Sziasztok!
Edus! hihetetlen vagy! mármint ahogy pici Zsével súlyzózol!
gratulálok a cukor eredményhez!
Tetszett amit írtál nagyon. Én is így gondolom. Eleinte nagyon kétségbe voltam esve, hogy vmit elrontok, hogy elkényeztetem stb. de csak azért mert eleinte csak az ilyen tanácsok jöttek velem szembe és csak ilyeneket olvastam. De belül éreztem hogy ez így nem jó. Amikor Farkast hazahoztuk a kórházból ott volt nálunk az anyósom. Engem már szétvetett az ideg de ő csak nem akart hazamenni. Betettük a gyereket az ágyba, hogy aludjon és körbeálltuk hárman. Farkas természetesen ordított, anyósom meg nem engedte, hogy kivegyem, mondván elkapatom, én meg azt hittem megbolondulok. Közben egyfolytában az orvosom tanácsa lebegett a szemem előtt (Niki, Viki biztos nektek is mondta) hogy nagyon kell vigyázni az anyósra, mert ő is nagymama és nem szabad megbántani. A vége az lett a történetnek, hogy rákiabáltam szegény Zsoltira és kimentem sírni a fürdőszobába. Aztán pár nap múlva rájöttem, hogy az én gyerekem és úgy csinálom ahogy én akarom. és akkor fokozatosan jöttek elő az anyai érzések és bár sokszor kételyeim voltak (na és persze a mai napig vannak) de már százszázalékig bízok magamban, hisz úgy kell nevelnünk a gyerekünket ahogyan azt belül érezzük.
szóval igen Edus, ahogy írod, hogy az a jó, ha elolvasunk sokmindent de aztán összegyúrjuk a magunk és gyerekünk verzióját.
Ezt most megint azért írtam le, hogy a friss anyukák ne legyenek kétségbe esve, mert szerintem nem lehet elrontani egy gyereket. Ha vmit nem tanul meg az elején majd megtanulja később.
És ha már így szóba hoztam az anyósomat, most leírom, mert Zsolti nincs itthon. Szóval mi Farkó születése előtt nagyon jóban voltunk, de utána meg mindenbe bele akart szólni, és ráadásul ő nagyon szeleburdi, és pl a konektorba is engedi benyúlni a gyereket. Nagyon sokszor kellett 10-ig számolnom, hogy ne küldjem el....de nem történt meg. És ma már örülök ennek. Iszonyatosan imádja őt Farkó, nagyokat kacagnak állandóan. Nekem sikerült elérnem, hogy mindent úgy csinál vele ahogy én mondom, és mindezt úgy, hogy Zsolti a belső harcainkból nem vett észre semmit.
Szóval ezt most megint csak a friss anyukáknak mondom, hogy bár ez aztán tényleg anyós függő, de jobb ha okosan irányítjátok inkább őket, minthogy nagy balhét csapjatok, mert ez is a babák érdeke, meg persze a házasságot se mérgesíti meg.
Bocsánat, ha ez most túl személyes és nem ideillő volt....
Marcsi, Lolókának én is nagyon boldog névnapot kívánok! Édes lehet ahogy a babákat eteti.
Tök érdekes, hogy már most mekkora különbség van fiúk és lányok között. Farkó ilyesmit egyáltalán nem csinál. Illetve engem etet, de se a babák se a plüss állatok nem érdeklik egyáltalán. Ellenben kamion, buldózer, autó, vonat, daru na ezek igen!
Niki, Viki! A képek fantasztikusak, vissza pörgettem egy csomószor, hogy összehasonlítsam őket. Akár testvérek is lehetnének!
Niki, anyatejes babáknál természetes ha nincs kaki. Nálunk ugyan nem volt ilyen, de Zsófi pl. nagy szakértője, a "mit csinálj ha nincs kaki" témának
. Biztos elmondja majd.
Kata, ez a Lizus egy tündér! Olyan okosan néz a képeken! Majd ha ezt elküldöm visszalapozok és elmondom melyikek a kedvenceim, de most így fejből nem tudom...
Stellina Niki, Ákos is olyan édes kis dolgos, egyszer virágot locsol, mostmeg kertészkedik
, és gratulálok hogy egyedül eszik!!!
na elküldöm, aztán visszanézem még mit akartam....