Köszi mindenkinek a nagyon halk gra...lákat, de péntek az igazság napja.
Madrin!A fiúkat, aki csak „anyagot” ad (arra is be kell ugye jelentkezni) be szokták hívni mikor megnyitják a recepciót, ha éppen olyan kedve van az asszisztensnek és akkor nem kell végigvárni a sort, de ahhoz, hogy ezt meghalld minimum ajtón belül kell állnia és ott lenni fél nyolc előtt. Hát sok sikert! Szerintem apának adjál nyugtatót, és készítsd fel erre. Neki amúgy sem lesz túl sok dolga, ha nem kísérget téged (két spermavizsgálat+vérvétel, meg egy andrológia és ha nincs nagy gáz vele, akkor még egy kabinvizit, ha ő akar az apa lenni) ennyit már csak kibír
Átjárhatósági, azaz HSG, kapsz egy nyugtatót, felfekszel az asztalra egy félhomályos szobában, egy kis fogóval megfogják a méhszájat (ez egy kicsit kellemetlen, de ki lehet bírni), egy katétert helyeznek föl, amin keresztül kontrasztanyagot fecskendeznek a méhbe és röntgennel nézik, hogy áthalad-e a petevezetőkön. Az egész kb. 10 perc. Utána lehet egy kis vérzés, meg görcsölgetés, de nem súlyos. Pihizel egy kicsit amíg megcsinálják a zárót, és kész is.
Szerintem kérdezd meg, hogy egyáltalán fogadnak-e 16-án a BMC-ben, mert ugye azt a napot hivatalosan a közszféra előtte vagy utána szombaton dolgozza le, mivel péntekre esik. És ha nem dolgoznak akkor irány Bükfürdő (meleg víz és szauna gonosz dolog a spermáknak, de ezt biztos te is tudod)
Bibike!
Remélem nem hazudik a teszt, és pénteken megerősítik …. a dolgot…. Úgy izgulok!!
Ma olyan jó kedvem volt és picit fájogatott/görcsölgetett a hasam, de ezt olvastam már másnál is hogy ilyen van ezért nem aggódok, remélem nem csak kamu az egész és meg akar jönni…
Gondolkoztam, hogy holnap is csinálok egy tesztet, hogy lássam erősebb lesz-e a jel, de azért ennyire nem bolondulhatok már meg itt a nagy várakozásban.
Lexi!Végigolvastam, amit írtál és megértelek, csak én is leírom az én érzéseimet. Én úgy voltam az életemmel egészen eddig, hogy minden amibe belekezdtem olyan jól sikerült (tanultam, dolgoztam, rengeteget utaztam, találtam egy olyan férfit akiről kislánykoromban álmodoztam) és az volt a legjobb érzés, hogy habár szüleim is maximálisan támogattak én is nagyon sokat tettem, dolgoztam azért, hogy ez így legyen. De titokban mindig féltem attól, hogy valami rossz dolog fog történni velem, mert nem lehet hogy mindent megkapok az élettől. Hát bejött! És habár erre nem gondoltam, de pont a gyerek az, ami nem megy simán. Ez persze fáj, mert azért tényleg defektesnek érzi magát az ember, de ezzel már nem foglalkozok. Ráadásul nem egy olyan dolog, amiért megdolgozol és aztán élvezed megérdemelt jutalmadat, hanem lehet hogy jól elköltöd rá az összes pénzedet, az egész életed tényleg erről szól és aztán közlik, hogy majd legközelebb újra próbálkozhatsz. Na erre próbálok nem koncentrálni!
Mi mikor elkezdtük ezt az egészet úgy állítottam be magamnak, hogy ez egy új élmény lesz, valami amit még nem próbáltam, és biztos hülye vagyok, de egy kicsit kiválasztottnak is éreztem magunkat, hogy nekünk lombikbabánk lesz, mert "amolyat" még a hülye is tud csinálni, de ez valami különleges. Szóval szerintem optimistának kell lenni és nem beleélni magunkat a nagy önsajnálatba. Persze tudom, nekem ez az első lombikom és könnyen beszélek, de szerencsére most még így érzek.