Sziasztok,
Most értünk haza a moziból, de azért még bekukkantottam
Jól elfáradtam, mert 8-tól 19 óráig dolgoztam, és utána mentünk mozizni, megnéztük a „Megérzés”-t. Háááát… Láttam már jobb filmet…
Tegnap voltam egy „új” nődokinál, mert úgy döntöttem váltok. Igazából csak konzultáció volt. Szerinte is csak egy „pech” volt, ami történt velünk, nem tud Ő sem konkrét magyarázatot rá. Lehetett fertőzés (amely vagy felszállt a méhszájon át, vagy egy bennem lévő gyulladás okozta), az esetleges hormonális okokat kizárta – amire én még gyanakodtam -, mert azt mondta, hogy az már a 24. héten kizárt lett volna… Mindenképpen bíztató szerinte, hogy a lombik elsőre sikerült, azt mondta, hogy ez nagyon jó eredmény, és nagy esélyt lát arra, hogy legközelebb is elsőre sikerüljön. Remélem. Véleménye szerint már ősszel újra kezdhetnénk, elég a fél év pihi, de úgy döntöttünk, hogy nekünk azért kell az egy év pihi, nehogy baj legyen abból, ha hamar állunk neki újra. Ezen már ne múljon… Amúgy megemlítettem neki, hogy a pár héttel ez előtti vérvételen magas volt a süllyedésem (50! És 20-ig jó…). Úgyhogy kell majd mennem kontroll vérvételre, és ha még mindig magas, akkor: urológia, belgyógyi és fogászat. (Ez utóbbi amúgy is szombaton már esedékes…) Jövő tavaszra teljesen góc- és gyulladás mentes szeretnék lenni, csak és kizárólag akkor megyünk újra.
Amúgy a dokival kapcsolatosan arra jutottam, hogy kedves volt, de… én fel fogom keresni Wiegandt dokit, és szeretnék a magánrendelésére járni, főleg a lombik után, szóval szeretném, ha nála lehetnék majd kismami, és nála is szülhetnék. Igazából, csak benne bízom meg teljesen. Remélem, hogy el fog majd vállalni.
Hű… jó rég írtam már ennyit magamról…
Bocsi. Most úgy jól esett kiírni magamból, meg most volt is mit…
Amúgy is kérdeztétek többen is már, hogy hogy vagyok, bocsánat, hogy eddig nem válaszoltam, de még nem ment. A válasz: Nehezen, de próbálom felfogni a felfoghatatlant. Sokszor belegondolok (mindennap
), hogy mi lett volna, ha nem így alakul, hol is tartanék most… És hát nagyon, sőt…rettenetesen nehéz.
Ennek ellenére, már nagyon várom a jövő tavaszt, hogy mehessek újra a BMC-be, és hogy újra kisbabát várjak. Remélem, hogy az élet kárpótol majd ezért a borzalmas veszteségért…
Lányok,
Továbbítom Share-nak a jókívánságaitokat holnap! Ha tudok valamit, megírom. Köszönöm a nevében is!!!
Sharon,
Üdv itt.
Itt is engedd meg, hogy gratuláljak Neked!
Szólj, ha már bele szeretnél kerülni a táblába, és azonnal beleteszlek. Jó?
Ne aggódj, most semmi gond nem lesz!!!
Bibar drágám, ez rád is vonatkozik ám!
Lukréciával mi van? Hiányzik…
Ugye minden rendben van Velük???? Kérlek, ha tudsz valamit, oszd meg velünk is! Puszi neki!
Lexi,
Egyetértek Luciával! Irány a BMC!!! Rád ez elég veszélyes lehet, főleg, ha nagyon besűrűsödik a véred! Kérlek, minél hamarabb menjél, jó?
Mot apuci,
Nagyon sok boldog névnapot kívánok!
Lucia,
Csodásak ezek a gyerekek! Olyan hihetetlen, hogy már több, mint 4 hónaposak!
Lippa,
Nagyon szépségesek a motoros angyalkáid!
Még mindig csak az egymás közti kommunikáció megy?
Manda drágám,
Ne szomorkodj, nemsokára eljön a Te időd is! Kitartás, nemsokára kezdés…
(Nekem még 9 hó a várakozás… )
Bibike,
Hogy vagy? Hogy bírod a pocis-létet? Pociképet nem kapunk?
Na lépek, mindjárt éjfél…
És holnap (is) melóóóó
Szép álmokat!
És még egyszer bocsi a kisregényért!