Nán-dorka köszi az érdeklődést, megvagyunk
Még baba nélkül. Ami azért rólatok lassan már nem lesz elmondható
Bár pont ma mondtam Porsikának, hogy lehet, hogy az az élet célom, hogy mások gyerekeit pesztráljam (a szó jó értelmében) (együtt voltunk egy kedves barátnőmnél, neki 5 hónapos a kislánya, és Porsiék Ákosa körül is segédkezhetek majd, reményeim szerint.
). Erre persze egyből le lettem hurrogva, hogy lesz nekem saját babám. Csak hát mégis rossz, hogy amikor az ember nem szeretne babát mert suliba jár tiniként akkor védekezés mellett 2x is megadatik neki a két csíkos teszt, amik aztán az első 10 hétben meg is szakadnak. Majd, amikor rendbe rakja az életét, férjhez megy és családot szeretne, akkor meg nem jön és gyógyszeres kezelést kell kapnia. Nagyon szeretnénk babát, de nagyon félek is attól, hogy nem fog sikerülni. Tudom, ez nem túl pozitív hozzáállás, de jelenleg ez van.
Bár tény, hogy az elmúlt 8 hónapban nem lett volna rá annyi időm (persze akkor is örültünk volna neki, ha jön), mert hát lekötött az anyukám ápolása, aki súlyos beteg volt.
Kicsit skizofrén ez az állapot. Nagyon várom már és nagyon félek is, hogy nem sikerül. Pedig minden vágyam egy kislány, aki visszaadna nekem egy darabot az anyukámból, ha már Ő nem lehet itt velem.
Bocsánat, a negatív gondolatokért, sokszor előfordul mostanság.
Egyébként minden újonnan érkezett babát (
Csengét ,
Olivért és
Balázst) nagy szerettel köszöntök ezen a kerek világon, s kívánom Nekik (és persze szüleiknek is), hogy minél több időt tudjanak együtt tölteni szeretetben, békességben, sok-sok tejcsi kíséretében.
Ja, egyébként iwiw-en is megtaláltok, Sinkovics Niki név alatt, már aki jelölne