Sziasztok!
Köszönöm a hozzászólásokat, és a biztatást. Tudjátok, a párom egyke, és iszonyúan bálványozza a szüleit - és viszont. Amíg csak eggyütt jártunk, szenvettem eleget ettõl, mert úgy nevelték a fiúkat, hogy õ a kisisten, mindig neki van igaza, õ a világ közepe. Noha én is egyke vagyok, nekem nagyon szigorú az apukám, én meg pont fordítva, mindig azt kaptam: biztos te vagy a hibás. Pl: nagyon kicsi voltam, vékonyka. Volt egy bunyó az iskolaudvaron, odamentem bámészkodni. Erre jött a tanárnõ, és mindenki intõt kapott aki ott volt. Jól elvert az apám (amúgy értelmiségi, nem iszik) és nem hallgatott meg, nem érdekelte mi történt, csak az, hogy most mit szúlnak az emberek, az õ lánya intõt kapott.
Szóval, a szüleimnél, ha próbálom mesélni akár régen, akár most, hogy gondunk van csabival: biztosan csináltál lányom valamit, te vagy a hibás. A szüleinél ezerszer volt, hogy csak viccbõl húztuk egymást, és vitatkoztunk, erre odapördül anyós-após: A Csabinak van igaza!!!!!!!!! Volt hogy kiröhögtük õket. Eddig (fõleg az elején) hiába panaszkodtam Csabinak, azt mondta, de jót akanak, nagyon szeretnek minket. Mostanában veszi észre, hogy engem semmibe vesznek, szó szerint, mintha üvegbõl lennék. Amióta a gyerek nyálzik, hisztérikusan törölgetik a száját. (mert ciki, hogy folyik a nyála). Na, úgy megutálta a szájtörölgetést (mert jó erõsen dörzsölték a saját zsebkendõjükkel a pár hónapos babát), hogy csak na. Na, aztán elkezdett enni szilárdat, és hát melyik gyerek eszik tisztán. Észrevettem, ha törlööm kaja közben, abbahagyja, nem eszik többet. Na, ha itt vannak etetésnél, egy kis pötty van a szája sarkán, Após felugrik, törli hisztérikusan. Mondom, ne, mert nem fog enni. Ezt kb 8 hónapja ugatom minden egyes alkalommal, de ugyanúgy törölgetik. Egyetlen egyszer bíztuk rájuk reggel 10-tól délután 4-ig. Egész idõ alatt nem evett a gyeek semmit. Na, a 4 órás etetést megnéztem. A gyerek ugye (persze elrontotam egy életre a nevelését, mert játszik kaja közben) kapálódzott (volna) Egyik kézzel összefogták, lefogták a kezét, másikkal próbálták tömni. Hát nem csoda, hogy nem jött össze. Direkt olyan kaját hagytam kinn, amit tudtam, hogy megeszik tutira. Szóval, következõ gyereknél nem fogom hagyni magam. Az is baj, hogy õk nem fogadják el az új nézeteket, mert anyós szoptatott vagy két hétig, aztán megunta. (az egyik cicijét baba korában megmûtötték, mert valami tej ott összegyûlt, biztos szétvágták a tejcsatornkat), de a másikból nyugodtan szoptathatott volna. Olvasom Csabi baba-füzetét, 2 hetesen már abbahagyva a szopi, tej, tejeskávé!!!!!!! kelkáposzta-fõzelék, meg egy csomó õrültség. Minden második nap végén: sugárba mindent kihányt megjegyzés. Ez nem volt feltünõ nekik?? Na, és akkor megkérdezem, vajon vajon mitõl ekcémás a párom???
Ja, 4 hónapos kori megjegyzés: "Csabika bilizik. Beleületem a járóka sarkába a bilire, textilpelenkával odakötözöm" na, milyen ügyes volt a 4 hónapos???? Hát nem beletalált??????? Aztán öt hónaposan megjegyzés: csabika coca colát ivott!!!! Nagy örömmel beírva. Én mindenkinek ezt meséltem szörnyülködve. (úgyhogy én se adok többet) Aztán 6 hónaposan: "Ül apuci ölében az étkezõasztalnál, felkapja a nagykést, másik kézzel rámarkol a pengére és meghúzza. Három ujja tetejét levágta
"
Kérdem én, mit keres a nagykés az asztalon a baba elõtt????? Nem hiszem, ha figyelnek rá, nem lehetett volna elvenni tõle, amikr elõször a nyelét kapta fel. Azóta feltûnõen pakolom a késeket. De õk nem figyelnek erre, mindig én veszem el elõlük.
Vagy, Mondom a gyerek hogy szokott elaludni. Erre kb 2 hete a 12 kilós kis lovamat mint egy csecsemõt, Após nekiáll a karjába ringatni. A Peti már hídba feszült, úgy menekült volna, de csak szorította, szorította. Aztán kimentem, mert nem bírtam nézni, mondom, na hajrá, altassátok el. 1/4 1-tõl 3/4 2-ig bírtam hallgatni a gyerek kínlódását, bementem, kivettem a kezükbõl. beleültettem a hintába 3 perc múlva aludt. Kivettem, be az ágyba. Megsértõdtek, hazamentek. Vagy: (ez az utolsó, befogom utánna) amikor elõször kimondta, hogy mama (nekem) montuk a szüleinek. Csabi mondja:"Képzeljétek, mondja a Peti, hogy Mama." Erre anyós felvidul. csabi gyorsan közbevág: "De a Katának mondja" Erre a gyerek rámnéz, és mondja: "Mammma" erre Após tiszta jóindulattal: "Hát ez nem annak hallatszott"
Szóval a Csabi most kezdi belátni, hogy igazam van, és próbál segíteni, de túlságosan függ a szüleitõl, és fél szólni. Következõ babánál már nem hagyom magam, igérem. Amúgy tudom, nem egy nagy idõ, de 7 hónapos koráig szopott, még 5x, és amikor evett már fõzeléket, aban az idõben tápszer se kellett. 7 hónaposan egyik reggel nem akart szopni, utánna még vagy 3 hétig próbáltam, de nem akarta.
Megyek reggeliztetni.
Puszi: Kata