Ma aláírtuk a nyilatkozatunkat miszerint IIIIGGGEEENNN, akarjuk őt mindörökké, még szép!
) Nekem badarság ez a része, no de biztos tudják az okosak hogy miért van, hallottam már olyanokról, akik itt gondolták meg magukat.
ezt meg el se hiszem.
Kicsi gyöngyvirágom már nőtt megint 1 cm-t.
) Lassan a fejünkre nő.
) Mindenki el van tőle ájulva, az utcán ha sétálunk, mindenki megcsodálja, és utánunk szól GYÖNYÖRŰ. Ha negyed ilyen szép és okos lenne, akkor is imádnám.
)Tegnap volt 5 hetes, apával és anyuval meg azon töprengtünk, hogy elszaladt pikk-pakk ez az 5 hét, és közben meg azon, hogy olyan mintha már 20 éve velünk lenne, ismernénk egymást.
) Minden kis fintorát értem, minden mosolyát megcsodálom, van hogy semmi mást nem teszünk kajcsi után, csak fekszik rajtam, persze Ő úgy helyezkedik, hogy a szemembe tudjon nézni, és csak nézzük, nézzük egymást és mosolygunk. Anyukám meg csak nevet rajtunk. Ugyanezt műveli apával is.
) Persze a mami se marad ki a mosolyszórásból.
)
Kriszti: Látom azért még mindig nagyon örülsz!
) Kell is nagyon!
) Mert a vége tuti egy ilyen kis vigyorgyár lesz, mint a mi kis virágunk.
)
Rkata: Igen, ezt mondták nekik, hogy megváltozott a törvény. Csak az a bosszantó, hogy éppen nem közölték velük eddig. Amikor kitöltötték a papirokat egyáltalán nem szóltak nekik, hogy mit jelent amikor 1 hónapostól 3 éves korig jelölik meg a gyermek korát. Persze azért azt nem értem,hogy mért is kell új pszichologiai vizsgálat, ha mégis 4 napos gyereket fogadnának örökbe.
No mindegy, már ők is túl vannak rajta, csak így éppen nem adhatták be még mindig a jelentkezést a nyílt öf-re. Egyébként az ügyintéző szidta a Gólyahírt, a Bölcsőt is.
Mert hogy szerinte, nem ők kezelik rosszul az ügyeket, hanem az egyesületek és alapítványok elorozzák előlük a gyerekeket.
Ettől a szövegtől meg falra mászok. Az életet adók többsége bizalmi alapon dönt szerintem, hogy hova fordul segítségért, ráadásul megnyugtató nekik, hogy tudják a gyermek hova kerül, hogy szeretet veszi körül. Ezt nem látja előre ha csak otthagyja a kórházban.
Kizsó: Drukkolok holnapra!
Naninga: Írj már valamit a kis manóról!
Emlékszel még a családi találkozóra?
Annyiszor eszembe jutottál, amikor ott beszélgettünk.
Csöpke: Most nézem csak ti is már mekkorák vagytok!
És emlészem mikor még hozzátok jött a gólya meg is könnyeztem.
Latimi: Minden nap eszembe jutsz, hátha hozzátok is hamarosan elérkezik már a várva várt tündérke!
Szorítok nagyon!
Még valamit, a gyermekvédelmisek a kötelező gondozási időben nem jöttek ki egyszer sem! Ma megkérdezték a gyámügyön, hogy voltak-e kint. Én mondtam, hogy nem. Kérdezték hogy egyszer sem? Én meg mondtam, hogy nem. A vezető ki volt akadva, mert hogy felkérték őket erre. Épp hogy hazaértünk a gyámügyről, készültünk az etetéshez és spuri a tanácsadóba mázsálásra, meg tápit íratni, s jött egy kis nőcske farkafelvágva. Kérdezett hülyeséget, hogy miénk-e a lakás, meg hogy mióta lakunk ott, és mégis mesélnék-e neki, hogy döntöttünk így. No mondtam neki, hogy két mondatban igen, de most etetek és megyünk el. 30 napja volt mesét hallgatni, most már a folyamat végénél tartunk, ne akarjon ismerkedni. No ezt már nem hangosan, de mérges voltam. És még mondja nekem,hogy majd még meglátogat minket. Én meg csak néztem, ha megérkezik az anyakönyvünk biztos nem fog, mert ha eddig nem tette a kötelességét eztán már ne villogjon nálunk.
Szerintetek??