Sziasztok Erzsébeti Lányok!
Örülök, hogy ismét van mozgás a topikban, és üdv minden újnak. Én többnyire az időhiány miatt nem jutok ide, de az elmúlt négy hétben kivételesen időm lett volna, csak nem láttam.
Még most is csak homályosan látok, úgyhogy bocs, ha lesz néhány elütésem.
Vírusos kötőhártya-gyulladást szedett össze az egész család, a párom hozta haza a Tömő utcai szemklinikáról, ahol kivettek a szeméből valamit. Az egyhetes lappangási idő után rémes lett szeme (persze a lappangási időt csak utólag állapítottuk meg), de ezt hetekig allergiának, majd „hagyományos” kötőhártya-gyulladásnak diagnosztizálták. Ezalatt pedig szépen végigfertőzött mindenkit. Igaziból csak akkor derült ki, hogy mi is a baj, amikor már Lili is elkapta. Mindannyiunknak iszonyúan fájt és rémesen nézett ki a szeme (bedagadt, vörös volt, folyt belőle minden). Ráadásul minimum két hét a betegség lefolyása és nincs rá gyógyszer, mivel vírus okozza. A legjobban egyébként én szívtam meg (ahogy a szemész fogalmazott
), mert nálam a szaruhártyát is megtámadta a betegség, ezért a gyulladás elmúltával még két hétig nem láttam csak nagyon homályosan (számítógépen dolgozás ki volt zártva), most kezdek helyrejönni.
Ebből kifolyólag Lili már három héttel a zárás előtt abbahagyta a bölcsit, és most már nagyon hiányzik neki. Folyamatosan emlegeti Dodót és Lalát, a két barátnőjét. Remélem, még ők is visszajönnek a szünet után, mert Lili még marad egy évig. A gondozónők rá sem fognak ismerni, annyit fejlődött, amióta nem jár bölcsibe. Most kezdett el igazán beszélni, és nagyon hirtelen csaknem teljesen szobatiszta lett nappalra. Persze, ha nagyon belefeledkezik valamibe, akor még előfordulnak balesetek.
Cucó,
Ezek szerint a Lurkóházba fogtok járni? Melyik csoportba, melyik óvónénihez?
Fülbevaló-ügyben talán azért érdemes, hogy még én is hozzászóljak, mert nekem volt szerencsém mind az átszúrást, mind a belövést kipróbálni, ráadásul ugyanazzal a gyerekkel. Én is azon a véleményen voltam/vagyok, hogy a lányokat csak saját kérésre vagyok hajlandó szúrkáltatni. Nekem sincs fülbevalóm, és soha nem éreztem a hiányát. Heni persze úgy 6 éves kora körül mindenképpen szeretett volna, és gondos anyaként én is úgy gondoltam, hogy bízzuk ezt orvosra. Az unokatestvéremnek van egy fülész barátnője, és úgy gondoltuk, hogy ő nagyon alkalmas lesz egy fül kilyukasztására.
Unokatestvérem vállalta, hogy elviszi a gyereket, mert én nem éreztem magam késznek az események végignézésére. Később kiderült, hogy az unokatestvérem sem tudta, hogy mire vállalkozott, azt mondja, ha tudja, hogy ott ennyi vér folyik, fel nem ajánlja, hogy ő viszi el a gyereket. A lényeg, hogy Heni füle annyira begyulladt, hogy a gyerekorvos tanácsára (több hét után) ki kellett venni belőle a fülbevalót, mert különben soha nem gyógyult volna meg. De mire a seb begyógyult, addigra a lyuk is beforrt. Doktor nénink ugyan felajánlotta, hogy újra átszúrja, de Heni köszönte, nem kért belőle. Kb. két év után kezdte el megint mondogatni, hogy ő mégiscsak szeretne fülbevalót, és késznek érzi magát egy újabb tortúrára. Én pedig bevittem az első szembejövő fülbelövő helyre, ahol 10 perc alatt túllettünk a dolgon, semmilyen utóhatása nem volt, nem is váladékozott, néhány óra múlva már semmit nem érzett Heni, aki azóta is boldog fülbevaló tulajdonos. Egyébként nem biztos, hogy az orvos hibája volt, lehet, hogy csak nem volt szerencsénk. De mindent összevetve nekünk sokkal kevesebb vérrel és fájdalommal járt a belövés, mint az átlyukasztás. Természetesen Lilinek sincs egyelőre fülbevalója, nem is lesz, amíg nem kéri, és biztos, hogy a fülbelövést fogom választani.
Fogtok menni nyaralni, lányok? Mi jövő hétfőtől két hétre megyünk Hajdúszoboszlóra. Még szerencse, hogy családbarát a munkahelyem, ahol azt is tolerálják, hogy négy hét munkaképtelenség után két hétre szabira megyek. Az az igazság, hogy ha nem lenne befizetve, akkor lehet, hogy nem is mennék, de így nincs mit tenni. Lap-top-ot viszont sajnos vinni kell, mert a fránya betegség miatt minden szinten le vagyok maradva.
Üdv mindenkinek!
Anna