Nem tudom kit mennyire érdekel, de többen várnak HSGre is...
Kicsit off, akit nem érdekel a petevezeték átjárhatóság-átjárhatatlanság és megoldásai, az ugorja át.
Petevezeték és petefészekgyulladás késői szövődménye valóban lehet meddőség, amennyiben mindkét petevezeték elzáródik. Gyakran nincs arányban a gyulladás súlyossága és a hegesedés foka. Láttunk már olyan komoly gyulladásos folyamatot, amikor a hasat felnyitva a beteg méhe, petefészkei, petevezetékei "úsztak" a gennyben, szerencsére felépült, sőt minden gond nélkül teherbe esett és szült is azóta. Máskor pedig tünetmentesen lezajló folyamat következtében záródnak el a petevezetékek (pl. Chlamydia). A gond mindig akkor van, ha mindkettő petevezeték elzáródik. (Hiszen ilyenkor nem tud találkozni a petesejt a hímivarsejtekkel). Az elzáródott petevezetékek újra átjárhatóvá tétele céljából többféle megoldás létezik. Az enyhébb fokú elzáródás esetében gyakran maga a laparoscopia (hastükrözés) során alkalmazott chromohydrotubatio (színes folyadékot fecskendezünk be a méhnyak felől a méhbe, mely ha átjárhatók a petevezetékek, akkor azokon keresztül a hasüregbe űrül, és ez látható a laparoscopia során) nyitja meg az addig letapadt petevezetéket. Ezt többnyire vagy úgy észleljük, hogy az "átfújás" elején nehéz nyomni a kék oldatot, majd egyszer csak "megszalad" a fecskendő, vagyis lecsökken az ellenállás, ekkor nyílik ki az addig lezárt petevezeték, de még ennél is enyhébb esetben van, hogy a laparoscopia során nem észlelünk semmi különöset, mindkét petevezeték átjárhatónak bizonyul, a páciens pedig rövid időn belül terhes lesz. Ez esetben is feltételezhető, hogy esetlegesen az addig lezárt petevezetékek a folyadék nyomásának hatására kinyíltak (hiszen előtte a páciens 1-2, vagy még több éve nem tudott teherbe esni, a műtét után pedig hamarosan sikerült neki). A másik megoldási mód az, mikor összenövések törik meg, teszik kanyargóssá a petevezetéket, és a laparoscopia során felszabadítva ezeket az összenövéseket, ismét átjárhatóvá válik a petevezeték. Amenyiben a kürt vége van lezáródva, akkor laparoscopia során az megnyitható, és ezáltal újra átjárhatóvá válik a petevezeték. Azonban ez esetben annak ellenére, hogy folyadék számára átjárhatóvá vált a petevezeték, funkcionálisan nem biztos, hogy azonos értékű lesz a teljesen ép petevezetékkel, mert azáltal, hogy a kürt vége le volt zárva, a belső felszínén lévő kis finok csillók, amik részt vesznek a petesejt, majd később a már megtermékenyített petesejt méh felé történő továbbításában, károsodhatnak. Amennyiben a méh felőli része van elzáródva a petevezetéknek, akkor ez laparoscopiás úton többnyire nem megoldható. Régebben végeztünk úgynevezett konzervatív tubaműtéteket, vagy recanalisatios műtéteket (mely során microsebészeti technikával az elzárt részt kimetszve, a maradék részt újraegyesítve biztosítottuk a petevezeték átjárhatóságát), azonban a lombik-baby eljárás elterjedése és eredményességének növekedése következtében ez a fajta műtéti típus háttérbe szorult, mert a teherbeesési ráta magasabb lombikbaby-program esetében, mint a petevezetékműtétek után. Tehát amennyiben laparoscopia során nem sikerül átjárhatóvá tenni a petevezetékeket, akkor a lombik-baby program jön szóba. Természetesen a páciens kérheti, hogy végezzék el rajta a konzervatív tubaműtétet, azonban mivel, mint írtam ennek eredményessége alatta marad a lombik-baby program eredményességének, ennek csak akkor van értelme, ha pl. ha az OEP által finanszírozott 5 beavatkozáson már túl van, és nem áll úgy anyagilag, hogy saját maga tudja kifizetni a beavatkozás költségeit, vagy ugyan az OEP finanszírozza a beavatkozást, azonban az ehhez szükséges gyógyszereket nem képes megvásárolni a páciens, vagy ha a beteg korábban kérte, hogy sterilizálják, most pedig meggondolta magát, mivel ez esetben az OEP nem finanszírozza a lombik-baby program költségeit.