Lafi jól beszél.
Nagy dózisnál türelemre van szükség!
Szóval még egy aprócska vélemény, aztán dolgom van.
Mindig arra gondolok, hogy teljesen fel voltam háborodva, amikor tavaly nyáron Petrányi azt írta nekem, hogy a 3x850mg met mellé tessék rendszeresen tornázni és diétázni.
Azt kérdeztem, hogy minek? Hiszen csak 20,06 a BMI-m.
Ugyan, ez rám nem érvényes, csak a túlsúlyosokra.
Aztán eltelt egy év.... Sok minden változott.
Amióta voltam Zandinál, átbeszéltük a diétát, kissé kiműveltem magam belőle, azóta rájöttem, hogy ennek óriási jelentősége van!!!
Függetlenül attól, hogy gyereket szeretnél, vagy már ott a pocakodban figyelni kell a szénhidrátokat, kell a testmozgás és kell az inzulin érzékenységet fokozó gyógyszer (kinek a met, kinek az Avandamet, vagy Avandia).
Én sosem szóltam bele a diéta körüli parázs vitákba, most sem szeretnék ezzel kapcsolatban vitát generálni, de amióta tudatosan táplálkozom jobban érzem magam. Nem folytam bele, mert nem értettem hozzá. De lehet tartani. Nem olyan ördöngős, mint ahogy sokan hiszik.
Lehet én könnyen beszélek, mert engem semmitől sem tiltott el a dietetikus. Bármit ehetek, de csak mértékkel. Napi hatszor eszem.
De gondoljuk végig.
Nem várhatjuk a megváltást a mettől (sem babaváráskor, sem terhesség alatt), ha közben kétpofára esszük a cukros ételeket. A met nem csodaszer! Hanem inkább katalizátor. Segít a folyamatokban.
De kell még mellé egy kis diéta (és felejtsétek el az éhezés fogalmát) és testmozgás (nem olimpiai felkészítőre gondolok).
A gondolataim tovább gyűrűznek....
Ha beállították a megfelelő dózist (ez több hónapot is igénybe vehet), kiegészítve diétával és testmozgással, emelett alakul a PÉ, de még mindig nem tökéletes. Még mindig nem jön össze a babó: El kell menni HSGre, kiskatona vizsgálatra is.
És az addigi eredmények függvényében mérlegelni. Spontán próbálkoztok tovább, vagy az eddigi kezelést folytatva felkerestek egy profi meddősi szakembert (nem átlagos nőgyógyászra gondolok, mert a nem gondolom komolyan, hogy egy PCOS nőt nem szakavatott ember stimuláljon (spontán PÉs inszem, clostys inszem, vagy akár hormonok) ) és bele kell vágni az inszembe.
Úgy gondolom bűn éveket várni arra, hogy a met majd elhozza a várvavárt spontán babát.
Most lehet, hogy úgy tűnik a met+diéta+testmozgás ellen beszélek. De nem!!! Erre mindenképpen szükség van. Mert a hormonháztartást rendbe kell szedni. Hogy a terhesség stabil legyen.
Vannak még gondolataim, talán azokat is le kellene írni, hogy még teljesebb legyen a mondanivalóm. De talán értitek mit akartam írni.
Kissé katonásnak tűnik végigolvasva.
De az utóbbi időben nagyon sokat töprengtem a dolgokon. Az eddig látottak és hallottakon.
A magam ügyén (ahogy a babáig eljutottunk) sokat gondolkodtam, milyen lépést mi követett.
Most hogy áldott állapotban vagyok mit kellene és hogy kellene csinálni, hogy ne legyen terhességi diab (tudjuk, hogy PCOSnél erre nagyobb a valószínűség), hogy a baba megkapja a megfelelő táplálékot, hogy lehetőleg 10 kg-nál többet ne hízzak, szedjem vagy sem a metet.
De letisztulni látszanak a dolgok. Legalább is bennem.
Lehet hogy bizonyos gondolatok tévesek és esetleg Tűű, vagy egy hasonló kaliberű doki bizonyos dolgokban nem értene velem egyet.
De én így látom és így érzem helyesnek a dolgokat.
Bocs, hogy ilyen sokat írtam. Nem akartam senkit sem megbántani.
Vitát sem szándékszom gerjeszteni.
Csak gondolatébresztés címén írtam.
Mennyi idő telt el azóta, hogy szedem a gyógyszert?
Mennyi időt adok még a szervezetemnek, hogy rendbejöjjön?
Megteszek e mindent annak érdekében hogy javuljak?
Mi az amin még lehet változtatni?
Meddig akarunk még spontánkodni?
Párom ki van e vizsgálva?
Stb stb...
Azt nem mondom, hogy türelem. Mert roppant hülye intelemnek tartom.
Csak foglaljátok el magatokat. És a munka nem minden!!!
Ápoljátok a lelketeket, a párotokét is. Szeressétek egymást!!!
És be fog köszönteni a várva várt baba!!!