Szülésről:
Kicsit hosszú lett,bocsi ,akit nem érdekel,nyugodtan ugorjon !
Írok pár sort az enyémekről,mert eddig csak rettegést keltettem
és nagyon más volt a kettő.
Bulcsúval a szülés előtt 1 héttel erős jósló fájásaim voltak,és elindult a nyákdugó is.Aztán egy szombati napon kora reggel éreztem,hogy valami szivárog...a magzatvíz.felkeltem,de elég enyhe fájáskáim voltak,így férjemnek még nem szóltam.Aztán ős felkelt,megreggeliztünk és szóltam,hogy mehetünk szülni.Szegény nagyon meglepődött
.
Bementünk,arra már nem emlékszem,hogy elkezdődött-e a tágulás,de az tuti volt,hogy folyik a magzatvíz.A doki első kérdése egyébként az volt,hogy hány cm vagyok.Mondtam,hogy 156,miért?Azt választolta,hogy mert olyan törékenynek nézek ki
...hát nem tudom,inkább egy vemhes bálnának éreztem magam
.
Néha megviszgáltak,minden doki kérdezgette,hogy hogy állnak a fájások,de semmi extra.Fájdogált,de nevetgélve bírtam.Aztán 2-kor szóltak,hogy beöntés,borotválás,aztán infúzió.Mivel az apás szülő nem volt még szabad,egyedül töltötem a vajúdás óráit,szám szt 4-et az infúzió után.Furcsa volt az enyhe fájások után igen erőseket érezni,ráadásul az egész hasamban,így többször lerúgtam az alattam levő szivacsot az ágyról.De felkelni nem lehetett.Oxigént kellett szívnom,mert Bulcsú szívhangja nem volt túl jó,miután a szülésznő egyszerhanyatt fektetett
.Akart adni kéjgázt,de azt fájás közben kellett szívni,amire én képtelen voltam.Végre 5 órakor kezdtem érezni a tolófájásokat és nagy szerencsémre éppen kiürült az apás szülő,így infúzióstul mehettem át (saját lábamon) oda.A férjem már bent volt és szegény nagyon megrettent,amikor meglátott.Amikor elváltunk egymástól,egy mosolygós asszonyka ment be,most meg egy fájdalmaktól gyötört,átszellemült arcot látott.Nagyon megijedt,de tartotta magát.Azt mondták,álljak egy picit,hogy teljesen eltűnjön a méhszáj,aztán asztalra fel és kezdődött a kinyomás.Nekem nagyon gyorsnak tűnt,nem tudom,hányat nyomtam,de 1 óra alatt megszületett Bulcsú.
Igaz, a végén a doki már nyomott a hasamon,mert a szívhang tovább romlott.Felemelték megmutatni és azon nyomban le is pisilt,így üdvözölve anyukáját
.Apa elvágta a köldökzsinórt,elment vele fürcsizni,pelenkázódni,méreckedni,aztán visszajöttek és 2 órát félhomályban kettesben voltunk....
Villőnél teljesen másként működött minden.Hétfőn reggel bementem a kórházba,hogy nézzék meg,nem szivárog-e a magzatvíz,mert úgy érzem,nagyon nedvesedek.A szülésznő mondta,hogy akkor már haza sem megyek.Ennek nem örültem,mert vásárolni akartam menni anyummal,mert szerdán volt Bulcsú szülinapja.1 órát vártam az ügyeletes dokira és közben elkezdtem görcsölgetni.Ezek még elég esetleges görcsök voltak,de a szülésznő mondta,hogy gyanús vagyok neki.Magzatvíz nem folyt,CTG nem mutatott rendszeres és jó fájásokat,végül a doki mégis hazaengedett,mert mondtam,hogy muszáj
.A szülésznő annyit mondott,ebből estére lesz vmi.
Míg anyummal vásároltunk,éreztem,hogy fájdogál a hasam,meg minden,de azt hittem,csak azért,mert a doki belémturkált.
Anyum hazament aztán,én elmentem Bulcsúért a bölcsibe,de voltak görcsim már itthon is.Ha felálltam,vagy testhelyzetet változtattam,azonnal jött egy összehúzódás.Végül este 6 körül szóltam anyunak,hogy jöjjön be,mert akár lehet is valami,meg hát Bulcsúval már elég türelmetlen voltam.Anyum jött,Bulcsú lefeküdt aludni,mi meg elkezdtük mérni a fájásokat.10 percesek voltak és legalább 50 mp-n keresztül tartottak.Ez már bizony vajúdás volt a javából, a szülésznőnek igaza lett
.Mikor éjfél körül 5-7 percesek lettek a fájások,anyum hívta a mentőket.Szegény,annyira izgalomban volt,hogy még azt sem tudta megmondani,háhny éves vagyok
!Mondtam,hogy lemegyek,de a mentősök nem engedték.Így az ablakból néztem,hogy köröz vagy 5 percig a mentő aházak között,mire megtalálta a mienket(a legelsőt
).Mindehhez azt is tudni kell,hogy a mentőállomás mögött lakunk
!Feljöttek,lementünk,beszálltam és az utat a kórházig kb 2 perc alatt tettük meg...
A szülőszobán kihaltság,akkor kelt mindenki.
Kb 1 órára sikerült végezni a felvétellel,akkor voltam 1 cm.Utána előkészítés,aztán gépek...
Ott annyira nem emnt a dolog,hogy a 3 perces fájásaim 10 percesekre szelidültek és elaludtam két fájás között.A szülésznő megjegyezte,hogy így akár 1 napot is el lehet húzni...
A férjemmel meg volt beszélve,hogy hajnal 6-kor Esztergomban száll ki és egy taxis ismerősünk röpíti le,hátha ideér...
Amikor úgy 3 körül megviszgált a doki és közölte,hogy nem repeszt burkot,mert kb 4 cm-nél vagyok és a fájások nem az igaziak,elegem lett.Mondtam,hogy vegyenek le midennt,inkább kimegyek.A szülésznők segítőkészek voltka,mondták,hogy menjek ki pihenni a vajúdóba.Hát az nem ment,így inkább fogtam magam és elkezdtem sétálni telóval a kezemben és néztem a fájásokat.Azonnal visszatértek a 2 perces fájások és közben azt érztem,leszakad a hasam alja,de csak az alja fájt...
Egyszer csak kis pukkanást érztem és egy kis vizet,megrepedt a burok magától.
Jött a doki megviszgálni, 8 cm...kb még msfél óra...Jó? NEM!
Elment,engem felállítottak,mondván,hogy az az előbb is jó volt.Jött egy fájás,aztán mégegy és én éreztem a nyomáskényszert...A következőnél már szóültam,hogy ez bizony már az...A szülésznő nem akarta elhinni,feltettek(egyedül már nem ment...) a szülőágyra,megvizsgált és tényleg eltűnt a méhszáj.Dokinak telefon,hogy jöjjön,mert szülünk.Két nyomással és gátvédelem után kint volt a fejecske.A szülésznők jót mosolyogtak,mert Villő azonnal fintorgott egyet,bár még kint sem volt...Aztán még egy nyomás és kicsusszant a kis teste....
Ez volt 5.35-kor
És érdekes,előtte meg sem kérdezték tőlem,mik lesznek a választott nevek,csak amikor már megszületett.Én meg miután megmondtam,azon gondolkodtam,hogy vajon jó nevet mondtam-e
.
Aztán fél óra múlva telefonáltam apának,hogy már ne siessen,elkésett...
Mindkét szülés hatalmas élmény volt,nem cserélném el semmiért
!