézni, mert az élet nem áll meg, az élet rohan és életünk csak egy van!!

Puszi lányok!!

Diadella! Úgy értem, ahogy írtam Zoénak mi a nevelőszülei vagyunk. A nagyokat örökbefogadtuk, őt neveljük. (Meg ugye van az egyszem csóringer vérszerintink. )
Persze próbáljuk mindet nevelni, csak nem mindig hagyják magukat...

Sziasztok

Én is szeretnék hozzászólni a felvetett témához. Mi másfél évesen hoztuk haza a fiunkat, a hugát pedig 13 és fél hónaposan. Mi csak a TEGYESZ listán várakoztunk. Minél hamarabb szerettünk volna gyereket, elsősorban csecsemőt, de végül úgy jelöltük meg, hogy 0-1 éves korig. Amikor megszólalt a várva várt telefon, közölték, hogy lenne egy 1 év 3 hónapos kisfiú szeretnénk-e megnézni. Az első pillanatban meglepődtem, mert kissebbre gondoltam, de amikor este a férjemmel megbeszéltük, már nem volt kérdés, hogy meg akarjuk nézni. A találkozás úgy zajlott, hogy amikor meglátott minket felénk mutatott és azt mondta: baba. Első látásra szerelem volt. A többi gyerek is érdeklődve nézett felénk, de meg sem szólaltak. Máig is hihetetlen, hogy miből gondolta, hogy őt nézzük.
A huginál nem volt szempont a kora, mert a testvére.

Diadella, nem vagy önző. Szerintem természetes, hogy szeretnél minél kisebb babót, ez mindenkinek szíve joga, hogy mit tud elfogadni.

Steiff, írtam ám neked választ a levedre kb. két hete, csak azért szólok mert úgy látom nem olvastad.

Steiff! Na ebben a témában elég tudatlan vagyok ám.

Atan! És van olyan megjelölésre lehetőség, hogy csak újszülött?

Atan! Olvastam , sőt írtam válasz is! Nem kaptad meg? Persze ezek szerint nem...