Jó reggelt!
Most csak leírni van erőm, hogy mi van velünk, aztán ha rendeződni látszik a helyzetünk, akkor tudok majd megint jönni...
Szóval a műsor újra kezdődött szombaton
Egész délelőtt nem aludt, fent volt és iszonyat sokat sírt! Szerencsére mértem minden kajcsit és úgy néz ki, hogy beigazolódott a félelmem: éhes szegény, nincs elég tejem
A baj csak, hogy mire ez kiderült, addigra a sok idegeskedés miatt már odáig jutottunk, hogy 2 ciciből sem tud eleget enni, ráadásul a melleim sem bírják a tempót
elkezdtünk a lefagyasztott tejciből pótolni neki, és emellett (a védőnővel konzultálva) csak 1 ciciből etetni... Ma viszont már jön a tápi, mert kiürült a fagyó. Az is gond volt, hogy cicin kívül eddig semmit nem fogadott el: se kiskanál, se pohár, se cumisüveg
Üvegből kajcsinál több levegőt nyelt, mint tejet, és baromi hamar kiakadt, nem is nagyon lehetett beletuszkolni rendes adagokat - a 30g már szuperjónak számított, de az is több részletben, közben nyugtatással
Már bánom, hogy nem vettünk az elején mérleget... Ha időben kiderült volna, talán még meg lehetett volna menteni a dolgot
Az is bosszant, hogy én már múlt kedden mondtam a védőnőnek is, meg a gyerekorvosnak is, hogy mi a gyanúm, de csak legyintettek, hogy szépen fejlődik, ne aggódjak... Aztán utólag kiderült, hogy ami súlygyarapodást mértek neki, az nem 2 heti, hanem 1 heti adagnak lett volna okés... Nem hibáztatok senkit, csak kicsit el vagyok keseredve
Már azzal is boldog lennék, ha megtanulna tényleg rendesen üvegből enni, és akkor legalább tudnám, hogy jóllakik, és megkapja az adagot, ami a fejlődéséhez kell!!
Tegnap az utolsó etetésnél jutottunk el odáig, hogy már minimális sírás kíséretében, de bekajált csak üvegből (muszáj volt, hogy megtanulja mihamarabb, azért nem kapott cicit), én meg lefejtem a cicim, és éjszaka azzal pótoltunk neki, de akkor is úgy, hogy először küzdött üvegből, aztán kapott csak cicit, amiből evett még, meg meg is nyugodott. Egy ilyen éjszakai menet másfél óra (altatást is beleszámolva), arról nem is beszélve, hogy vért izzadtunk, mire csóriba beleerőltettük a megfelelő mennyiséget (cumi-sírás-nyugtatás-böfi és előröl az egész nem is tudom hányszor...).
Az érdem mindenesetre Gáboré (tőlem egyáltalán nem fogadta el a cumit), ő érzett rá, hogy kis rásegítéssel hogy tudja evésre bírni szegényt, aztán egyre kevésbé segített rá, hogy kiengedje a vákuumot, és Emma reggel már teljesen egyedül evett üvegből, tök nyugodtan, még a szeme is csukva volt
Most jön a következő kör: ízlik-e neki a tápszer, na meg elkezdem majd én etetni, hiszen ezt is meg kell szoknia! Ebben a 3 munkanapban anyukám kivesz szabit és kijön segíteni, hogy tudjak pihenni is!
Drukkoljatok, hogy minden rendben menjen!
Ne haragudjatok, hogy most nem reagálok semmire!
Puszilok Mindenkit!