Ha nem untatalak titeket, idebiggyesztem a kis beszámolómat..
))
FANTASZTIKUS VOLT!:)
Délután agyaltam ezerrel, miközben pingáltam az arcomat a magyar trikolor színekkel... most mi legyen.. ? Kinek drukkoljak? Hiszen olasz őrültek vagyunk Kinccsel, de mégiscsak magyar vagyok..
Próbáltam egy köztes megoldást találni, és míg a fejem egy kisebb magyar zászlóhoz hasonlított, felvettem a kékséget magamra... Barátságos mérkőzés, vagy mi a szösz..
)) (meg persze álmomba se gondoltam, hogy milyen hangulat lesz ott a Puskák stadionban...ha ezt tudtam volna... talpig magyarba mentem volna..de ez most komoly..
)....
Kincs haverjai kicsit hamarabb érkeztek, mint gondoltam, vettem nekik folyékony kenyeret, pingáltam azt, akit tudtam...
) és fél hét körül indultunk is fel a fővárosunkba... a kamionosok nem kis örömére... Ugyanis aki nem magyar volt, annak ablak leteker - zászló kirak, és hangos HAJRÁ MAGYARORSZÁÁÁÁG üvöltözéssel hirdettük, hogy hova is megyünk. Nem lehetett nem tudni.
A hungárián besorolt mögénk egy olasz dzsip, Hajnika nosza rajta kis is hajolt a kék mezébe, és a győzelem V betűjét vigyorogva mutatta az olaszoknak... Vigyorogtunk. Ők se tudták azt, ami nem is tudom hány embert varázsolt el... MI GYŐZTÜNK!
Na de nem sietek ennyire előre.
A parkolással volt némi bajunk, de a járda közepe alkalmasnak találtatott a megállásra...Mentségünkre legyen mondva, nem csak mi voltun ilyen leleményesek. És a rendőrök se szóltak érte. A tömeg csak úgy folyt be a stadionba, eszméletlen mi mennyiségű ember vette meg az olcsóbb-drágább jegyeket. (Mi középkategóriás jegyért élvezhettük a világklasszisok játékát.)
Kincs persze sehol... 20:20-ra értünk a bejárathoz, ő még két megállóval arrébb volt. Gratula. De sietett a Lelkem, mire én már nyomódtam be a kapukhoz, ő a kis izzadtságcseppeivel mögém került.. Nem semmi egy bejutás volt. Hirtelen aggódni is kezdtem, hogy jó ötlet volt-e Kincsnek egy thai rizst belenyomni a táskámba... illetve átkutatják-e azt, mert akkor tallákoztak volna a kis villámmal... de nem. Csak közölték, hogy jó a sminkem.. és vigyorogva mentünk tovább.
Hát igen.. mire beértünk, már jött is a rezes-banda, és pár pillanattal később a himnuszok. (Hát az olasz szektor nem semmi volt... micsoda spiritusz van ezekben a déli népekben..
))
Megcsilingeltettem a hangomat, de mire vége lett, már kortyoltunk is bele a hideg söröcskébe, mert ugyebár valahogy és valahonnan mindenkinek a kezébe került egy korsóval.
Nem mellékesen jegyezm meg, hogy Vörösbegy és kiscsaládja a mellettem lévő székeken ültek.
Olyan jó volt egy ilyen élményen mással is megosztozni.. A gyerekek is édesek voltak, de erről majd az Anyuka ír, nem veszem el az ihletet tőle:)
Szóval elkezdődött a meccs. Hááát, a TV-ben olyan csigalassúsággal telnek a percek, ott meg hipp-hopp le is fújták az első félidőt:)) De tényleg. persze közben telefonáltam, meg voltunk fenn még sörért (árakról ne is beszéljünk..rablás...
)...De amikor kellett ugráltunk, fújjogtunk, sikítottunk, mindent.. amit csak köllött.
Második félidőben az a gól, amit kaptunk az szerintünk nem volt jogos!!
Les volt, és hülye a bíró, és fúúúúúúúj.... De ami utána volt...
)) Azt leírni nem lehet... ÖRÖMMÁMOR. hihetetlenkedve ingattuk a fejünket, hogy ilyen nincs, egyenlítettünk.... Ilyen nincs, vezetünk... És ááááááááááá ilyen nincs, két góllal vezetünk, és GYŐZTÜNK!!!!
Egyszer majdnem rázuhantunk Vörösbegyre, mert a vadbarmok pasik (persze a mieink) szinte ellökték egymást az örömtől..de hála Istennek az ijedtségen kívül nem történt nagyobb baj.. Ezúton is, mégegyszer ne haragudj már Era... Komolyan megijedtem, hogy bajotok lett...
(((
A meccs alatti hullámzás, kurjongatás, SZUR-KOL-JATOK!, MINDENKI ÁLLJON FEL!, SZÉP VOLT FIÚK.. és hasonlók kellő nyomot hagytak bennem.
A meccs utána fiúk a lelküket is kiüvöltötték, mert a stadionban szinte mámoros ünneplés volt... Persze a söröcskék is emeltek a hangulat színvonalán.. Vigyorogtunk ezerrel, hogy ott lehettünk... és a végén már én is hagosan kiabáltam : HÁROM A ZSÁKBAN!
)))
Nem tudom fiúk-lányok elmondani, hogy micsoda élményben volt részünk..remélem hogy Vörösbegy képeivel majd egy kicsit belepillanthattok... Addig is itt vannak a telefonom képei... és ÍGÉREM, hogy soha többet nem hősködök ilyen szituban az olasz mezünkkel...
))))))) Magyarok vagyunk, vagy mi a szösz..
)))
(mondjuk Cannavaro akkor is tutiiii, meg az össze olasz bika... )