Hiszti a boltbanBabanet - Est TV Magazin
Egy kétévessel vásárolni nem épp leányálom. A dackorszak amúgy sem a legkellemesebb és leghálásabb időszak egy gyermek életében, de amikor mindez még tetéződik azzal, hogy a kölök közvetlen közelében mindenféle finomságok állnak hegyekben, kézzel elérhető közelségben, nincs az a szülő, aki ne sejtené: pillanatokon belül kitör a vihar.
Mert egy kisgyerek szereti a nassokat. És lehetőleg egyszerre többet is zsákmányolna. Csak a fránya anyja-apja ebben megakadályozza. Ez pedig dühítő. Nagyon is dühítő. Márpedig ha egy ekkora gyerek dühös, ott kő kövön nem marad.
A problémát tovább súlyosbítja, hogy a boltokban direkt úgy helyezik el a csokoládés, cukorkás, kekszes polcokat, hogy a kassza előtti várakozás hosszú perceiben még véletlenül se lehessen őket nem észrevenni. A gyerekbúgató polcok általában kétféle hatással lehetnek a kiscsaládokra. Vagy ész nélkül pakolunk mindent a kosárba, csak a gyerek nehogy cirkuszoljon a bolt vásárlóközönsége előtt, vagy konzekvensen és faarccal utasítjuk vissza egyre vörösödő fejű gyermekünk próbálkozásait. Utána pedig próbáljuk megfelelően kezelni a hisztit, persze rengeteg rosszalló tekintettől követve.
Mint az élet minden főbb területén, itt is lehetséges az arany középút megtalálása. Elérni azt az állapotot, hogy a gyerek is elégedett és vigyorgós maradjon, a szülő se három nyugtatóval induljon a boltba, és ne kelljen attól tartania, hogy megszólják nevelési elveit. Hogyan? Bármilyen kicsi egy gyerek, bizonyos fokú együttműködésre mindig kész és képes. Még a boltba való belépés előtt tisztázzuk vele: kaphat valamit, de csak egyetlen dolgot.
Természetesen az egyből száz lesz, de ha következetesen választásra bírjuk és ragaszkodunk az előre megbeszéltekhez, nem kell sok idő hozzá, hogy a kicsi már magától alkalmazza a kompromisszumos megoldást.
És ha mégis hiszti kerekedne, tartsuk szem előtt: a kicsi nem a mi idegeinket akarja nyom nélkül felemészteni, csak akadályba ütközött. Segítsünk neki lenyugodni: öleljük át, vegyük rá, hogy a légzését szabályozva lenyugtassa magát, mindezt nyugodt hangon, de egy percre sem megingva saját igazunkban. Ezzel nemcsak azt érhetjük el, hogy a bevásárlás végre tényleg nyugodt és kellemes közös élmény lehessen, hanem eszközt is adunk a kicsinek ahhoz, hogy uralkodhasson a saját érzelmein.
-
Ne éhes-szomjas gyerekkel menjünk be a boltba, lehetőleg előtte egyen és igyon is a kicsi.
-
Vigyünk magunkkal egy babát vagy képeskönyvet, hogy érdekesebbé tegyük a sorban állás hosszú perceit, és elvonjuk a gyerek figyelmét a környező polcokról.
-
Legyél határozott és erős. Ha az egyik percben azt mondod valamire, hogy nem kaphatja meg, de a másik percben mégis a kosárban landol, azzal finom kis játszmát alapozhatsz meg.
- Ha mégis felzeng utódod bőgése, ne ess pánikba! Gyermekedet nyugodt, de határozott hanggal, fellépéssel tudod leszerelni, megnyugtatni, és ugyanez igaz a minden-lében-kanál kibicekre is!
Szilágyi Diána, 2008. október 16.
