Sziasztok,
nálunk még mindig megy a sirás-nem alvás program
úúgy szeretném látni a fényt az alagút végén!!
Szombaton reggel fél nyolctól este nyolcig egyetlen szemhunyást sem aludt Peti. Egyszerűen nem akartam elhinni. és persze szerintem a kimerültségtől sirt, meg közben ásitozott, de le nem csukta volna a szemét egy pillanatra sem. Még a plédbe csavarás, elsötétités sem segitétt. Aztán nyolckor beájult és aludt kemény három és fél órát, majd elkezdődött az éjszakai műszak, két óránkénti felsírással, háromtól ötig meg bömböléssel.
Hétfőn, hirtelen felindulásból, úgy döntöttem, hogy elmegyünk kirándulni, jó hosszú gyalogtúrát tettünk a kollégáimmal a solymári erdőben, amíg Peti rám volt kötözve. És a jó levegőn végre aludt! Igaz, én nem, de legalább jó volt a társaság.
És ahogy hazaértünk, kezdődött előlről a sirás-rivás nem alvás. kiszámoltam, napi 10 óránál többet soha nem alszik Peti.
szerintetek ez normális egy ilyen pici babánál?
Rolex férje,
amig nem olvastam el az aláirást, meg voltam lepve a hosszú hozzászóláson, és a velős stiluson. Ez nem jellemző Rolexre
Én a hármas számú könyvbe tudtam eddig belepillantani, és az a helyzet, hogy tökre egyetértek a véleményeddel.
Én azt érzem, hogy ezt a könyvet nem az én gyerekemre szabva irták, de azért elolvasom, mert jobb a sok információból szelektálni, mint a teljes tudatlanságban leledzeni.
És persze lehet a hallottakat a saját kényünk szerint alakitani. pl: én egyszerűen nem hiszem, hogy egy hat hetes csecsemőnek, pláne annál fiatalabbnak napirendet kéne kialakitani. Én úgy voltam ezzel, hogy szegényenk annyi minden új van ezen a világon, hogy tökre ráérek szabályozni őt, előbb szokja meg a kinti létet. DE, a magam módján azért törekszem arra, hogy legyenek napi rituálék, még ha nem is ragaszkodom ahhoz, hogy azonos időőontban történjenek meg. De leginkább ahhoz ragaszkodom, hogy azt érezze, az anyjára mindig számíthat, igyekszem egy állandó "gondoskodási szinvonalat" tartani, amihez a gyerek nyugodtan hozzászokhat.
És pl azt sem hiszem, hogy nekem kell megszabnom, hogy mikor egyen a gyerek. merthogy én azt gondolom, hogy a baba majd magától fog három, meg négy óránként enni kérni, amikor eljutott odáig, hogy annyi az elég.
De persze, lehet hogy tök rosszul látom, és nem ez a leghelyesebb, de az a legfontosabb, hogy én azt gondolom, az én ygerekemnek ez így a legjobb.
Szóval, Kedves Péter, könyvek ide, könyvek oda, a feleséged magától érezni fogja, hogy Zsófinak mi a legjobb, melyik nevelési forma a legmegfelelőbb, leg személyreszabottabb.
UFF, ez jó hosszú volt
(látszik, hogy nincs itthon a kisfiam, az apját boldogitja
)
együttalvás: mi majdnem egy ágyban alszunk a picivel (van egy külön az ágyunkhoz csatolt kiságy, aminek csak három oldalán van rács). Szóval, ez nekünk nagyon bevált. Egyrészt, mert a gyakori éjszakai keléseket nem élném túl, ha minden alkalommal ki kellene kászálódnom az ágyból. másrészt, mert a kezemmel elérem, és sokszor elég, ha csak megsimizem félálombana buksiját, és alszik tovább, nem sir fel. És ami érdekes, leteszem a kiságyában középre, és rendszeresen arra ébredek, hogy addig tornázott, amig odakúszott mellém, és már hozzám simulva alszik.
A Sears féle könyvben pedig kifejezetten azt irják, hogy az együttalvás segit megelőzni a bölcsőhalált. És agyonnyomni meg nem lehet egy kisbabát, egyszerűen ahhoz túl érzékeny az anyaradar!
Edi,
öltöztetés: örök dilemma. melegen, még melegebben, vagy esetleg vékonyan öltöztessem? állandó kérdés
Azt mondják, úgy kell öltöztetni a babát, ahogy mi is felöltözünk, olyan melegen ahogy mi is öltöznénk. Na de mi van ha a baba fázós, vagy esetleg kevésbé fázós mintaz anyja
Plusz nálam az is mindig kérdés, hogy ha kendőben viszem, mennyire legyen melegen öltöztetve, mert a világért sem akaorm hogy fázzon, de az sem jó, ha összeizzadunk a hasunknál fogva (mert ugye én automatikusan melegitem a babát, ergo nem kell nagyon melegen öltöztetni) de mennyi az elég?
Otthon amúgy nálunk hosszú ujjú body és ujjatlan body a felszerelés. Általában sétánál erre adok egy polár kabátot és egy kisnadrágot. Ja meg egy plusz babazoknit, merthogy a kendőből a kis lába kikalimpál. És hát ugye a sapka, ami elmaradhatatlan most már, pedig Peti annyira utálja.
Krisszi,
én nem istudom elképzelni az altatást máshogy mint ölben. nem is menne másképp, mert ha félálomban teszem le Petit (ne dj isten éberen, huh
) akkor torkszakadtából ordítani kezd, fulladásos tüneteket produkálva.
szóval csakis a cicin altatás működik, majd utána még fél óra kézben dajkálás, buksisimizés....
és még ez sem garancia semmire
Mamy,
baba foglalkoztatása: lásd Krisszi egy kicsit feljebb. a buta arcok és az apjával két szólamban éneklés a legtutibb nálunk
Na megyek, elég hosszú voltam már