Sziasztok!
Megint le vagyok maradva, mint a borravaló, úgyhogy gyorsan csak arra reagálok, amit név szerint nekem írtatok. Utána vagy lesz még egy kis idõm olvasgatni, vagy nem, mire Lacika felébred.
Márti! Köszi az infót feles tej ügyben, tisztára rövidzárlatos voltam agyilag, hogy ilyen butaságot kérdeztem!
Csodálkozva olvastam, hogy Ármin eszik, iszik az ágyatokban, pláne, hogy olyan bögrébõl, mint a tiétek! Ilyen ügyesen és tisztán tud már enni-inni? Próbálnék csak meg Lacikának bármit így adni, húzhatnám át az ágynemût!
Õ még az Avent varázsitatóval is össze tudja pacázni a lepedõt, külön taktikát fejlesztett ki rá, hogy kijátsza a cseppmentes szelepet.
Én is valahogy úgy gondoltam a reggeli tejecskézést, mint te írtad. Mi is komótosan az ágyban kávézunk, és Lacika is mindent elkövet, hogy legalább egy ici-picit megkaparintson abból a mennyei nedûbõl. A trükkjeinek a száma végtelen, néha komoly közelharcot kell vívnom, hogy a kávémat megvédjem.
Talán ha kapna saját innivalót, mikor én a kávémat megkapom, akkor el lenne azzal. A babakávé készítés nagyon jó 5let, ha még színre is úgy nézne ki, mint a miénk, akkor biztosan nagyon elégedett lenne a helyzettel.
Persze én ágyban pohárral még nem merek próbálkozni, az újabb varázsitató beszerzése és a leporosodott cumisüveg készletek elõbányászása között hezitálok.
Dzsili! Édes lehet Napocska, ahogy sorban áll kakaóért a nagyokkal!
Mindenkinek köszönöm a tej kontra tápszer témában a hozzászólásokat és tanácsokat. Jól elbizonytalanítottatok, mert nagyon határozottan tápszert akartam adni neki, most meg hát izé, nem is tudom.
Azért akartam átmenetileg elõször tápszert adni neki, mert az Apja nagyon sok mindenre allergiás, bár a tejre (hála Istennek!) pont nem nagyon. Viszont Lacika, amikor még picike volt, nagyon csúnyán kiütéses lett, ha én akár csak egy fél korty tejet is ittam. Ettõl persze ki lehetne próbálni, hogy hogyan reagál, ha csak pár kortyi tejet adok neki elõször, és fokozatosan növelem az adagot. Viszont ma néztam a DM-ben, tényleg nagyon nagy csomagokban árulják a 3-as tápszereket, ha nem fogadja el, akkor jó sok kidobott pénz... Jaj, de bizonytalan vagyok...
Szila! Remélem, hogy hamarosan megjavul az idõ, úgy rákaptam a napsütésre és a mászkálásra, hogy a bezártság gondolatát se tudom elviselni!
Voltunk ma tücsökzenén is
, jó sokáig halogattuk, már alig lesz néhány a nyári szünet elõtt.
Ha jól emlékszem, ítad egyszer, hogy azt a dobozos babatejet adod Hangának, amit a CORA-ban lehet kapni 1-3 éves gyerekeknek. Olvastam az összetételét, majdnem lefordultam, hogy még halolaj is van benne. Milyen az íze? Hasonlít egyáltalán a normál tejre?
Danimama! Hát, Lacika etetéskor, amikor éppen olyanja van, hogy ellenkezik, akkor én szoktam egyszemélyes mûsort adni.
Tv-zni olyankor nem szoktunk, mert ahhoz be kellene vinni a nappaliba, és nem örülnék, ha ott úszna minden a babakajában. Igyekszem olyasmit és úgy adni neki, hogy megehesse sk., vagy engedni, hogy õ kanalazzon. Egy másik kanállal kísérem az akciót, amivel igyekszem elkapni, ami az õ kanaláról lefolyik, és idõnként engedi, hogy én is a szájába tegyek néhány kanálnyit. Ha egyszer elkezdett enni, és belelendült, akkor már nincs baj. (Illetve eddig még nem volt!
) A nagyobb zûr akkor van, mikor elé teszem a tányért, õ meg üvöltve elfordul, és megpróbálja ledobni.
Pedig éhes, és szereti is, amit elé tettem, ha sikerül 2-3 falatot a szájába juttatni valahogy, akkor utána lelkesen eszik. Persze õ is mindent összeken, fõzelékkel teli kanalakat dobál szét, a maszatos kezével dörgöli a szemét, fülét, és kajadarabokat dug a tarkója mögé. Ez utóbbit nézem a legértetlenebbül... Lehet, hogy szûkösebb napokra szeretné félretenni?
Nyuszinamó! Nálunk még nem nagyon szokott ilyen mûsor lenni, mint amirõl te írtál. Persze Donci sokkal elõbb jár a fejlõdésben, ha már meg tudja mondani, hogy mit akar. Lacikának még mindig az egyetlen értelemszerûen használt szava a deje (gyere), bár egyre többször mond olyat is, ami szinte anyának hangzik, de attól még nagyon messze van, hogy "a la carte" étkezzen.
Amióta megtanulta kifejezni, hogy valamit nem akar, azóta gyakran és szivesen ellenkezik, de sokszor maga se gondolja komolyan. pl. ahogy Danimamának írtam, a határozottan visszautasított ételt jóízûen megeszi, ha valahogy sikerül rávennem, hogy megkóstolja. Viszont ha sétálunk (fogom a kezét), akkor inkább fetreng a földön, minthogy arra menjen, amerre én szeretném. Bezzeg ha õ diktálhatja az utirányt, lemenne a térképrõl.
Hú, így is de hosszú lettem! Lehet, hogy már fel is kellene ébresztenem Lacikát, 13 óra óta horkizik, megint nem fogom tudni leteperni estére.
BMárti