Sziasztok!
Adri, privi ment neked.
Ivett, a saját orvosomon kívül senkit sem ismerek, nem tudok segíteni, sajnos.
Zsu, örülök, hogy tetszettek a videók, kár, hogy az első gyerek előtt nem ismertem még. Könnyű a császár, persze - de azért van hátránya, azért a mélyvénás trombózistól paráztam tisztességgel és nagyon örülnék, ha megúsznám másodjára, most még cikibb lenne hetekre kórházba kerülni.
Ami miatt a leginkább izgulok, a szoptatás, szeretném, ha jobban menne másodjára, sokkal felkészültebb vagyok, jobban tudom, mit tehetek az ügy érdekében. De sokat számítana időben-pénzben. Szerencsére az első gyerekkel is tudtam valamennyit szoptatni, majdnem három volt, mikor szépen lassan abbamaradt a dolog, nagyon jó volt. Bár csak egyéves korig terveztem, de szépen magától alakult, az (amúgy most már tudom, hogy téves) elveket itt is felülírta a gyerek: altatás, nyugtatás, fájdalomcsillapitás, súlyos fertőzés alatt kiszáradás elleni védelem - mind-mind játszva ment mindig.
Jó tanácsom az új anyukáknak: tájékozódjanak előre a szoptatásról, mert ha nem megy minden tökéletesen, akkor menet közben nagyon nehéz és meglepően bonyolulttá tud válni az egész (a fene se gondolta volna előtte, hogy ennek is megvan a maga csínja-bínja, amit azért könnyen el lehet sajátítani...).
Az altatással ugyanez volt, szerintem gyereke válogatja, mi működik, még testvérek között sem megy mindig minden ugyanúgy.
Egy idő után persze figyelni kell arra, hogy mit hall a gyerek tőletek, nemcsak a rokonokról, hanem bármiről. Szexet nem a gyerek előtt kívánok folytatni, mert nem neki való, de azt gondolom, tragédiának sem tragédia, ha lát valamit: része az emberi életnek ez is.
Azt sokkal nagyobb bajnak gondolom, ha a gyerek durva veszekedést, kíméletlen viszonyokat, esetleg verekedést lát valahol: AZ
NEM része a normális életnek. És tényleg érzékenyek a kicsik: ha valami feszültség, gond van, rögtön megérzik. Ha éppen összebújunk a párommal, akkor kis fészkelődést okoz néha, de az nem viseli meg, attól még alszik, mint a bunda. Szerintem pont ezért, mert akkor rosszat semmit nem érzékelhet, csak jót.
Másrészt mondom, a közös hálószoba olyan adottság, amin nem tudok változtatni, tehát eleve ezzel kell boldogulni.
Na jó éjszakát, mielőtt megint elüldözök megint mindenkit a hosszú hozzászólásokkal.
Tücsi