Esküvőnk története:
Augusztus 21:
Délután 4-re értünk Nyíregyházára. Mentünk ruhát próbálni, Laci már nem jött be velem, így tényleg csak szombaton látott a ruhában.( bár pénteken együtt hoztuk el a ruhát)
Augusztus 22:
Voltunk az anyakönyvvezetőnél megbeszélni a részleteket, egy rendezvényszervező irodában megrendelni a polgári szertartásra a zenét, szöveget, megrendeltük a menyasszonyi csokromat és a kitűzőket.
Augusztus 23:
Reggel találkoztunk az eskető atyával,aki egy negyvenes fiatal és nagyon jó fej pap volt.
(akár csak az, aki a jegyesoktatást tartotta. Utána anyagi dolgokat rendeztünk, elmentünk a tortát megrendelni. Majd próbakontyot csinált a fodrászom, befestette a hajamat és levágta Laci haját. Este sajnos nagyon összevesztünk anyuékkal, annyira,h. ott is hagytuk őket és anyósomnál aludtunk.
Augusztus 24:
1 órán keresztül bocsánatot kértem anyutól, a semmiért, de ezt majd máskor.
Délután a videóssal beszéltünk, majd elmentünk a 2 uncsitesómhoz,mert ugyan meg voltak hívva, de a meghívót még nem tudtuk odaadni nekik. Ott egy kicsit a pohár fnekére néztünk, de nagyon jól éreztük magunkat.
Utolsó hajadon-nőtlen esténk együtt!:D
Augusztus 25:
Reggel elmentünk a ruháért, Laciék elvitték a hangtechnikát az étterembe, közben engem elvitt a maniküröshöz,aki nagyon szépen megcsinálta a körmeimet. Lehet,h. látszik is a képeken.
Amire nagyon büszke vagyok,h. ezek mind a saját körmeim,nem műkörmök!
Délután 4-re hazavitt anyuékhoz, ő pedig hazament az anyujához. Este 7-kor megjött a legjobb barátnőm, Anett (ő a kozmetikusom is) és ott aludt velem. Este még felmentünk a belvárosba, beszélgettünk. Laci is a barátjával töltötte az estét.
Utolsó hajadon-nőtlen esténk külön!
Augusztus 26: ESKÜVŐNK NAPJA!!!
Reggel fél 6-kor kipattant a szemem. Kinéztem az ablakon és szürkeséget láttam.
Kicsit megijedtem, de tudtam,h. Ti és a Jóisten megsegítetek majd.
Ezt ezúton is szeretném megköszönni!:D Anyu negyed 7-kor kelt, együtt megittunk egy kávét, már mind a ketten izgatottak voltunk. Anett 7-kor kelt, addig én lezuhanyoztam, készülődtem.(Eltávolítottam magamról mindenféle nem odaillő szőrszálat) D: 8-ra mentünk Anett fodrászához, aki elaludt és majdnem fél 9 volt mikor fogadott minket.(otthon dolgozik,mert gyesen lévő fodrász kismama) Már ettől is elég idegesek voltunk, hogy mi lesz ha véletlenül elfelejtette. 10-kor felhívtam a fodrászomat, aki mondta,h. fél 11-re mehetek hozzá. (Azt tudni kell,h. Vanda a fodrász elfelejtette,h. esküvőnk lesz és aznapra 5 hajat bevállalt és ráadásul Leveleken,ami Nyíregyházától 40 km, de odaért,h. megcsinálja a hajamat) Fél 1-re végeztünk a hajammal, mert még Anettnek is megigazította, az ő fodrásza ugyanis elég rosszul csinálta meg. Gyorsan hazamentünk, Fél 2-re kisminkelt Anett, közben Laci elment a csokorért, és 2-előtt már ott is volt értem, én még öltöztem,de ő addig beült a szobámba és Forma 1-et nézett.
(Lehet,h. nem is volt ideges?
)
Mikor beszáltunk a liftbe, és elindultunk lefelé kettesben,ahogy Laci rám nézett és azt mondta,h. szép vagy, hát már ott majdnem elkezdtem sírni, csak annyit tudtam neki mondani,h. te is.
A fotóssal,aki egy nagyon jó barátunk negyed 3-ra volt megbeszélve. Sóstón találkoztunk, ez a város egyik legszebb része. Nagyon élveztük az egész fotózást, de szerintem ez a képeken is látszik.
Olyan más,olyan elmondhatatlan volt akkor már minden.
A fotózás után még hazavittek 1 órára,majd 4-re jöttek értem.És innentől annyira felgyorsultak az események és szeretném visszaforgatni az idő kerekét,h. újra átélhessem.
Megérkeztünk az étterembe, lassan megjöttek a vendégek is, először mindenki feszült volt, legalábbis úgy éreztem, de a végére feloldódtak az emberek. Megkínáltuk az embereket uzsonnával,meg egy kis itallal,ami mindenkinek oldott a hangulatán. Aztán jött a búcsúztatás. Először Lacit, majd engem. Nagyon szépen beszélt a vőfély(direkt megkértük,h. ne legyen hosszú,h. ne sírjon senki sokat) Nagyon megható volt, de tartottam magam és nem sírtam (amúgy is ha zavarban vagyok állandóan nevetek). Apukám viszont könnyes szemmel búcsúzott tőle, sose fogom elfelejteni a tekintetét.
Szegény anyum meg közben félrenyelt, és még a pipáját (néha befullad) is elő kellett venni. A búcsúztatás után volt a lánykiadás, apum viccesen 3 uncsimat is felajánlotta helyettem, de a Párom engem választott.
Aztán szép lassan elindultunk a házasságkötőbe. Elég hamar odaértünk várnunk kellett vagy 10-15 percet, de közben megérkeztek a barátaink, sőt képzeljétek az általános iskolai osztálytársaim is eljöttek, és most,h. írom nektek és újraélem az egészet, teljesen meghatódtam.Amikor a vendégek bementek a terembe, és mi kint álltunk és vártuk,h. megszólaljon a nászinduló, olyan idegesek voltunk,h. azt hittem bent össze fogok esni. És megszólalt! Akkor már tudtam,h. ez a pillanat és perc, óra egyszer lesz az életemben,meg kell hát fogni. Onnantól kezdve,h. beléptünk a terembe és odaálltunk az anyakönyvezető elé, számomra megszűnt minden. Csak mi voltunk ketten és az anyakönyvezető. Nagyon szépen beszélt, többször elindultak a könnyeim, de megállítottam őket. A gyűrűhúzásnál annyira remegett a kezem,h. mindenki azon nevetett. Nem vicc, kb. 1-2 cm-es kilengése volt.
A házasságkötő után még vártunk vagy 5 percet a templom előtt, addig is gratulált egy pár barátunk. Aztán a násznép bevonult,mi pedig a két tanunkkal megvártuk az atyát. Mikor megjött én egy kicsit megnyugodtam, nagyon közel éreztem magam Istenhez. Ő kísért be minket, és végig sokat segített. Nagyon sok minden történt velem a templomban, elfelejtettem válaszolni:
mikor azt kellett mondani,h. elfogadom a gyermeket,akikkel Isten megajándékoz én teljesen belemerültem a pillanatba és nem hallottam semmit, majd a pap egy kis idő múlva rám szólt hangosan suttogva (na ezt jól leírtam) h. elfogadom és akkor mondtam utána. Aztán rámjött a nevetés.
Ezen kívül teljesen közel éreztem magam Istenhez,kértem,h segítsen meg minket és segített. Megfogta a kezem,h el tudjam engedni Bubikát.
Már nem tölt el fájdalommal, ha Rá gondolok, csak a remény van bennem,h. hamarosan kistestvére lesz és tudom,h minden rendben lesz,mert így kell lennie.
A szertartás után a templom előtt gratulált a násznép. Hát csajok nem hiszem,h. adtam ennyi puszit valaha is.
Visszamentünk az étterembe,mindenki leült, mi pedig táncoltuk egyet egy kedvenc számunkra. (Stefano és Rita: Mindörökké)
Tudni kell,h. a Párom nem nagyon tud táncolni de ez nagyon jól sikerült.
Sőt, még énekelt is!
Ezek után mi is leültünk vacsizni, hozták a kakast, a vőfély mondta a szöveget, aztán a többi kajához is. A vőfélyünk sajnos nem volt túl jó, fél óránként rá kellett szólni,h. most mi jön stb. Közben táncoltunk, a Párom még énekelt is. (segített neki Jim, Jim Beam
)
Fél 12-kor jött a menyasszonyi torta, felvágtuk, mindenkinek kivittem a szeleteket. Hát akkor soknak tűnt az a 70 ember.
Éjfél:Jött a menyasszonyi tánc.Csajok, én a végén már alig kaptam levegőt, ráadásul közben elestem annyira forgattak. Apukám tudjátok mit csinált? Bedobta a pénzt,majd hozott nekem egy széket és egy pohár vizet.
Míg élek hálás leszek neki érte. A tánc után tányértörés, Laci szaladt velem 200 m-t, azt hittem elejt, és pont a kis szoba ajtó előtt kiesett a pénzes tál az ölemből. Ott pihiztünk vagy 15 percet és asszony ruhában,meg „ember” ruhában mentünk vissza.
( a képeken a férjem, én a keresztfiával, és a Laci a nővérével)erről sajnos csak ez az 1 kép maradt, bár a videón lesz majd. Jött az új asszony tánc, ami szintén kicsit „erős” volt, ugyanis apukám és nagynéném majd széttéptek.
Hajnali 3-kor vége lett,mert sok kisgyerekes családtag volt, de végeredményben mindenki nagyon jól érezte magát, és mi is. Tényleg életünk egyik legszebb napja volt, és mindenkinek azt kívánom, aki még nem élte át, legyen azon a napon olyan boldog mint Laci és én. Aki pedig átélte már, remélem,h. eme történettel kicsit felidézte magában a saját nagy napját, és odabújik majd a párja mellé,h. milyen jó is élni Vele.
Ezzel az utolsó képpel szeretnék búcsúzni (ez van a hálónkban kinagyítva) (mára ennyi elég is belőlem
) és megköszönni azt a sok jót amit az eddig 4 hónap alatt kaptam tőletek. Pont az esküvő napján volt 4 hónapja,h. én is topictag vagyok.És nagyon sokat jelentetek nekem, sok mindenen keresztül mentem és Ti végig mellettem voltatok, örömben bánatban egyaránt.
KÖSZÖNÖM!
Jó éjt és holnap jövök!
Puszi!