Szia Zsuzsi!
Hát elég elkeserítõ a leveled, de szerintem butaságot követtél el, hogy ugyanabba az iskolába jelentkeztél mint a testvéred, mert ez egy jó alkalom lett volna, hogy önállósodjál. Bár ha ez egy gimi még mindíg nem késõ átiratkozni egy másikba a saját érdekedben. Ha képes vagy tisztán látni a probléma lényegét, akkor már csak egy "nagy" lépés és a megoldásnál vagy. Egyszer mindenképp meg kell tenned, mert a testvérednek lesz barátja, családja és nyílvánvaló, hogy nem Veled képzelik el hármasban. Jobb ha magdtól nekiszánod magad, mert ha hidegzuhanyként jön majd az mégjobban kikészíthet.
Hát ez az én meglátásom a történeted alapján. Meríts erõt és változtass!
Amúgy nagyjából én is egyformán öltöztetem a fiúkat, de azon egyszerû oknál fogva, hogy nem igazán lehet találni 2 külömbözõt ami hasonló anyagú, méretû és árfekvésû. Még néha színben kapok külömbözõt, akkor persze olyat veszek.
A ruhákon kívûl azért nekem eszembe sem jutott egynek kezelni soha a kettõt. Meg aztán nem is nagyon hagyják. (most 2 évesek) Játékból meg muszály 2 egyforma, mert mindíg az kell az egyiknek mint a másiknak és ha nincs kettõ, kezdetét veszi az ordítás és az az "adoda-nemadom" játék.
De szerintem ez kiskorkülömbségeseknél is így van. Legalább is nálunk is így volt. Mert köztem és a húgom közt 1 1/2 év volt. Nagyrészt ugyanolyan játékokat kaptunk a fent említett indokból, sõt a ruháink is ugyanolyanok voltak +a frizuránk is.
Köszi a tanácsokat amúgy. Írjál még ha eszedbe jut valami, mert legalább is engem érdekel.
Vikics