Sziasztok!
Végre tegnap éjjel elkészült a madaras széljáték is, fel is akasztottuk gyorsan a szobába a lámpára. Arra ébredtünk 7 órakor, hogy Virág ácsorog az ágyában (hónapok óta az első éjszaka, amit végig a saját ágyában töltött
) és ö,ö-zik a lámpa fele. Egyből észrevette és tetszett is neki! Mindjárt teszek fel képeket is róla.
EDIT:
Nagyon aranyosak a fiúk és már nagyot nőttek, legalábbis az én szememben, mert én már nagyon régen láttalak titeket, talán csak egyszer, az Erikáék babataliján még februárban.
Nekem a támadás kép tetszik a legjobban.
ERIKA:
Nagyon jók a cipők, amiket vettél, holnap mi is elmegyünk Virággal a Szent Borbála térre, veszek neki én is.
Tegnap láttam a kórházzal szembeni soron, valahol a telefonos és a 100 Ft-os bolt között leárazva kiscipőt, 6300 Ft volt, ha jól emlékszem. Még mindig ez a legolcsóbb, amit te mondtál.
Elfogyott ám hamar a kuki, amit te adtál, úgyhogy ha egyszer a Lidl fele járunk, biztos, hogy veszünk
Virág most megint két napja visszatért a napi kétszeri alváshoz, de nagyon nem bánom, mert nagyon nyűgi lenne, ha nem aludna. Mondjuk tegnap fél 5-kor keltegettem, alig akart felébredni, pedig délelőtt is aludt állítólag másfél órát, így aztán jó későn értünk le a máltaira játszani, de most lehet hogy egy darabig másik játszóra megyünk majd, mert eszméletlen mit tud művelni ott.
Minden labdát kivisz, amiket persze csak egyszer dob el, aztán én meg futkoshatok utánuk, aztán meg bemegy másikért. Hát nem lehet az összes játékot kihordani!!!
Na meg találkoztunk egy nagyon bunkó kisgyerekkel, anya dettó, úgyhogy most egy kicsit elment tőle a kedvem. Egy kisebb fajta biciklivel volt ott a gyerek, Virág odament, meg akarta nézni, mivel mást még nem nagyon tudott volna vele kezdeni, merthogy nagy lett volna neki úgy is. De ez a kisfiú olyan undok, ellenséges volt, egyből elrángatta onnan a bicót, ezzel a felkiáltással, hogy: az az enyém! Aztán az anyja tovább ücsörgött abban a forgó akármiben, ott ettek rajta egy másik nővel, de az sem mondott volna semmit. Aztán berágtam, mondtam a gyereknek, hogy nem bántja, csak megnézni. Halkan megsúgom azért a kilóméteres nyaklánc ott lógott a nyakában.
De úgy látom a tegnapi napom a berágás napja volt, mert a buszsofőrre is nagyon mérges lettem, aki hazahozott minket. Nem tudom van-e buszos apuka, vagy családtag a babanetesek között, nem akarok senki megbántani, de ez az ember egy állat volt. Panaszt fogok tenni a Volánnal, mert nem értem hogy lehet ilyen eszeveszettül menni, főleg úgy, hogy több gyerekes család is volt a buszon és komolyan mondom, ha nincs velünk az anyósom, lehet hogy a Virág kiesik a becsatolt babakocsiból. Már ültem nagyon sokat vele buszon, egyik sofőr sem volt ilyen, mint ez. Aztán itt felsőgallához közel már nem bírtam és előrekiabáltam neki, hogy jó lenne, ha ésszel menne, nem tudom, hogy meghallotta-e vagy sem, de kicsit visszafogta magát, de ott kellett végig guggolnom a Virág mellett és lefognom őt, mert minden egyes bukkanót, aszfaltrepedést megérzett, annyira csapkolódott a feje hátra.
Szóval nagyon mérges voltam.
Bocs, hogy ennyire kipanaszkodtam magam, de muszáj volt leírnom.
Na meg aztán Virág is, amiket mostanában művel: egyszerűen nem tudom őt leszoktatni a cumisüvegről. Most jöttünk meg a boltból, direkt nem vittem az üveget, hanem helyette egy műanyag, gömb alakú, sportkupakos üvegbe tettem neki teát, amiből itthon szépen iszogatott, de az úton nem kellett neki, reklamált a cumisüvegért. Aztán a sokadik reklamáció után bedugtam a szájába a sportkupakot és akkor rájött, hogy végül is ha igazán szomjas, akkor ebből is tud inni, de ő csak kereste a cumisüveget, gondolom, hogy rághassa. Valahogy le kell róla szoktatnom, mert szinte egész nap a szájában lóg.
ANITA:
Üdvözöllek a csapatban! Én Simon-Kotra Erzsébet vagyok, felsőgallán lakunk anyósomékkal, de remélem idén már tényleg költözünk! 16 hónapos a kislányunkat Virágnak hívják. Most hirtelen nem tudom mit írjak még, majd kialakul.
Várjuk a fényképeket, kíváncsi vagyok Petrára.
Ja, és írj bátran!!!!
ÁGI:
Igazándiból nem tudom, hogy Dorka miért nem veszi az idegen kaját is a szájába, Virág mindent a szájába vett és nem csak azt amit nem szabadott volna. Amikor próbáltunk átszokni a darabos kajára, akkor én is nagyon el voltam keseredve, azt hittem az én gyerekem soha nem fogja megszokni és mindig pépeset fog enni, mert nálunk is többször előfordult, hogy meg akart fulladni.
Én úgy csináltam, hogy amikor nagyobb darabot adtam a kezébe, vagy szájába, akkor mindig (még most is előfordul), hogy erélyesen rászólok: rágd meg jól, ez nagy neked, vagy harapd mert nagy. És közben mutatom hogyan kell rágni. Virág elejétől fogva kiköpte azt ami a szájában volt, ha én azt mondtam neki, hogy köpje ki, most meg ha megkérdezem mi van a szájában, akkor kinyújtja a nyelvét, de úgy hogy közben a száját alig nyitja ki, csak résnyire és mutogatja közben a kezében, hogy nincs semmi. Szerintem kezd valami puhával, valaki babapiskótával szokta, kiflivel (nálunk olyan is előfordult, hogy a szájpadlására ragadt valami), vagy puha gyümölccsel, mint pl. ahogy csináltad is az őszibarackkal.
Hidd el meg fogja tanulni, ahhoz képest Virágnak is hamar ment, pedig nagyon el voltam én is keseredve.
Mennem kell lassan, krumplis tésztát csinálok ebédre. Aztán délután megyünk valamerre, nagyon szép idő lett.
Az új képek:
http://enerzsi.kotra.hu/index.php?album ... san_bovul_