Sziasztok!
Bogancsi! Köszi, én már egész jól vagyok, a cicijeim is meggondolták magukat, talán inkább mégse pukkadnak ki. Azért a régi "kis" D kosaras melltartóimat még egy darabig nem fogom felvenni.
Lacika tényleg nagyon édes volt, amikor a kutyust hozta szopizni, azt a kobold kópé vigyort érdemes lett volna lefotózni.
Viszont szvsz nem a jó szándék vezérelte, inkább úgy tûnt, neki már piszkosul elege van a cicizésbõl, és kompromisszumos megoldást keres.
Hogy én milyen rosszhiszemû vagyok!
Laura! Köszi a részletes infót tejérzékenység ügyben. Lacika combján és karján lett néhány furcsa, száraz, érdes tapintású folt, ezért kérdeztem, mert úgy rémlett, mintha valami hasonlót írtál volna le Rominál.
Fogyni összesen bõ 15 kilót szeretnék, de minden leadott kilónak egyenként örülök. Életem Párja aggodalmaskodva fejtegette, hogy nem szabad túl hirtelen fogyni, de azt hiszem, csak a vacsorájáért aggódott.
Tényleg nagyon undok vagyok ma.
Köszi, hogy megírtad azt a fontos hírt, amirõl lemaradtam!
Gratulálok Rominak
a kisöccséhez.
Lehet, hogy a nap folttisztító hatásával a tyúktrottyon fedeztem fel az ütõeret, de számomra tényleg ujdonság volt. Ott nézegettem teregetés közben, hogy a francba, szinte minden bodyn van paca, nem lesz mit adnom Lacikára, hiába mostam. Aztán minden patyolattiszta lett!
Szilvi! Nem volt olyan mostanában, hogy (akár csak néhány percre is) magára hagytad Zsanit, és megijjedt, hogy "elvesztél"? Nálunk akkor volt ilyen Lacika, amikor elõször megpróbáltuk másra bízni, és nélküle szaladtunk el vásárolni. Fél óra volt, de azt végigüvöltötte, és utána vagy 2 hétig üvöltött, ha nem látott.
Olvastam valahol arról is, hogy a fejlõdésük egy fontos állomása, amikor rádöbbennek, hogy az anyukájuk egy különálló személy. Szeparációs félelemnek nevezik, de nem emlékszem, hány hónapos korban aktuális.
Solya! Szuper a kép, és a cicátok is jó fej lehet, ha így tûri a megpróbáltatásokat.
Nyuszimanó! Nagyon jól hangzik a recept, és egész egyszerûnek ígérkezik az elkészítése!
Köszi a hiányolást. Laci szombaton jött haza, és még aznap utánunk jött a szüleimhez. Utána hétfõ este együtt jöttünk vissza Budapestre. Szóval mostmár teljes a család.
Sokat gondolok mostanában én is arra, amit a kistestvér témában írtál. Lacika annyira leköti minden érzelmi és fizikai erõforrásomat, hogy el se tudom képzelni, hogyan boldogulnánk, ha kistestvére születne. Vagy a picinek jutnának csak morzsák a törõdésbõl, vagy Lacikával tudnék alig-alig foglalkozni?! Pedig néha már megérint az érzés, hogy de jó lenne...
Persze ahol megszületik a második baba, ott biztosan megszületik a megoldás is erre a problémára. Emlékszem, valaha azt se nagyon tudtam elképzelni, hogy hogyan fogok egy gyerekkel boldogulni.
Bogancsi! Miii???? 30 fok? Hamarabb kellett volna elkezdenem a fogyózást, egy fekete farmer az egyetlen hordható cuccom, és a 4 napos hétvégére Anyósomékhoz megyünk. Talán addigra "horpadnak" annyit a cicijeim, hogy a kismama koromban hordott nyári ruháim rámjöjjenek. Remélem...
Márti! Szegény Ármin! Küldök nektek gyógyokat
! Vigyázz nagyon magatokra, és próbáld nem húzni fel magad Anyukád dolgain! Tudom, ez nem könnyû, de most különösen árt az idegeskedés. Az én anyukám nyugdíjas (igaz, nem mosónõ
), de 150 km.-re lakik tõlünk, úgyhogy nálunk is húzós kérdés lesz, hogy ki vigyáz Lacikára, ha majd jön a kistesó. De ez még messze van, (tudtommal) még meg se fogant.
Nem semmi Ármin húzása a hangyás kenyérrel. Azt hiszem, rám is rámjönne a sikongatós lábrázás, ha Lacika csinálná. De biztosan nem lesz tõle semmi baja, csak minket lel tõle a hideg!
BMárti
... de legalább már az megvan, hogy mit kellene megtanulnom 
lyan jó a pocaklakókról olvasni.
