Ááá, ne is törődj velem, csak nyavajgok, már nem tudok mást csinálni
Az van, hogy most egy kis hullámvölgyben vagyok, illetve most már jobb, csak kicsit fáradtak vagyunk már a Danikámmal. Nem történt semmi baj, és nem panaszkodom, mert minden jó, csak már jó lesz a változás, túl sokat vagyok egyedül. Danikám egész nyáron, meg tavasszal sem volt szabin, mert amikor be kellett írni a szabit, nagyon meleg nyárra számítottunk, és mivel nem szeretünk kánikulában utazgatni, inkább ősszel szoktunk,és gondoltuk, hogy jobb lesz neki a kórházban,mert ott van légkondi,én meg csak elvegetálok itthon az árnyékban, de ehhez képest komolyan mondom itt egész nyáron egyetlen kánikulai nap sem volt jóformán egyszer sem ment 30 fok fölé a hőmérséklet, nyugotan kirándulhattunk volna, de így meg a kis drágám olyan fáradt volt, hogy minden hétvégén csak pihizni akart, tegnap például este nyolckor elaludt, és csak reggel ébredt fel. Az én férjem nyolckor! rettentően ki lehet merülve ha ilyet csinál.
Én persze egész nap itthon vagyok teljesen egyedül, senkihez nem tudok szólni egy szót sem (már magamban beszélek), a francia barátainkkal én nem tudok egyedül találkozni, mert még annyire nem beszélem jól a nyelvet, az én barátnőim itt, akikkel angolul is tudnék beszélgetni, meg mind külföldiek mint én, és mind hazautaztak nyáron. Most nem is dolgozom, nincs suli sem, és gyakorlatilag nincs semmi dolgom. Egész nap csak ülök, olvasok, vagy hülyeségekre gondolok, megint csak a babátlanság miatt szomorkodom, sirdogálok, közbenmeg bánatomban pesze mit csinálok? csak zabálok két pofára, pedig, tudom hogy nem kéne, mert ezzel pont messzebbre kerülök a babától.
Úgy érzem senkit nem érdekel mi van velem, csak a férjemet, de szegénykém ő csak dolgozik, és nagyon igyekszik, dehát tudom, hogy fáradt, és nem akarom még én is nyúzni őt.
De mostmár jó lesz, mert ma van az utolsó munkanapja, holnaptól szabin van majdnem két hétig, és kialussza magát, és kirándulni fogunk, és az isi is elkezdődik szeptember elején, végre újra találkozom a barátaimmal, és ősszel meg decemberben is sokat lesz szabin a drágám, sokat fogunk utazgatni az országban, és végre nem csak magammal leszek elfoglalva, és kimozdulok.
Én nagyon otthonülős vagyok, de ez már nekem is sok volt.
nem is tudom minek panaszkodom itt, mert ma véget ér ez a rosszabb periódusom, de mégis nagyon jó volt végre kiírni magamból, ne haragudjatok, hogy ennyit hablatyoltam.
Az eszemmel tudom, hogy minden oké, tudom it kell tennem babaügyben is, én is azt csinálom amit zsizsik. igaz hogy már egy éve szedem a metet, de legalább rendbejött a ciklusom, úgyhogy arra jutottunk, hogy decemberig ezt az időt még a komoly fogyásra, és a spontán próbálkozásra szánjuk, és januártól megyünk tovább, ha addig nem jön össze, bejelentkezünk egy itteni meddőségi központba, már most is két éve próbálkozunk, nem fognak elhajtani, hogy próbálkozzunk még.
Szóval minden rendben, és köszi, hogy leírhattam.