Sziasztok
Lilla
Lehet, hogy a jövő hét ugrik, mert az eddig semmi program helyett valszeg jön az öcsém valamikor a hét elején, aztán nekem kellene helyszínelni mennem egy napra Veszprémbe és még a tűzhelyet is meg kellene vennünk a konyhabútorhoz. Ráadásul Rékám lázas, és nem tudom mi baja, kicsit fájt a hasa délután, meg rossz a kedve a láz miatt.
De azért ha minden időpont tisztázódik, és Rékám is meggyógyul, akkor feltétletnül írok.
Talira én olyan dolgokat tudok vinni, amit nem kell sütni, mert csak főzőlapunk van.
Naptej:
Garnier 30-as faktor gyerekeknek
De ezek szerint én vagyok béna. Nekem már tavaly is nyomot hagyott. Lehet, hogy az izzadtság, naptej, meg kosz keveréke a baj.
Ditke
Hát ez elég rossz hír Pepével kapcsolatban!
Egyébként én a helyedben maradnék otthon. Ha így is, úgy is kirúgnak, akkor legalább a gyes idejére nem kell segélyért menni.
De mintha Cat valami olyasmit írt volna, hogy ha a munka mellett megtartod a gyest, akkor védett vagy annak lejártáig, tehát még három évig. Vagy félreértettem?
Bébiszitter: én tuti nem bíznám ilyenre a gyerekemet, akkor sem ha profi. Mit ér egy olyan segítség, aki vagy jön vagy nem???? Sztem ebben a "szakmában" a megbízhatóság a legeslegfontosabb dolog. Hogy rábízzam valakire a gyerekemet, aki nem tud betartani egy megbeszélt időpontot?!!!
Verekedéssel én megbékélnék, de nálunk verés van. Borka veri Rékát. És én dühös vagyok érte. Réka tök nyugiban ül és játszik, Borka meg odamegy és fejbe vágja. Lehet, hogy ez normális ebben a korban, de engem zavar. Lehet, hogy Borka unatkozik, ha Réka maga játszik és fel akarja kelteni a figyelmet, de nem akarom, hogy csak úgy bántsa. Ha összevesznek valamin az más. De ma pl. amikor már sokadszorra ütötte meg, én is meglegyintettem, hogy lássa, hogy az fáj, erre még belerúgott kettőt-hármat bosszúból.
Nem arról van szó, hogy el akar venni valamit, hanem kifejezetten bántani akarja. Az meg csak tűri, eddig nem jutott eszébe, hogy vissza is lehetne adni. Ráadásul nem érti az egészet.
Remélem tényleg életkori sajátosság, és nem maradandó jellemhiba ez az agresszivitás.
A játékosztozás nálunk úgy megy, hogy együtt kell(ene) játszani vele. Pl. könyvet nézegetni. Persze a gyakorlatban ez nem mindig sikerül, mert mindketten mondják, hogy "edütt", de aztán mind a ketten magukhoz vennék és ők lapoznák.
De azért így is sokszor meg tudnak egyezni, főleg, ha látják, hogy a másik tényleg nagyon akarja, ők meg nem is, akkor odaadják. Eddig rém büszke voltam rájuk, hogy milyen szépen ki tudják várni a másikat, meg osztozni dolgokon, aztán nesze nekem.
De mondom, ez a kisebbik gondom, mert ezt tényleg természetesnek tartom.
off:
Ditke
Megkeresztelve azért kell lenni a szülőknek, mert elméletben amíg a gyerek el nem éri azt a kort, hogy saját maga vállalja a keresztény élet követelményeinek betartását, addig a szülő és a keresztszülő az, aki a gyermek vallásos neveléséről gondoskodik. Ez elég nehéz, ha ő maga nincs megkeresztelve. A gyakorlatban persze ez már rég nem valósul meg, lásd a mi példánkat, illetve nagyon is papfüggő, ahogy a többiek is írták.
Én egyébként úgy gondolom, hogy a felnőttként megkeresztelkedett emberek soha nem fogják azzal a természetességel kezelni és átélni a vallásukat, mint akik gyerekkorban ezzel a háttérrel nőttek fel. Sok felnőttként megkeresztelkedett embert ismerek, egy részük túlzásba viszi a "megtérést" és ő maga is téríteni akar, másik részüket pedig csak a formai dolgok érdeklik (egyházi esküvő, keresztelő, stb.) Mindkettőt egyformán rossznak tartom. Viszont nagyon irígylem a barátnőmet, aki neveltetéséből adódóan békét talál a templomban, mindamellett, hogy egy teljesen racionális, földhözragadt ember. 20 év alatt soha, egyetlen egyszer sem próbált megtéríteni (persze beszélgettünk vallási kérdésekről), és tökéletesen megérti, hogy én felnőttként már miért nem tudom/akarom vállalni az egyház előírásait.
Én pont fordítva gondolom a szabad döntés kérdését, mint te. Mi úgy éreztük, hogy azzal hagyjuk meg a szabad döntés lehetőségét, hogy megkereszteltettük őket. Így egyik "világban" sem indulnak hátránnyal. Ha nem akarnak vallásosak lenni, hát nem foglalkoznak vele, ha viszont igen, akkor nem kell megküzdeniük mindenféle utólagos nehézségekkel. Persze nem számolva azzal, hogy mi van, ha buddhisták akarnának lenni.
Na megyek aludni, így is túlfilozofáltam magam.
Jó éjszakát,