Sziasztok!
Solya! Méri! Laura! Márti! Andi! Gorsi és mindazok, akik vigyorogtak a nagy esésem történetén! Én is röhögök magamon, ha elképzelem, milyen látványt nyújthattam!
Kár, hogy nem vette valami kamera, tuti díjat nyernénk vele.
Én egyébként azt gondolom, hogy a túlélés egyetlen esélye, ha az ember tud nevetni saját magán.
Most is viccesen nézek ki, a lábfejem fele úgy néz ki, mintha egész nyáron mezitláb jártam volna, és azóta se mostam volna meg. A másik fele viszont urilányos fehéren világít mellette.
A kislábujjam a fejébe vette, hogy ezentúl õ lesz a legnagyobb és a legszebb is, úgyhogy a feldagadás mellett szivárványszíneket is öltött. Sajnos azon kívül, hogy viccesen néz ki, fáj is meglehetõsen, ráadásul az eddig hasonló esetekben jól bevállt Fastum gélt se szabad szoptatás idején használni (grrr...), úgyhogy a gyors javulás is álom csupán. Lacika Árnika kenõcsével kenegetem és borogatom, talán használ valami az is. Laci mindenáron el akart cipelni a balesetire, mert szerinte biztosan el is tört. Egyéb se hiányozna most, mint a baleseti! Hú, hányan lehetnek ott most! Bár, lehet, hogy megérné kivárni a soromat, mert egy begipszelt kislábujj is a hét vicce lehet!
Méri! Miért tévesztettem volna pályát? Egy anyának munkaköri kötelessége, hogy született mesélõ legyen!
Menta! Én is jót derültem a témán, elképzeltem, nagymama korodra mekkora ágyra lesz szükségetek!
Köszi az 5letet a kendõ kötéssel kapcsolatban, ki fogom próbálni, amint helyregyógyul a lábam. Azt hogyan oldod meg, hogy a kabát alá veszed fel a kendõt? Összegombolod Helenkán a kabátodat, vagy nyitott kabáttal jársz, és Helenka melegíti a hasad? Még szerencse, hogy az eleséstõl nem lett nagyobb bajotok!
Nem csodálom, hogy megijedtél!
Írtad egyszer, hogy volt kutyád, és hogy neki köszönheted, hogy orvos lettél. Elmeséled az összefüggést?
Névtelen! A halvány csík is csík! Nekem is nagyon halvány volt Lacikával, sõt, mensi-kimaradáskor még nem is volt. Szóval gratulálok, és én is nagyon kíváncsian várom, hogy eláruld a titkot, kinek lesz kistestvére az osztályban! Vagy tippelhetünk?
Dzsili! Mi nem alszunk együtt Lacikával, de mégis baromságnak érzem, amit a Doktor Néni mondott. Amikor Lacika pár hónapos volt, én fóbiásan rettegtem attól, hogy bekeveredik az ágynemû közé, és megfullad, ráfekszünk, vagy amikor keresem, kirázom az ágynemû közül, és leesik, és összetörik. Rendszeresen rémálmodtam ezzel, pedig soha nem vittem be az ágyunkba szegénykét fél éves kora elõtt. Laci számtalanszor ébredt arra, hogy teljes pánikban lomolok az ágynemûben, olyankor rutinosan megrázott egy kicsit, és közölte, hogy odaát alszik az ágyában a kisbabánk.
Talán túl sok okos könyvet olvastam, és attól lehetett?!
Pedig milyen kényelmes lett volna félálomban, felkelés nélkül megszoptatni!
Andysj! Lehet, hogy Medike is sokat forgolódik álmában, mint Lacika, és azért nem jó neki a kiságyban, mert mindig beleütközik a rácsokba?
A szomszédotok tényleg elég gáz. Alattunk is ilyen lakik, ha Lacika sírni mer éjjel, akkor veri a fûtés csövet, attól aztán a földszintig mindenki felébred.
BMárti
Ma egész nap megállás nélkül esik és az ember arcába fújja a szél a havat. Milyen jó lenne, ha inkább a járdáról fújná el a szél!
(Egy hajszálnyit irigyykedek.) Kérlek fedd fel magad, mert tiszta lyukacsos az oldalam a kíváncsiságtól!
