Jó reggelt!
Napsi!
Hogy sikerült a buli?
Szerintem is jól mutatunk babákkal. Ilyen gyorsan még szerintem senki nem lett nagycsaládos, mint mi szombaton.
Nagyon köszönöm, hogy foghattam a babákat, most tök jól feltöltöttem, és újult erőkkel várakozok.
Struga!
Mi először az én családomnak mondtuk el és akkor, amikor már jelentkeztünk a tegyeszhez, az első reakció riadalom, de a következő másodpercekben már megnyugodtak. Szerintem akkor tudatosult bennük, hogy nem akarjuk erőltetni ezt a lombikot, pedig már régóta mondogattam nekik az örökbefogadást, de akkor úgy látszik nem vettek komolyan. Kellemes meglepetésként ért, hogy amikor később beszéltem különleges babákról, teljesen támogattak, semmi ellenérzésük nem volt.
A férjem családja egészen más tészta, nekik később mondtuk el, mivel igencsak nem olyan rózsás a viszony köztünk. A reakciójuk egyenlő a semmivel, még a mai napig is, ha az örökbefogadást próbálom szóba hozni, úgy csinálnak, mintha nem érdekelné őket és másra terelik a szót. Így mostmár semmit nem mondunk nekik, még a babaszobát sem mutattam meg nekik, majd meglátják akkor, ha eljönnek megnézni az unokájukat, ha egyáltalán eljönnek.
A tágabb környezetünkben sem csináltunk titkot az örökbefogadásról, szerintem már mindenki tud róla a faluban (aki ismer). Szinte mindenki velünk izgul és várják hogy haladjunk a sorban. Próbáltuk a környezetünket megtanítani arra, hogy ne valami misztikus dolognak tartsák az örökbefogadást, hanem egy természetes dolognak, és úgy gondolom, hogy ez sikerült is, persze leszámítva anyósékat
. Most a baba származása miatt készítjük elő a terepet, persze ezt csak a tágabb családban, több kevesebb sikerrel, de majd ha meglesz a baba úgyis akkor fog minden kiderülni, ki hogy fogadja.