Sziasztok
Két napig nem jövök és tessék, indul a topik hurrá!!!
Anita szuper ötletén felindulva, hogy akik olvasnak azok is írjanak pár sort bejelentkezem egy picit.
Sajnos most nem tudok mindenkinek név szerint írni, de mindenkit elolvastam és MUKK MUKK.
Kölkök édesek, szépek, aranyosak és nagggyon nagyok már.
Bocs mindenki mástól (remélem fiús anyák nem sértődnek meg, hogy nem a fiúkat emelem ki, pedig őket is lehetne egyesével, annyira helyesek), de Anita Esztijét muszáj kiemelnem, mégpedig azért, mert az az igazság, hogy mint fiús anyuka, vagy nevetséges vagy nem, de kétszer is visszapörgettem a képet a leányzóra, hogy ilyen szép pofija van tényleg vagy smink van rajta. Na jó ne röhögjetek azért ki, de komolyan azt néztem
Macsek
milyen energiám van nekem???!!!
Liv
remélem azért jól esett leírni, de nem akarom emlegetni
, viszont drukkolok teccshez és szuper a melóhelyed h 4-6-8 órát felajánlják, sztem mai világban ezt nagyon meg kell becsülni.
Rólunk pár szó: nagyon kopp, de 3 hete minden vírus-baci elmúlt és azóta nátha meg semmi nincs. Olyan jó lenne még pár ilyen hét. Mondjuk zárt közösségbe (játszóház, babamama klub, tücsökzene stb) nem járunk most, pont emiatt.
Fiúk egyre jobban imádják egymást, iszonyat kópék, együtt szaladgálnak, kergetőznek, rosszalkodnak, már Milán is tud sikítozni, gondolhatjátok mi van itt. veszekszenek, kiabálnak egymással, aztán röhögnek rajta nagyokat amikor viccesen leszídom őket. persze van pár lezúzás, dehát Milán hihetetlenül edzett már, csak akkor sír szinte ha vér folyik
Bálint imádja, csókolja, szereti, mondja is és kell neki a pici csodálata, produkálja magát és tanítja.
Milán utánozza, csodálja, nézi és ahogy kikerül a látóteréből szalad utána és ketresi, kiabál neki.
Szóval mindegyiknek kell már a másik. És ez nagyon jó érzés, amellett hogy még mindig nehéz az egyik pici másik kicsi, de már jobb mint pár hónapja.
Milán leállt az éjszakai evésről, mert egy éjszaka hagytuk sírni, nem volt könnyű, de azóta este 8-fél 7ig szuszsa, akkor kaja és még alsz 8ig. Szóval megérte.
nekem még meg kell tanulnom újra aludni, mert én még ébredezek 3 óránként.
Én is valszeg visszamegyek dolgozni. Nálunk kicsit más a leányzó fekvése, mert saját cég, amit most a férjem visz, de muszáj lenne, úgy alakultak a dolgok.
Vegyes frusztrált érzések, de meglátjuk hogy tudjuk megoldani.
mama nincs, bölcsibe nem adom őket, bébiszitty drága ehhez, így valszeg egy barátnőmmel barterezünk majd, aki szintén zenész
Terv megvan, megvalósítás még kérdéses, de kb két hét múlva kezdenék.
Csak pár óra, meg nem is minden nap, de mégis vége lenne a csak babás időszaknak, amiből néha már nagyon elegem volt, ugyanakkor most meg nosztalgiával gondolok rá, így hogy lehet hogy már lassan vége.
Persze férjemmel megbeszéltük, hogy helyzet nem az, hogy mindenképp visszamegyek dolgozni és a fiúkat meg valahogy megoldjuk. Hanem a helyzet az, hogy vannak a fiúk mindenek előtt és ha az elhelyezésüket meg tudjuk oldani úgy, hogy ne legyen ez nekik sérülés, (értem ezalatt, hogy olyan idő és foglalkozás beosztással, ami pl egy mamával töltött délelőtt is lehetne akár, ) akkor megyek vissza dolgozni és meglátjuk, hogy a valóságban működik-e illetve hogyan működik. Ha nem megy, akkor befejezem. Szóval nagyon kellene hogy menjek, de nem mindenáron.
Mennem kell, mert Milánra ráesett egy 3 literes pezsgő fadobozostól
örülök, hogy jó munkahelyet találtál. Heléna nagyon ügyi lehet a beszéddel.
:D:
Az első nap óta milyen a meló?
Akkor hogy dolgozon, éljen az ember, mert szinte mindenhol ez éri, elég a hiradót néznie.
Remélem meggyógyul magától is már nem kell többet műtétre gondolnotok sem. Szerintem iskolás korbán "divat" a csúfolás.
[/img]
Marci+Hanna
