Sziasztok!
Én elég ritkán irogatok ide, de mindíg olvaslak Titeket- a táblátokban még benne vagyok.
Igazából most is főleg Lukrécia miatt kezdtem nyomogatni a gombokat, de úgy érzem másra is ráfér egy kis bíztatás.
Tavaly én is átéltem azt amit ő, és nem akartam elhinni, hogy ez velem történik. Nagyon padlón voltam én is
A legrosszabb az volt amikor a férjecskémnek el kellett mennie és magamra maradtam a gondolataimmal. Lukrécia, vigyél magaddal valakit aki szóval tart és eltereli a gondolataidat!
De mindenképp bizakodjatok. Nálunk is az volt a baj, hogy alacsony volt a spermaszám. Mint megtudtam ez ingadozó, mert az utolsó lombik előtti vizsgálatkor drágám teljesen nprmális értékeket produkált, ami spontánhoz is elég lett volna.Hozzá kell tenni, hogy igyekezett Ő is mindent megtenni a javulásért, kerülte az ártalmas dolgokat, stb. Mikor az utolsó sem sikerült idén március végén, akkor gondoltam arra, hogy nem teljesen esélytelen a spontán és vettem neki a sokak által dicsért Maca Vibe kapszulát a DM-ben, kb. 600 Ft. A multivitaminja mellé ebből is bekapott egy szemet minden reggel. Aztán lesz ami lesz, januárban újra kezdjük, ha addig nem történik semmi.
Május elsején volt az utolsó menstruácim, a vonalzómban megtaláljátok az okát.
Nem mondom, hogy a Maca Vibe volt az, ami csodát tett. Csak azt szeretném mondani, hogy ami velünk történt bármelyikőtökkel megtörténhet, kívánom, hogy így legyen. Tényleg lehet, hogy pszichés gátak miatt voltunk sokáig sikertelenek. De az is, hogy jókor voltunk jó helyen
, vagy az, hogy két év után nem arra koncentráltunk, hogy akkor most....
Szóval kell hinni, tudom nagyon nehéz, és megtalálni is a középutat is, hogy higgyünk is benne, de ne fájjon nagyon ha nem sikerül.... és nem tudjuk kényszeríteni magunkat, hogy ne csak ezen járjon az eszünk.
DE! Ha pihenő időszak jön, el kell felejteni az egészet és élvezni, hogy végre nem kell kattogni semmin, lehet csak az örömért szeretkezni akár minden nap, feltankolni a szervezetet energiával,vitaminnal, sportolni, bulizni, lakást festeni, kirándulni, krumpliszsákot cipelni, stb. amit egyébként a stimu és a várakozás alatt nem csinálnál.
Aztán bármi megtörténhet......
Én azt hiszem, amit az Isten egyszer elvesz, azt vissza is adja, csak nem lehet tudni, hogy mikor. Ki kell várni, érdemes...
Hát ennyit szerettem volna mondani nektek. Mindenkinek kitartást kívánok ahhoz ami rá vár!Mindíg olvaslak Titeket!
Puszi
Zuzmó