2007.03.01 11:23
Szerző: Anonymous
Családtervezés természetesen V.
Hatásbiztonság
A természetes családtervezési módszerek biztonságát eddig csak fogamzásgátlási szempontból elemezték. A megbízhatóságot 100 nőre és egy használati évre számolják. A megadott érték közérthetőbben azt jelenti, hogy egy év alatt - az adott módszert használva - 100 nő közül hány esik teherbe. A valós adatok kiszámítása nagyon nehéz, mivel valamennyi itt részletezett módszer eredményessége nagyban függ az azt alkalmazó partnerek gondosságától, nevezetesen:
- tudja-e a nő érzékelni a változásokat;
- ha igen, megfelelően képes-e azokat értékelni, meghatározni belőlük a ciklus fázisait; és végül,
- ha megfelelően behatárolták a "veszélyes" időszakot, vajon tartózkodni is tudnak-e ilyenkor a közösüléstől?
Mindezek miatt a módszerek biztonsága elméletileg sokkal magasabb, mint azt a valóságban tapasztaljuk. Ezért van az, hogy a különböző értékelések egymástól igen eltérő adatokat közölnek (ld. a táblázatot).
Mindez azt jelenti, hogy hőmérőzést használva - és csak peteérés utáni közösülésekkel számolva - legmagasabb a biztonság, mintegy 98%. Ennél kisebb a nyákmódszer megbízhatósága: kb. 75% és legkevésbé alapozhatunk a naptármódszerre, amelynek hatékonysága az 50%-ot is alig éri el. Növelhetjük ezeket az értékeket, ha a módszereket kombináljuk egymással. Tanácsos ilyenkor a naptár módszer mellett mérni a nyugalmi hőmérsékletet, és ellenőrizni a nyák minőségi változásait is. A regisztrált adatokat ajánlatos menzesz naptárban feljegyezni. Így egyértelműen követhetők az események és nem kell az emlékezetre hagyatkozni.
Kik használhatják a családtervezés természetes módszereit?
Mindenki alkalmazhatja ezeket a módszereket, hiszen ellenjavallatok nincsenek, szövődménnyel, károsító hatással nem kell számolni.
Azok válasszák ezeket a lehetőségeket akik
- nem akarnak gyógyszert szedni, nem kívánnak mechanikai eszközöket vagy kémiai szereket alkalmazni a nem kívánt terhesség megelőzésére;
- megfelelően motiváltak a módszer rendszeres használatában (ez érvényes a párkapcsolatban szereplő mindkét félre!);
- vallási, kulturális vagy egyéb egyéni okból más módon nem óhajtják szabályozni termékenységüket.
Mikor nem ajánlott?
Vannak életkori sajátosságok és bizonyos körülmények, amelyek fennálltakor a természetes módszerek használata nem ajánlott. Az életkori kizáró okok közül a pubertás kor és a változás kora említhető. Az előbbiben a menstruációs ciklusok még, az utóbbiban már nem szabályosak. Ez a rendellenesség tovább növeli az egyébként is meglévő kisebb-nagyobb mértékű bizonytalanságot és csökkenti a módszer megbízhatóságát. Hüvelygyulladás esetén a termelődő kóros hüvelyváladék nehezíti, illetve egyenesen lehetetlenné teszi a részletezett jelek észlelését, értékelését és így válik a módszer egy időre alkalmatlanná a termékeny időszak jelzésére.
Családtervezés természetese IV.
3. A cervix-nyák változásai is jól utalnak a menstruációs ciklus történéseire. Ellentétben azonban az alaphőmérséklet mérésével - amely csak a már bekövetkezett ovulációt igazolja - ez a módszer azt is jelzi, hogy a ciklus első felében hogyan erősödik az a hormonhatás, amely a közelgő peteérés előhírnöke.
A menstruáció lezajlása után a termelődő tüszőhormon hatására a nyakcsatornában képződő nyák mennyisége nő, viszkozitása csökken, áttetszővé, nyújthatóvá válik, áteresztőképessége az ondósejtek számára fokozódik. Mindez azt a célt szolgálja, hogy az ovuláció idejére a legkedvezőbb viszonyok alakuljavak ki a megtermékenyülésre.
Ezzel szemben a sárgatesthormon a nyák mennyiségét, nyújthatóságát, áteresztőképességét csökkenti, viszkozitását növeli, áttetszőségét rontja.
A felsorolt változások jól észlelhető tüneteket okoznak a hüvelyben
Ezek felismerése elsajátítható és így a nők önmaguk is követhetik azokat a változásokat, amelyek jelzik a peteérés folyamatának lépéseit - lehetővé téve ezzel az ovuláció körüli időszak meghatározását.
a) Közvetlenül a havi vérzés után néhány napig nyák alig termelődik, emiatt a hüvelyben bizonyos fokú szárazságérzet léphet fel. Ezt nevezzük a "száraz napok" időszakának. A menstruáció tartamával együtt ez a részben fertilis (fogamzásgátlási szempontból viszonylag biztonságosnak tekinthető) periódus, amelynek hossza egyénenként változó.
b) A száraz napok után beindul a nyáktermelés. A képződött nyák ragacsos, tapadós, morzsalékony, tésztaszerű. Színe lehet sárgás vagy fehér, mennyisége kevés. Mivel víztartalma csekély a hüvelyi szárazságérzés megmaradhat, illetve enyhén ragacsossá, tapadóssá válhat. Később, közvetlenül a peteérés előtt, újabb változás kezdődik: a nyák mennyisége fokozódik, áttetszővé válik, hasonlatos lesz a tojásfehérjéhez. Kis mintát véve belőle, két ujj között - az ujjak lassú széthúzásával - jól nyújtható lesz. Naponként ellenőrizve a nyák nyújthatóságát (3. ábra) behatárolhatjuk a fertilis időszakot, amely alatta közösülés - fogamzásgátlási szándék esetén - kerülendő. Nevezik ezt az előző fázis ellentéteként "nedves napoknak" is. Kezdete a nyáktermelés beindulása, vége pedig a nyáktermelés maximumát, a nedves hüvely érzetének csúcspontját (peteérés) követő harmadik nap. Hossza egyénenként ennek is változó.
c) A peteérés bekövetkezte után a nyák mennyisége megkevesbedik, ismét ragacsossá, tapintása tésztaszerűvé válik. Áteresztőképessége az ondósejtek számára csökken. A hüvelyben újra szárazságérzés léphet fel. Ez az infertilis periódus, az az időszak, amely alatt a teherbeesés valószínűsége nagyon kicsi. Tartama a nedves hüvely érzetének maximuma utáni harmadik naptól a következő havi vérzés kezdetéig tart
Családtervezés természetes módon III.
2. Az ébredési alaphőmérséklet mérése, mint fentebb láttuk, alkalmas arra, hogy jelezze a már bekövetkezett ovulációt. A bifázisos görbe emelkedett szakaszát a ciklus második felében termelődő sárgatest hormon közvetlen hőmérsékletemelő hatása magyarázza. Ez jelzi azt, hogy a peteérés megtörtént és ebben a ciklusban újabb ovulációval már nem kell számolni, s így a következő menzeszig terjedő időszák a fogamzásgátlás szempontjából biztosnak mondható.
A tapasztalatok azonban azt igazolják, hogy a hőmérsékletgörbe lefutása még megtörtént peteérés esetén sem mindig ilyen szabályos (1/a. ábra). Előfordul, hogy az emelkedés lassú és csak 5 nap alatt, fokozatosan éri el a 37 şC fok feletti értéket (1/b. ábra). Máskor az emelkedés lépcsőzetes és az újabb emelkedés csupán 1-2 nap elteltével követi az előzőt (1/c. ábra). Ilyenkor a hőemelkedéses napok száma lerövidül. Végül lehet az emelkedés fűrészfogszerű, emelkedések és süllyedések egymást követő váltakozásával (1/d. ábra). Ebben a formában a legrövidebb a 37 şC fok feletti tartomány.
Ezek a variációk nagyban beszűkítik a módszer használhatóságát, ugyanis tapasztalati tények azt igazolják, hogy a gyakorlatban csak az egyértelmű hőemelkedés harmadik napjától tekinthetjük a ciklus hátralévő időszakát infertilisnek.