Sancsi:
Boldog hófordulót Enéhnek!!!
Remélem mostanában hagy aludni az éjjel!!
Sudi:
Ezer bocs, éreztem én tegnap, hogy elfelejtettem valamit!
15-én indulunk és 29-én jövünk. Lehet, hogy majd feldíszítünk egy pálmafát.
Hát hordozható ágyat biztos nem viszünk, így is örülünk, ha beférünk majd két nagy hátizsákba. Pelenkából nem is akarok sokat vinni, sztem ott is ugyanazokat lehet kapni, mint nálunk. Nálunk Gyula édesanyja a nagy cukrász! Olyan krémest süt!!
Igaz, hogy 25 évesen ô sem nagyon sürgölôdött még a konyhában, úgyhogy nekem is van még esélyem.
Köszönjük a bókokat! Alida ma éjjel is rendes volt, éjfél után 1/2 7-kor evett legközelebb. Képzeljétek, kell útlevelet csináltatni neki! Tegnap voltunk fényképésznél és Alida olyan rendes és türelmes volt! Nagyon szigorúan meg van szabva a méret, nem szabad mosolyogni, szemnek nyitva kell lennie, pont szembe kell nézni stb. Kis hôs volt, ráadásul úgy kellett felébreszteni, mert természetesen épp elaludt, mire odaértünk.
Edith:
Húha már 6 fog!!
Nagyon ügyes Kriszta, hogy egyedül eszi a babánt!
Cs-né Kati:
én is a múltkor megkaptam a férjemtôl az óvatoskodás miatt! Egyik vasárnap rántotthusit ebédeltünk és ettünk hozzá uborkát. Alida árgus szemekkel nézte a kaját, mire Gyula odatartotta neki az uborkát, hogy kóstolja meg. Persze savanyú volt, de Alida lelkesen elkezdte cumizni!
Én persze hüledeztem, hogy tele van tartósítószerrel, meg ecettel, sóval, de le lettem állítva, hogy ennyitôl nem lesz baja. És tényleg, utána már nem kunyizott többet. Biztos igaza volt...
Edith:
láttam a naplóban a habverôt, nekem a körte formájú van és nem is láttam olyan rugósat. Mindenesetre élveztem, hogy pillanatok alatt mindenféle kézgörcs nélkül felverôdött. Te hogyan csinálsz túrót??? Itt ugyanis nincs, vehetek ricottát, talán még az áll a legközelebb. De ha csinálni is lehet...