Sziasztok!
Húúúú Fanna! Ez nagyon durva!
S az a legrosszabb, hogy nemrég szült egy ismerős kismama és abszolút ugyanezekről számolt be, mint te! Na nem mintha nem hittem volna neki vagy neked, de ez tényleg olyan felháborító!!!! Még jó, hogy bababarát kórház, meg minőségbiztosítás!
Na nem is dühöngök rajta tovább!!!!! De azért jó, hogy leírtad, mert mi legalább okulhatunk a történetedből, s bizony nagyobb szám lesz, ha nem hozzák ki a kisbabámat időben vagy apát nem akarnák beengedni!!!! Tudom ez téged már nem vígasztal, meg lehet hogy most nekem is csak így első dühömben nagy a szám, mert emlékszem még arra, hogy ott és akkor milyen kiszolgáltatott az ember...de ezek szerint a gyermekemért egyszerűen muszáj!
A masszírozást szerintem is hanyagold, illetve csak finoman, óvatosan, mert az tényleg nagyon tud fájni. Remélem a meleg borogatás segíteni fog!!!!Nagyon drukkolok nektek!!! S az lenne tényleg a legfontosabb, hogy próbálj megnyugodni, rendszeresen enni, sokat inni és a lehető legtöbbet mellre tenni Nimródot. Tudom, hogy jótanácsokkal már tele a padlás, de tapasztalatból mondom, hogy fejben és lélekben kell rendbe rakni a dolgokat mielőbb, s akkor a gyakorlatban is menni fog! Én például anno eljutottam oda, hogy még a legközelebbi rokonaimat is a pokolba kívántam, amikor az elején állandóan csak jöttek, s egy nyugodt percünk nem volt. Pedig amúgy imádom őket és tudtam, hogy jót akarnak, de akkor minden és mindenki csak idegesített a férjemen és a kisbabámon kívül.
Szerintem olyan kicsi még a kisfiad, hogy attól ha nem hagyod sírni és magad mellé veszed egyszerűen nem tudod elrontani!!!!! Lehet, hogy rajta is most jön még ki a kórházi feszültség, s ilyenkor a legfontosabb amire szüksége van, az a te testközelséged!!!!Gondold el, hogy mekkora változás neki kikerülni a pocakodból, ahol béke volt és nyugalom, erre a világra! Ezt is a tapasztalat mondatja velem, hogy én sosem hagytam Botondot sírni, bizony volt, hogy hetekig csak hurcolásztam -kivéve mikor aludt és le tudtam tenni- hogy órákig is lógott a cicimen, hogy megnyugodjon és csendben legyen, s nem lett egy anyámasszony katonája, illetve simán megvan nélkülem is. S ami a lényeg ebben is, szerintem nem lehet mindenkinek egyforma és jó tanácsot adni, a legfontosabb, hogy az anyuka a baba és az apuka jól érezzék magukat és legyenek a lehető legkipihentebbek és érezzék magukat jól együtt! S ezt teljesen mindegy milyen módszerrel érik el, de ha bárki is csak nyűglődik, fáradt, ideges és türelmetlen az egyből át fog ragadni a többiekre is. Tényleg nem akarom itt az észt osztani, de hidd el olyan picike még az a baba, hogy a szereteteddel, öleléseddel, testközelségeddel elrontani nem tudod!!!! Sok erőt és kitartást nektek!!!!!
A képek szuperek, gyönyörű a kisfiatok!!!!!!!
Olga! Hát elvileg mindenórás vagyok, de sajna semmi jele sincs továbbra sem a szülésnek!
Elin! Lassan tényleg elvesztem a türelmem és már nem tudok optimista lenni.
Holnap reggel viszont már tényleg lesz egy amnio, most már nagyon szeretném ha az beindítaná a dolgokat!!!!
Ildikó! Azért még egy pár hetet tényleg várjatok a szüléssel! Remélem megelőzlek benneteket! Én is most hallottam, hogy jön a front, már csak ebben reménykedek az éjszaka!!! na meg a holnapi amnioban. Egyébként az az érdekes, hogy álmomban sem gondoltam volna, hogy túl hordom Enikét. Eleve nagy baba, meg második, meg kislány....na de ennyit érnek a népi bölcsességek.
Balwin! Veled mi van?????
BBJudit! Ti hogy vagytok?????
Katlina! Remélem nem kell befeküdnöd a kórházba!!! Tényleg pihizz minél többet!!! Fanna történetéből meg te is vértezd fel magad minél jobban, hogy ezek szerint a jogainkért lehet, hogy harciasabban meg kell majd küzdeni a kórházban!
Szülni akarok!!!!!!!!
[/url]
Teszem rá a meleget és reménykedem!
! Nem ér rá mostmár annyit aludni...
? ugye?
