Tali:
-Espero
-Kavicska
-Én (Kandi)
-Csakegy
-Rejoka
-Ella(Gabika)
-Szyszqo(Szilvi2)
Többiek?
Új privát üzeneted érkezett!
2006.06.10 21:47
OKrisztinke:-gratu a felvételidhez!!!
Nincs még konkrét tali időpont.....tudsz jönni?
Nincs még konkrét tali időpont.....tudsz jönni?
2006.06.10 21:56
Majd kitalálunk egy közös töbszörös időpontot,hogy mindenkinek frankó legyen! 
Na pusza....mentem Én is csicsizni!
Na pusza....mentem Én is csicsizni!
2006.06.11 07:30
Sziasztok!
Most látom, jó bunkó vagyok!
Csak a Bp-i lányokat kérdeztem, hogy benne vannak e a találkozásban???
Bocsánat!
Én Gabikát és Rejókát ismerem. Személyesen!
Egyre inkább az körvonalazódik, hogy a június 18 után. Azt kellene eldönteni, hogy hétköznap legyen du., vagy hétvégén. Mondjuk egy szombaton vagy vasárnap.
Június 24-én szombaton ügyeletes vagyok!!!
Én ma du-tól nem leszek többet net közelben.
Pesten leszek folyamatosan, de keresnem kell egy net klubbot, hogy legalább egyszer írjak naponta.
Hétfőn (holnap) már én is tudni fogom az elkövetkező két hetem programját. De én szerintem nekem minden du-om szabad lesz. Remélem
Mivel nagyon az az érzésem, hogy Bp-én lesz a tali Budapesti lányok gondolkodjatok el azon, hogy melyik az a hely, ahova ilyen sokan össze tudunk gyűlni és néhány órát végig tudunk beszélgetni és röhécselni (és nem pakolnak ki ).
Én mostmár tudom Kandika, Rejó, Gabika és Espero telefonszámát.
Húúú lányok, muszáj ezt a talit összehozni !!!!
Kriszta!
Itt 5 nap. Ezek szerint kórház függő. Vagyis ha valaki du-án szül az a nap nem számít. És 4 teljesen nap után, az ötödik napon hazaengedik. Ha minden rendben volt a megfigyelés alatt. !!!!
Én biztos vagyok abban, hogy sikeres lesz a felvételi!!! Meglátod
Csók mindenkinek!!!
Kandika!
Ez a savanyú uborka olyan mint a drog!
Norkának az otthoni első helyzetjelentését nagyon várjuk. Csak legyen rá egy csöppinke ideje
Csók Mindenkinek!
Kavics
(31 cn.)
Most látom, jó bunkó vagyok!
Csak a Bp-i lányokat kérdeztem, hogy benne vannak e a találkozásban???
Bocsánat!
Én Gabikát és Rejókát ismerem. Személyesen!
Egyre inkább az körvonalazódik, hogy a június 18 után. Azt kellene eldönteni, hogy hétköznap legyen du., vagy hétvégén. Mondjuk egy szombaton vagy vasárnap.
Június 24-én szombaton ügyeletes vagyok!!!
Én ma du-tól nem leszek többet net közelben.
Pesten leszek folyamatosan, de keresnem kell egy net klubbot, hogy legalább egyszer írjak naponta.
Hétfőn (holnap) már én is tudni fogom az elkövetkező két hetem programját. De én szerintem nekem minden du-om szabad lesz. Remélem
Mivel nagyon az az érzésem, hogy Bp-én lesz a tali Budapesti lányok gondolkodjatok el azon, hogy melyik az a hely, ahova ilyen sokan össze tudunk gyűlni és néhány órát végig tudunk beszélgetni és röhécselni (és nem pakolnak ki
).
Én mostmár tudom Kandika, Rejó, Gabika és Espero telefonszámát.
Húúú lányok, muszáj ezt a talit összehozni !!!!
Kriszta!
Itt 5 nap. Ezek szerint kórház függő. Vagyis ha valaki du-án szül az a nap nem számít. És 4 teljesen nap után, az ötödik napon hazaengedik. Ha minden rendben volt a megfigyelés alatt. !!!!
Én biztos vagyok abban, hogy sikeres lesz a felvételi!!! Meglátod
Csók mindenkinek!!!
Kandika!
Ez a savanyú uborka olyan mint a drog!
Norkának az otthoni első helyzetjelentését nagyon várjuk. Csak legyen rá egy csöppinke ideje
Csók Mindenkinek!
Kavics
(31 cn.)
2006.06.11 12:58
Kavicska
Neked legyen igazad!-felvételi ügyben-Én sajnos nem vagyok ennyire optimista.
Ha max pontot kaptam volna szóbelin,akkor is 126 pontom lesz.Csak összehasonlításképp,tavaly a SOTE-n 127 pont volt a határ
Na persze idén nem oda jelentkeztem
Tali:
A 23-25 nekem sem jó,mert megyünk anyósékhoz.
De utánna,szinte bármelyik nap jó.Én leginkább egy hétköznap délutánnak örülnék,mert akkor egybekötném a napom az álláskereséssel. Nem is vagyok szemtelen,ugye? 
De ha hétvége,úgy is jó!
Neked legyen igazad!-felvételi ügyben-Én sajnos nem vagyok ennyire optimista.
Ha max pontot kaptam volna szóbelin,akkor is 126 pontom lesz.Csak összehasonlításképp,tavaly a SOTE-n 127 pont volt a határ
Na persze idén nem oda jelentkeztem
Tali:
A 23-25 nekem sem jó,mert megyünk anyósékhoz.
De utánna,szinte bármelyik nap jó.Én leginkább egy hétköznap délutánnak örülnék,mert akkor egybekötném a napom az álláskereséssel.
Nem is vagyok szemtelen,ugye?
De ha hétvége,úgy is jó!
2006.06.11 19:37
Sziasztok,
csak gyors bejelentkezés: ma jöttünk haza. Bogi királykisasszony persze ki nem hagyott volna egy enyhébb 2 napig tartó hypozás után még egy jópofa kis sárgaságot is, ami miatt 2 napig szolizott, szerencsére velem lehetett a szobában.
Tegnap már nagyon nyűgi voltam, de Tamásom tegnap bent aludt velem a szobában, együtt tömtük Bogit, mint a libát, hogy múljon a sárgasága gyorsabban. Sikerült. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 2 óránkénti mellretétel (persze Bogi irtó lusta volt ehhez, 10-15 perces szopikat produkált), utána fejés még 30 percekig, és etetés cucliból, utána pelus...
hajjaj, de sikerült levinni a sárgaságot mára, ahhoz hogy hazajöhessünk!
Ja, szerencsére a tejem nagyon szépen beindult, és különösebben nem is tettem érte semmit, csak szedtem az Urtica Urens homeobogyót!
Na majd még jövök, megírom a szüléstörimet!
pusz mindenkinek Norka mami
csak gyors bejelentkezés: ma jöttünk haza. Bogi királykisasszony persze ki nem hagyott volna egy enyhébb 2 napig tartó hypozás után még egy jópofa kis sárgaságot is, ami miatt 2 napig szolizott, szerencsére velem lehetett a szobában.
Tegnap már nagyon nyűgi voltam, de Tamásom tegnap bent aludt velem a szobában, együtt tömtük Bogit, mint a libát, hogy múljon a sárgasága gyorsabban. Sikerült. Ezt úgy kell elképzelni, hogy 2 óránkénti mellretétel (persze Bogi irtó lusta volt ehhez, 10-15 perces szopikat produkált), utána fejés még 30 percekig, és etetés cucliból, utána pelus...
hajjaj, de sikerült levinni a sárgaságot mára, ahhoz hogy hazajöhessünk!
Ja, szerencsére a tejem nagyon szépen beindult, és különösebben nem is tettem érte semmit, csak szedtem az Urtica Urens homeobogyót!
Na majd még jövök, megírom a szüléstörimet!
pusz mindenkinek Norka mami
2006.06.11 20:08
Szia Norka Mami!!!
Úgy örülök hogy hazaértetek!! és minden rendben,ügyesek voltatok hogy Bogit így rendbehoztátok!(kiáltottam egyet amikor megláttam hogy írtál,a férjem kérdezte mi történt,mondom van Norka! )
A szüléstörit nagyon várom
jó pihit végre otthon,persze ha baba hagy...
Kavics hiányzol majd! remélem néha tudsz jelentkezni!!!
Puszi jó éjt!
Úgy örülök hogy hazaértetek!!
és minden rendben,ügyesek voltatok hogy Bogit így rendbehoztátok!(kiáltottam egyet amikor megláttam hogy írtál,a férjem kérdezte mi történt,mondom van Norka! )
A szüléstörit nagyon várom
jó pihit végre otthon,persze ha baba hagy...
Kavics hiányzol majd! remélem néha tudsz jelentkezni!!!
Puszi jó éjt!
2006.06.11 20:22
Üdv Norka mama!
De jó, hogy már otthon vagy. Úgy az igazi. Na meg persze ide is tudsz majd írogatni, ha Bogi engedi
Egy hete szedem a metformint. Most már felemeltem az adagot
3*500 mg-ra. De lehet ebből még 850 mg is. Szerdán lesz meg a hormonvizsgálat eredménye. Bár nemtom az éhgyomri vérvétel kimutat-e valamit, ami mérvadó az inzulin szempontjából. Úgy tudom, ehhez terheléses inzulinvizsgálat kéne..
A metformin hatásáról: úgy érzem, egyre több az energiám, kisimultabb vagyok. Bár lehet, ez pszichés is. A remegés még mindig nem múlt el (kezem, lábam). Viszont elkezdtem igencsak fogyni. Bár nem mondom, hogy túlsúlyos voltam, de 2 kg lement rólam egy hét alatt. Most vagyok 52 kg (szigorúan reggel mérve!) Asszem egy hónap minimum mire beépül a metformin a szervezetbe.
Azon aggódom csak, mi lesz, ha esetleg teherbe esek. Van erre némi esély? Úgy tudom bármikor lehet spontán peteérés PCO esetén is. De abból nincs vetélés
De jó, hogy már otthon vagy. Úgy az igazi. Na meg persze ide is tudsz majd írogatni, ha Bogi engedi
Egy hete szedem a metformint. Most már felemeltem az adagot
3*500 mg-ra. De lehet ebből még 850 mg is. Szerdán lesz meg a hormonvizsgálat eredménye. Bár nemtom az éhgyomri vérvétel kimutat-e valamit, ami mérvadó az inzulin szempontjából. Úgy tudom, ehhez terheléses inzulinvizsgálat kéne..
A metformin hatásáról: úgy érzem, egyre több az energiám, kisimultabb vagyok. Bár lehet, ez pszichés is. A remegés még mindig nem múlt el (kezem, lábam). Viszont elkezdtem igencsak fogyni. Bár nem mondom, hogy túlsúlyos voltam, de 2 kg lement rólam egy hét alatt. Most vagyok 52 kg (szigorúan reggel mérve!)
Asszem egy hónap minimum mire beépül a metformin a szervezetbe.
Azon aggódom csak, mi lesz, ha esetleg teherbe esek. Van erre némi esély? Úgy tudom bármikor lehet spontán peteérés PCO esetén is. De abból nincs vetélés
2006.06.11 21:19
Szia Norka mami!
De jó,hogy otthon vagytok már!Már azt hittem,gond van,hogy az sms-ekre nem válaszoltál!
Továbbiakban is sok tejcsit és nyugodt éjszakákat kívánok!
De jó,hogy otthon vagytok már!Már azt hittem,gond van,hogy az sms-ekre nem válaszoltál!
Továbbiakban is sok tejcsit és nyugodt éjszakákat kívánok!
2006.06.12 08:34
Sziasztok!
Okr, hová jelentkeztél? Azért 126 pont az nem semmi!
Drukkolok, hogy sikerüljön!
Olvasgattam, amiket írtatok. Ács, progi, metformin, stb...
Nem tudom, csajok. Lehet, hogy igazatok van, DE
- Én nem vagyok orvos. Nem látom összefüggéseiben a dolgokat. És nem vagyok benne biztos, hogy az ember mindenre rá tud beszélni egy orvost. Általában még partnernek se kezelik, az az igazság. Ha orvos vagy, vagy eüs, az persze biztos más.
És én nem merem konkrétan azt mondani, hogy ezt olvastam, és okosabb vagyok mint egy orvos. Mondjuk lehet, hogy az alapján, amiket olvastam én is inkább hajlanék a szedés felé, de Ács biztos jobban ért hozzá mint én, mert ő ezt tanulta 8 évig kb az egyetem, ott is tanít, én meg még a biológiához is hülye vagyok.
Elkezdtem nézegetni progipótlásnak a palástfű-teát, hogy mit mondanak róla. Az interneten találtam olyat, ahol kimondottan ajánlják terhesség alatt, és olyan helyet is, ahol a terhesség alatt kerülendők között sorolják fel. Úgyhogy inkább lemondtam róla.
- Igaz, hogy Ács szereti a pénzt, de melyik nőgyógyász nem?
Jártam az egyes klinikán egy dokinál, elküldött egy HSG-re, amit nem tudtak megcsinálni, mert elfelejtett előtte megvizsgálni. Meg sem vizsgált, pedig 2x jártam nála!
Pedig több ismerősöm is szült nála, csak jókat mondtak. A pénzt persze eltette.
- Nem tudok, hol nézetni progeszteronszintet.
- Eddig már iszonyú sok dokinál jártam, egyik hülyébb volt mint a másik. Ács legalább felírta a metformint.
- Ez a 4. nap, hogy nem szedem. Nem érzek semmit. Mondjuk próbálok figyelni a szénhidrátokra. Pl egyik nap megettem egy bulin 2 sütit, meg egy pogácsát, és kiszáradt a szám. Rögtön tudtam, hogy ilyet nem lehet csinálni.
Szóval, sokszor keveset. Ezzel biztos nem ártok se magamnak, se a babának. Még nem is önkínzás, mert igazából most ez így esik jól.
- Valakiben kell bízni. És tökéletes orvos nincs.
- Szerintem kell bízni a sorsban is, vagy Istenben, vagy nevezd aminek akarod.
Ha most elkezdek görcsölni, hogyha szedem a metformint, akkor mi lesz, mert ugye az orvos eltiltott tőle, mivan ha hülyeséget csinálok, stb..., vagy azon, hogyha nem szedem, akkkor mi lesz, akkor tuti nem lesz baba, vagy ha lesz is, idegbeteg lesz már a születésekor.
Szóval nem görcsölök. Bízom a dokiban, és abban is, hogy az élet él és élni akar, ha elmegy a baba, akkor elfogadom, és legközelebb szedem a 12--ik hétig, mondjuk féladagban.
Találkozó hol lesz?
Nja, bocs a szájmenésért, sziasztok!
cs
Okr, hová jelentkeztél? Azért 126 pont az nem semmi!
Drukkolok, hogy sikerüljön!
Olvasgattam, amiket írtatok. Ács, progi, metformin, stb...
Nem tudom, csajok. Lehet, hogy igazatok van, DE
- Én nem vagyok orvos. Nem látom összefüggéseiben a dolgokat. És nem vagyok benne biztos, hogy az ember mindenre rá tud beszélni egy orvost. Általában még partnernek se kezelik, az az igazság. Ha orvos vagy, vagy eüs, az persze biztos más.
És én nem merem konkrétan azt mondani, hogy ezt olvastam, és okosabb vagyok mint egy orvos. Mondjuk lehet, hogy az alapján, amiket olvastam én is inkább hajlanék a szedés felé, de Ács biztos jobban ért hozzá mint én, mert ő ezt tanulta 8 évig kb az egyetem, ott is tanít, én meg még a biológiához is hülye vagyok.
Elkezdtem nézegetni progipótlásnak a palástfű-teát, hogy mit mondanak róla. Az interneten találtam olyat, ahol kimondottan ajánlják terhesség alatt, és olyan helyet is, ahol a terhesség alatt kerülendők között sorolják fel. Úgyhogy inkább lemondtam róla.
- Igaz, hogy Ács szereti a pénzt, de melyik nőgyógyász nem?
Jártam az egyes klinikán egy dokinál, elküldött egy HSG-re, amit nem tudtak megcsinálni, mert elfelejtett előtte megvizsgálni. Meg sem vizsgált, pedig 2x jártam nála!
Pedig több ismerősöm is szült nála, csak jókat mondtak. A pénzt persze eltette.
- Nem tudok, hol nézetni progeszteronszintet.
- Eddig már iszonyú sok dokinál jártam, egyik hülyébb volt mint a másik. Ács legalább felírta a metformint.
- Ez a 4. nap, hogy nem szedem. Nem érzek semmit. Mondjuk próbálok figyelni a szénhidrátokra. Pl egyik nap megettem egy bulin 2 sütit, meg egy pogácsát, és kiszáradt a szám. Rögtön tudtam, hogy ilyet nem lehet csinálni.
Szóval, sokszor keveset. Ezzel biztos nem ártok se magamnak, se a babának. Még nem is önkínzás, mert igazából most ez így esik jól.
- Valakiben kell bízni. És tökéletes orvos nincs.
- Szerintem kell bízni a sorsban is, vagy Istenben, vagy nevezd aminek akarod.
Ha most elkezdek görcsölni, hogyha szedem a metformint, akkor mi lesz, mert ugye az orvos eltiltott tőle, mivan ha hülyeséget csinálok, stb..., vagy azon, hogyha nem szedem, akkkor mi lesz, akkor tuti nem lesz baba, vagy ha lesz is, idegbeteg lesz már a születésekor.
Szóval nem görcsölök. Bízom a dokiban, és abban is, hogy az élet él és élni akar, ha elmegy a baba, akkor elfogadom, és legközelebb szedem a 12--ik hétig, mondjuk féladagban.
Találkozó hol lesz?
Nja, bocs a szájmenésért, sziasztok!
cs
2006.06.12 09:32
Sziasztok,
Lara, nálad is metforminos baba kopogtat? Gratula!
Lányok, most beírtam kicsit az NLC-re, idemásolom, mert nincs erőm újrafogalmazni. Még jövök a szüléstörivel meg újabb képekkel ma.
Bogi baba nagyon sokat alakult még 6 nap alatt is. Megvallom férfiasan, hogy elfogultság ide vagy oda, de elég szép példányt sikerült összehozni, nem is értem, hogyan! Mire nem jó ez a metformin!
Szóval kicsit elhúzódott a kórház, mert az első 2 napban kicsit hypos volt Bogi. Szegénykémnek mértek 1,9-es cukrot is, na az már durva volt. De aztán beállt, csak nagyon kell figyelni, hogy 2,5 óránként valamit kapjon, ha mást nem, akkor kis cukros vizecskét. Azt mondták, hogy egyébként is előfordul a pár napos újszülötteknél ez a dolog, pláne, ha nem indul be eléggé a tej, de nálunk nagyrészt az örökölt hajlam miatt is van, és ezen a metforminszedés sem segített volna. Hát ez van lányok, jó tudni, hogy erre is figyelnetek kell majd.
Aztán jött az elkerülhetetlen sárgaság, pénteken már narancssárga volt a gyerek, a kis pofijából pedig látványosan fogyott, mert csak aludt, aludt, szopni meg nem akart a sárgaság miatt. Kapott kékfény szolit péntek-szombaton, amit betettek a kiságyába. Ki volt mondva az ukáz, hogy tömni kell mindenáron, hogy gyorsabban múljon a sárgaság. Igen ám, de pénteken fejni is alig tudtam, mert vérzett mindkét mellbimbóm. Vért fejtem.
Plusz kezdtem kiakadni. Képzelhetitek. Aztán valahogy az Urtica Urens homeobogyó (tejcsináló elkezdte kifejteni a hatását ekkorra és tiszta tejcsárda lettem. Bogi meg rájött, hogy jó elszórakozni a cicin 40 perceket (ebből kb. 10 percet szívókázott, a többi cumi volt, képzelhetitek szegény mellbimbóimat), utána meg anya lefeji fáradságos munkával a többit, és cuclin keresztül 0 munkával megkapja a többit. Erre úgy rászokott, hogy tegnap már 45-60 ml-ket megivott egyszerre. Mondjuk ez sokat segített a sárgaságon, de én kidőltem. Tamás haza se ment, velem töltötte az éjszakát, mert én fejtem, néha ő is nyomogatta a kézi mellszívót, meg ő etetett cucliból... körbe karikába. A legviccesebb az volt, amikor tegnap reggel Bogi lógott a cicin, én meg majd felfordultam már az éhségtől, erre Tamásom tömte belém a kaját. Láncetetés.
Szerencsére van most segítségem, így most csak funkcionális (tejcsárda) és szeretetadó szerepeimnek kell megfelelni. Ja, mondjuk nem ártana véger egyet vécéznem normálisan, akkora gátmetszésem van, de akkora... De hát láttátok Bogi fejét, az egy normál lyukon nem fér ki.
Lányok! Végigfutottam amiket írtatok szülésemkor, másik topikban is, előgtem magam... Nagyon köszönöm, hogy velem voltatok lélekben és tiszta szívvel tudtatok örülni Boginak, remélem, mielőbb viszonozhatom ugyanezt mindenkivel! Nagyon jó érzés!
Ami a riportot illeti, csüt. reggel lekameráztak minket a kórházban (volt is nagy izgalom a szülészeten ), meg beszéltem egy kicsit az előzményekről, de még egyszer kijönnek házhoz is. Eredetileg úgy volt, hogy közvetlen szülés után forgatnak, de utólag nem bánom, hogy ez nem jött össze (nem tudhattuk kedd reggel, hogy tényleg szülök, utána meg nagyon gyorsan beindultak a dolgok, majd elolvassátok), mert nem voltam teljesen magamnál. Kicsit sok lett volna úgy.
Remélem, a tévések mielőbb eljutnak a többi lányhoz is.
na majd még jövök a többi részlettel, és elnézést, ha most nem tudok a többiekre figyelni és csak ömlengek. De most kicsit önző a Norka, nem baj? Pár hét, és azt hiszem visszarázódunk, csak most úgy érzem, megállt a világ is.
pusz Norka (39+3 - hihi)
Lara, nálad is metforminos baba kopogtat?
Gratula!
Lányok, most beírtam kicsit az NLC-re, idemásolom, mert nincs erőm újrafogalmazni. Még jövök a szüléstörivel meg újabb képekkel ma.
Bogi baba nagyon sokat alakult még 6 nap alatt is. Megvallom férfiasan, hogy elfogultság ide vagy oda, de elég szép példányt sikerült összehozni, nem is értem, hogyan! Mire nem jó ez a metformin!
Szóval kicsit elhúzódott a kórház, mert az első 2 napban kicsit hypos volt Bogi. Szegénykémnek mértek 1,9-es cukrot is, na az már durva volt. De aztán beállt, csak nagyon kell figyelni, hogy 2,5 óránként valamit kapjon, ha mást nem, akkor kis cukros vizecskét. Azt mondták, hogy egyébként is előfordul a pár napos újszülötteknél ez a dolog, pláne, ha nem indul be eléggé a tej, de nálunk nagyrészt az örökölt hajlam miatt is van, és ezen a metforminszedés sem segített volna. Hát ez van lányok, jó tudni, hogy erre is figyelnetek kell majd.
Aztán jött az elkerülhetetlen sárgaság, pénteken már narancssárga volt a gyerek, a kis pofijából pedig látványosan fogyott, mert csak aludt, aludt, szopni meg nem akart a sárgaság miatt. Kapott kékfény szolit péntek-szombaton, amit betettek a kiságyába. Ki volt mondva az ukáz, hogy tömni kell mindenáron, hogy gyorsabban múljon a sárgaság. Igen ám, de pénteken fejni is alig tudtam, mert vérzett mindkét mellbimbóm. Vért fejtem.
Plusz kezdtem kiakadni. Képzelhetitek. Aztán valahogy az Urtica Urens homeobogyó (tejcsináló elkezdte kifejteni a hatását ekkorra és tiszta tejcsárda lettem. Bogi meg rájött, hogy jó elszórakozni a cicin 40 perceket (ebből kb. 10 percet szívókázott, a többi cumi volt, képzelhetitek szegény mellbimbóimat), utána meg anya lefeji fáradságos munkával a többit, és cuclin keresztül 0 munkával megkapja a többit. Erre úgy rászokott, hogy tegnap már 45-60 ml-ket megivott egyszerre. Mondjuk ez sokat segített a sárgaságon, de én kidőltem. Tamás haza se ment, velem töltötte az éjszakát, mert én fejtem, néha ő is nyomogatta a kézi mellszívót, meg ő etetett cucliból... körbe karikába. A legviccesebb az volt, amikor tegnap reggel Bogi lógott a cicin, én meg majd felfordultam már az éhségtől, erre Tamásom tömte belém a kaját. Láncetetés.
Szerencsére van most segítségem, így most csak funkcionális (tejcsárda) és szeretetadó szerepeimnek kell megfelelni. Ja, mondjuk nem ártana véger egyet vécéznem normálisan, akkora gátmetszésem van, de akkora...
De hát láttátok Bogi fejét, az egy normál lyukon nem fér ki.
Lányok! Végigfutottam amiket írtatok szülésemkor, másik topikban is, előgtem magam... Nagyon köszönöm, hogy velem voltatok lélekben és tiszta szívvel tudtatok örülni Boginak, remélem, mielőbb viszonozhatom ugyanezt mindenkivel! Nagyon jó érzés!
Ami a riportot illeti, csüt. reggel lekameráztak minket a kórházban (volt is nagy izgalom a szülészeten ), meg beszéltem egy kicsit az előzményekről, de még egyszer kijönnek házhoz is. Eredetileg úgy volt, hogy közvetlen szülés után forgatnak, de utólag nem bánom, hogy ez nem jött össze (nem tudhattuk kedd reggel, hogy tényleg szülök, utána meg nagyon gyorsan beindultak a dolgok, majd elolvassátok), mert nem voltam teljesen magamnál. Kicsit sok lett volna úgy.
Remélem, a tévések mielőbb eljutnak a többi lányhoz is.
na majd még jövök a többi részlettel, és elnézést, ha most nem tudok a többiekre figyelni és csak ömlengek. De most kicsit önző a Norka, nem baj? Pár hét, és azt hiszem visszarázódunk, csak most úgy érzem, megállt a világ is.
pusz Norka (39+3 - hihi)
2006.06.12 09:56
Norka!
nagyon örülök, hogy végre hazaértetek! Sok sikert a szopihoz!!
ha van időd írj!!
Szia Csillag!
Én a metformin szedése miatt nem aggódom annyira mint a progiszedés elmaradása miatt.
megértem az érveidet, látszik, hogy végiggondoltad a dolgot.
Azért beszélhetnél erről Áccsal!!! Anya leszel!!! Ilyen nincs, hogy nem merem felhozni egy orvosnak, vagy én nem merem megemlíteni!!Anyatigris legyél!!!!
nem arról van szó, hogy ki akarnád oktatni, vagy szakmai vitába bonyolódnál vele, hanem megkérdezed kedvesen, illedelmesen, hogy mi a véleménye a progipótlásról, mert te azt hallottad/olvastad, hogy PCO-s nőknek kell. Ennyi. esetleg szeretnél kérni...Aztán meglátod mit mondd rá. lehet, hogy értelmesen elmagyarázza erről a véleményét vagy álláspontját.
Abban igazad van, hogy valakiben kell bízni, de legfőképpen önmagadban. Én EGY dokiban soha nem bíznék meg. ha 3 ugyanazt mondja, akkor jó.én születésemtől kezdve bíztam egy nőgyógyban(merthogy nála születtem, és hozzá is jártam aztán), úgy tekintettem rá, mint második apámra, és ő üvöltözött velem, hogy mindenképpen megműt, az Uh alapján,pedig még nem akartam akkor kistesót. Azóta nem beszélek vele. Pedig biztos jót akart, csak nem volt naprakész a szaktudása.
Egyébként nekem egyszer sem néztek progiszintet vérből, csak adták.
Espero te mire jutottál??
Mir!
Hogy vagy? Te szedsz valamit??
Lara!
Gratulálok! Te voltál akit nemrég műtöttek, ugye? Jó ilyet is látni, jó az érem másik oldalát is látni, hogy ez is egy járható út lehet, így is sikerülhet.
Pécsi dokikat illetően kérdezd Rambókát! (én is azért jöttem vissza tegnap, mert nem ismerek ott orvosokat)
na csajok, tegnap feljöttem Pestre, most nem jött össze ez a pécsi egy hét.
Tök sokat görcsöltem a hétvégén (Pécsen két napig zuhogott az eső), és szombat este élénkpiros váladék ürült, meg egy kis világosbarna. valszeg a hülye canesten tabletták miatt volt, alig bírtam feltenni őket, meg nagyon fájt mikor felraktam, azóta nem volt semmi, de tök szar volt a tudat, hogy nincs velem Zsolti, hogy idegen kórházak idegen orvosaihoz kell bemennem ha baj van, nem éreztem magam biztonságban.( A Szt Imrében szinte az összes dokit ismerem)
Meg itt Pesten barátnőmnek nagy szüksége van most rám, tudjátok akit a 3. szülés után kipakoltak. Most ennél is szörnyűbb dolog történt vele.
Szóval feljöttem, Domi lent maradt, apával kettesben ezer éve nem voltunk, tök jó, nézem is az esti mozit, csak Rambókával sajnálom, hogy elmaradt a talink...
De remélem tudjuk pótolni. valami egyenletes hőmérsékletű, frontmentes időszakban megint lemegyek Pécsre!
nagyon örülök, hogy végre hazaértetek! Sok sikert a szopihoz!!
ha van időd írj!!
Szia Csillag!
Én a metformin szedése miatt nem aggódom annyira mint a progiszedés elmaradása miatt.
megértem az érveidet, látszik, hogy végiggondoltad a dolgot.
Azért beszélhetnél erről Áccsal!!! Anya leszel!!! Ilyen nincs, hogy nem merem felhozni egy orvosnak, vagy én nem merem megemlíteni!!Anyatigris legyél!!!!
nem arról van szó, hogy ki akarnád oktatni, vagy szakmai vitába bonyolódnál vele, hanem megkérdezed kedvesen, illedelmesen, hogy mi a véleménye a progipótlásról, mert te azt hallottad/olvastad, hogy PCO-s nőknek kell. Ennyi. esetleg szeretnél kérni...Aztán meglátod mit mondd rá. lehet, hogy értelmesen elmagyarázza erről a véleményét vagy álláspontját.
Abban igazad van, hogy valakiben kell bízni, de legfőképpen önmagadban. Én EGY dokiban soha nem bíznék meg. ha 3 ugyanazt mondja, akkor jó.én születésemtől kezdve bíztam egy nőgyógyban(merthogy nála születtem, és hozzá is jártam aztán), úgy tekintettem rá, mint második apámra, és ő üvöltözött velem, hogy mindenképpen megműt, az Uh alapján,pedig még nem akartam akkor kistesót. Azóta nem beszélek vele. Pedig biztos jót akart, csak nem volt naprakész a szaktudása.
Egyébként nekem egyszer sem néztek progiszintet vérből, csak adták.
Espero te mire jutottál??
Mir!
Hogy vagy? Te szedsz valamit??
Lara!
Gratulálok! Te voltál akit nemrég műtöttek, ugye? Jó ilyet is látni, jó az érem másik oldalát is látni, hogy ez is egy járható út lehet, így is sikerülhet.
Pécsi dokikat illetően kérdezd Rambókát! (én is azért jöttem vissza tegnap, mert nem ismerek ott orvosokat)
na csajok, tegnap feljöttem Pestre, most nem jött össze ez a pécsi egy hét.
Tök sokat görcsöltem a hétvégén (Pécsen két napig zuhogott az eső), és szombat este élénkpiros váladék ürült, meg egy kis világosbarna. valszeg a hülye canesten tabletták miatt volt, alig bírtam feltenni őket, meg nagyon fájt mikor felraktam, azóta nem volt semmi, de tök szar volt a tudat, hogy nincs velem Zsolti, hogy idegen kórházak idegen orvosaihoz kell bemennem ha baj van, nem éreztem magam biztonságban.( A Szt Imrében szinte az összes dokit ismerem)
Meg itt Pesten barátnőmnek nagy szüksége van most rám, tudjátok akit a 3. szülés után kipakoltak. Most ennél is szörnyűbb dolog történt vele.
Szóval feljöttem, Domi lent maradt, apával kettesben ezer éve nem voltunk, tök jó, nézem is az esti mozit,
csak Rambókával sajnálom, hogy elmaradt a talink...
De remélem tudjuk pótolni. valami egyenletes hőmérsékletű, frontmentes időszakban megint lemegyek Pécsre!
2006.06.12 10:28
Az előzmények: a dokim ugye azt mondta, pünkösdkor babázom… hát eljött pünkösdhétfő, és szülés sehol. Sőt, reggel olyan kipihenten ébredtem és annyira energikusan, nulla jóslófájással, hogy anyám el is indult nyugodtan haza a délelőtti vonattal, mondván, nem szülünk. Bár igaz, akkor már olyan volt a szám, mint bantu négernek, és eléggé el volt torzulva az arcom, a hasam is nagyon leszállt. De hát tudjuk… így el lehet húzni 1-2 hétig is. Na, felraktuk anyámat a vonatra, és mentünk anyósomékhoz ebédre, előtte kicsit tornázni a helyi konditerembe. Én ehhez is éreztem erőt, csak a sors fintora volt, hogy elfelejtettem betenni a tornázós felsőmet. Párom mondta, hogy inkább menjek fel anyóshoz, pihengessek, de bennem olyan dac és mozoghatnék volt, hogy helyette inkább a sétát választottam, míg ő tornázik. Meg is másztam a Hárshegyet a Budakeszi úton, fölfelé. Kb. jó másfél órás séta volt, ebből egy óra inkább hegyimenet, jól elfáradtam. Utána megebédeltünk, és amikor álltam fel az asztal mellől, úgy éreztem, hogy picit bepisiltem. Hazaautóztunk, aztán megint egy kis pisi. Megnéztem a bugyit, színtelen szagtalan férfitenyérnyi nagyságú paca. Nem igazán tudtam mire vélni a dolgot, pláne, hogy utána nem volt ilyen. Kicsit ledőltem aludni, estefele még két szakdolgozatot elbíráltam a diákjaimnak, s miközben írtam a vizsgakérdéseket, éreztem, hogy ritmikusan kezd keményedni a pocakom. Kb. 20 percenként állandóan bekeményedtem, ez ment egész este, aztán 8 óra fele is bugyogott belőlem egy kis paca. Felhívtuk a szülésznőt, hogy mi lehet, de azt mondta, hogy ez semmi, ami jött is belőlem háromszor, az nagyon kevés, az inkább bővebb hüvelyi folyás lehet, ami a szülés előtt gyakori, de azért figyeljek.
Későn este éltünk egy kis ráerősítő jellegű házaséletet (hm… mit mondjak, nem is volt rossz… ) egy forró fürdő után, hátha beindul. Nem igazán történt semmi, majdnem aludtam már, mikor éjjel fél 2 fele éreztem egy erősebb mensis görcsöt. Mondtam magamban, első fájásnak ez tökéletesen megfelel. Aztán 25 percig semmi, jó csalódott is voltam, újra elszenderedtem, aztán megint. Elkezdtem figyelni az órát, meg számoltam magamban. A fájások elég szépen jöttek, 20-30 mp-sek voltak, de sajnos eléggé összevissza. Volt, amikor 15 percenként, volt, amikor fél órára is leálltak az összehúzódások. Az éjszakámból így persze már nem volt semmi, 5-kor meg is untam a fetrengést és lementem hajat mosni, és utánanézni a Neten, hogy mit jelent a fájásgyengeség. Ahogy ültem a laptop előtt, megint bugyogott belőlem valami folyadék, de mostmár teljesen elázott a bugyim. Ezzel párhuzamosan a fájások kicsit erősebbek is lettek, jó erős közepes mensis görcsnek mondanám a fokozatot, és jöttek 10-15 percenként. Sétálgattam az udvaron, vártam, hogy felébredjen a férjem. Tanácstalan voltam, mert végülis nem sűrűsödtek, erősödtek ezek a fájások. Férjem lejött, rámnézett, és azt mondta, szerinte ma szülni fogunk. Mivel nem tudtam, mi is van, elszaladt motorral 8-ra a patikába, és hozott egy magzatvíz szivárgás jelző tesztet. Betettem a bugyimba, de nem akart jönni semmi… kezdtem bepánikolni, hogy „így maradok” és még napokig szenvedünk. Hát elkezdtem lépcsőzni a házunkban meg guggolásból felállást csináltam vagy 30-at… ekkor megint folyt valami kevéske, és a csík egyből elszíneződött. Magzatvíz. Ez folyt már belőlem 18 órája, tehát már azelőtt megrepedhetett a burok! Telefon a szülésznőnek… és nem volt mese, itt volt az idő, be kellett menni a kórházba. Közben az összehúzódások csaknem teljesen leálltak… nem is figyeltem rájuk a nagy izgalomban. Végre szülünk!!
Dugó miatt csak másfél óra alatt értünk be, de nem volt sietős. A kocsiban néha vonyítottam egy párat, mert néha nagyon fájt a keményedés, de volt, hogy félórát kacarásztam és beszéltem a páromhoz. Na, szóval nagyon humoros fájástevékenységet produkált a méhem! Szülőszobára be, Magdi szülésznő már ott várt készenlétben, NST: nagyon gyenge, rendszertelen fájások, amit már tudtunk. Befutott az orvosom is, megvizsgált, és azonnal elkezdtek előkészíteni. Jóformán észbe sem kaptam, már öntötték belém a liter meleg vizet. Közben a párom őrült sebességgel elkezdett telefonálni anyámnak és anyósomnak, hogy szülünk. Mindez délelőtt negyed 12-kor történt.
Szépen kif.stam magam, lezuhanyoztam, felvettem a kórházi hálóinget, és mehettünk be a családi vajúdóba. Nagyon kedélyes volt, helyet foglaltunk a fotelben, bekapcsoltuk a TV-t (Guns n’ Roses Top 10 ment egy csatornán, hihi…), és belémkötötték az oxitocin infúziót. Ekkor üzengettem mindenkinek, hogy milyen marha jól szórakozom, elvileg szülök. A dokim elment kajálni, én meg még mindig vigyorogtam, sőt, dudorásztam, amikor a November Rain ment. Visszaért a doki 1 óra fele, arra számítva, hogy én már elég rosszul fogom magam érezni, én meg még sétálgattam az infúziós állvány körül és nézegettem az NST gépet, hogy hehe, milyen tökös ember vagyok, vigyorogva bírom a 60-70%-os fájást is. Akkor már csaknem másfél órája jött az oxitocin. Magdi aggódva kérdezgette, hogy érzem-e az összehúzódásokat? Végigfutott az agyamon, hogy lehet, hogy erre sem reagálok?
Aztán kiderült a turpisság. Ledőltem az IKEA-s ágyra, és gyorsan megvizsgáltak még egyszer. Hát a burok nem volt rendesen megrepedve, csak valahol felső burokrepedésem lehetett, így nem is távozott el rendesen a magzatvíz, mint hitték. Úgyhogy burkot repesztettek ott helyben, és akkor még kilökődött vagy jó másfél deci víz. Ott heverésztem még felhúzott lábakkal egy kicsit pihenésképpen és beszélgettem a dokimmal az oxitocin hatásmechanizmusáról, amikor a következő fájás olyan elementáris erővel tört rám, hogy elakadt a szavam. Na, itt a dokim elégedetten lelépett, hogy 1 óra múlva jön. Egyébként ekkor 2 ujjnyira voltam nyitva.
Jött a labdázás. A fájások erőssége úgy haladt fölfelé, mint a Himalája, és már 3 perces fájásoknál jártam, nagyon gyorsan rendszereződtek. A labdán rugózva már el kellett kezdenem a 4/5-ös légzéseket, mert éreztem, hogy ezek kezdenek kemények lenni. Fél órát töltöttem el így, amit én kb. 5 percnek éreztem. Mindig csak az adott fájásra figyeltem. Közben Tamás és Magdi ültek velem szemben, és engem figyeltek. Nagyon bensőséges volt, néma csend, csak a szuszogásomat lehetett hallani.
Kb. 2 órakor Magdi megengedte nekem a vizet a kádba, amibe nagy keservesen belemásztam. Nagyon jót tett a meleg víz, ahogy locsolgatta a párom a hasamat, és hát igazság szerint itt már másfél órát töltöttem el! A fájások a végére már másfél percesek voltak, és olyan erősek, hogy hídba feszültem közben. Már jóval előbb ki kellett volna szállni, hogy megvizsgálhasson a dokim, de képtelen voltam rá. Ráadásul adódott egy kis kényelmetlenség: Bogi feje annyira lent volt, hogy már itt, 3-4 ujjnyira kitágulva elkezdtem érezni a székelési ingert! Viszont ezeknek ellen kellett állni, mert a teljesen ki nem nyílt méhszáj repedt volna. Hát azt hiszem, ez volt a legrosszabb. Végül a doki a vízben vizsgált meg kétszer is, és hagyta, hogy ázzak benne, mert tudta, hogy mit élek át ezzel az idő előtti kitolási ingerrel.
Fél 4 volt, amikor nem volt mese, ki kellett szállni, és átmenni a szülőszobára, ami 2 szobával arrébb volt. Azt hittem, ezt lehetetlen lesz megcsinálni. Eleve, ahogy kiszálltam a kádból, és felálltam, úgy éreztem, a következő fájásnak nem fogok tudni ellenállni és nyomni fogok. Nagyon nagy önuralom kellett hozzá, hogy ne tegyek így. Fájásszünetekben adták rám a hálóinget, és araszoltunk métereket a szülőszobára. Kicsit már késő volt ehhez a „túrához”… de végül odaértünk, és felfeküdtem a szülőágyra nagy nehezen. Közben jött a telefon, hogy beért az anyám. Mikor beesett a szülőszobára, odahörögtem neki, hogy „már bő 4 ujj, de megvártunk!”.
A következő egy óra az azért olyan volt, hogy… hát, azt hiszem, az extázis a legjobb szó rá. A szülőszobán 5-en nézték a vajúdásomat. Oldalt egy fotelben a dokim ült, illetve Magdi és egy gyakornok szülésznő, ők csak akkor jöttek oda, ha segíteni kellett vagy vizsgálni. Bal oldalon anyu, jobb oldalon a párom, akikbe kapaszkodtam, vizesruháztak, támasztották a talpam stb. És a dokim folyamatosan átvert. Persze direkt, hogy ne fogyjon el a lelkierőm. Ki kellett tágulnom teljesen ahhoz, hogy végre engedhessek a nyomási kényszernek, ami már-már őrjítő volt. Néha elkiabáltam magam, hogy „bekakálok, nem bírom tovább!”, de bírni kellett. Mondta a dokim, hogy „Nóra, még 5 fájás”. Én nem számoltam, de mondjuk a 6-7.-nél kitalálta, hogy fordítsanak be egyszer bal oldalt az ágyon, meg jobb oldalt is. Majdnem elviselhetetlen volt, azt hittem szétszakadok. Utána még megkérdeztem tőle könyörgőn, hogy mit tehetek még, hogy gyorsabban haladjunk. Mondta, hogy álljak fel. Majdnem elküldtem melegebb éghajlatra. Csak lábra álltam kínkeservesen, arra emlékszem, hogy kétoldalt támasztották a 73 kilómat, én meg nyögve rugóztam, hogy el bírjam viselni a fájdalmat. De úgy tűnik, ezek a technikák segítettek a legtöbbet, mert mire visszafeküdtem, az újabb vizsgálatnál már látszott, hogy teljesen eltűnt a méhszáj. Azaz: NYOMHATOK VÉGRE!!!
Komolyan mondom, a kitolási szakasz már majdnem jó volt. Fájt ugyan, de iszonyatos megkönnyebbülés volt engedni az ingernek és az is, hogy végre mehetek együtt a fájással, dolgozhatok én is, erőlködhetek. Kicsit lassítva indultunk, tehát elég sokat nyomtam 10 percig, mert a gátvédelmet megpróbálták volna, de látszott, hogy ez nem fog menni, mert Bogi feje nagyon nagy. Anyám azt mondta, ő úgy állt, hogy mindent látott, és nagyon ideges volt, mert attól félt, hogy repedni fogok. Ekkor a doki meg a szülésznőm egy pillanatra kimentek a szülőszobából, de visszapergetve az eseményeket, ekkor döntötték el, hogy vágnak. Utána már felgyorsultak a dolgok, jött a metszés, meg még egy (jó nagy is lett a vágás), utána még egy, állítólag spriccelt a vér, de én ebből semmit nem vettem észre, hiszen csukva volt a szemem, fújtattam mint a gőzmozdony és nyomtam teljes erőből. Aztán már kezdett kicsit elegem lenni újabb 5 perc után, mikor mondta a doki, hogy simogassam meg a fejét, mert ott van. Anyám teljesen le volt fehéredve, de biztatva mosolygott, hogy hajasbaba, mindjárt itt van. Én odanyúltam, és nagyon puha, meleg valamit éreztem. Nem is akartam elhinni, hogy az Ő.
Utolsó nyomás… nagyon-nagyon-nagyon hosszú volt. Az addigi nyomások kb. 2-3 levegővételből álltak, de ez 4-5 volt, állítólag a pulzusom az egekbe is felment már és féltették a babát, hogy nem kap oxigént… de nem tudtak leállítani, ANNYIRA akartam már, hogy kint legyen… és Magdi kirántotta a fejét, és aztán szinte katapultált a baba. Kijött egészben, óriási lendülettel.
És tényleg igaz. Mikor kijön és meglátod, minden megszűnik. Mintha semmi sem történt volna. De én hangosan elkezdtem sírni, hiszen célba értünk, és ott volt a lábam között egy hatalmas baba, aki még csak magzatmázas sem volt különösebben, nyitva volt máris a szeme, és a tisztogatás után teli tüdőből ordított. Együtt sírtunk, egyszerre. Emlékszem, hogy hasamra tették, magamhoz vontam, és mondtam neki: „Szia Bogi, ez egy kemény világ, látod én is sírok.” Aztán mindketten elcsitultunk egy perc alatt, közben megszületett, ahogy a doki mondta, a „babaház” – na akkor még rikkantottam egy nagyot.
Elvitték végül a babát, én meg mindenkit kiküldtem a szobából, hogy most kevésbé látványos rész jön. Felszíjazták a lábam, de azt hiszem, nem is volt rá szükség, mert a Lidocain injekció és a feltolódott fájdalomküszöb miatt különösebben nem is vettem zokon a belső áttörölgetést meg a varrást, röpke 10 perc alatt letudtuk. Sőt, hallgattam, ahogy a szemben ülő gyakornok szülésznőnek magyaráznak. Hogy felszívódó meg belső mittudomén milyen speciális varrás… de tény, hogy a gátat végül a fenekemig metszették csaknem, mert másképp nem fért volna ki a Bogi. Talán most csak ez zavar egyedül, mint kellemetlenség, de csak vécézéskor – egyébként ülni már aznap este tudtam rajta.
Végül még másfél órát pihentem a szülőszobán, visszajöttek a páromék Bogival, mellre tettük, megpróbáltuk a szopit. Befutott ekkor anyósom is… igazi banzáj volt. Gyönyörködtünk a lányban, iszonyatos vasgyúró, nagyon karakán csaj, csak úgy szipkázott, közben a kezével kapaszkodott belém. Ha beszéltünk hozzá, egyből forgatta a kis szemeit a hang irányába. Egyszerűen nem tudtam elhinni a látványt, az érzést. Anya lettem.
Későn este éltünk egy kis ráerősítő jellegű házaséletet (hm… mit mondjak, nem is volt rossz… ) egy forró fürdő után, hátha beindul. Nem igazán történt semmi, majdnem aludtam már, mikor éjjel fél 2 fele éreztem egy erősebb mensis görcsöt. Mondtam magamban, első fájásnak ez tökéletesen megfelel. Aztán 25 percig semmi, jó csalódott is voltam, újra elszenderedtem, aztán megint. Elkezdtem figyelni az órát, meg számoltam magamban. A fájások elég szépen jöttek, 20-30 mp-sek voltak, de sajnos eléggé összevissza. Volt, amikor 15 percenként, volt, amikor fél órára is leálltak az összehúzódások. Az éjszakámból így persze már nem volt semmi, 5-kor meg is untam a fetrengést és lementem hajat mosni, és utánanézni a Neten, hogy mit jelent a fájásgyengeség. Ahogy ültem a laptop előtt, megint bugyogott belőlem valami folyadék, de mostmár teljesen elázott a bugyim. Ezzel párhuzamosan a fájások kicsit erősebbek is lettek, jó erős közepes mensis görcsnek mondanám a fokozatot, és jöttek 10-15 percenként. Sétálgattam az udvaron, vártam, hogy felébredjen a férjem. Tanácstalan voltam, mert végülis nem sűrűsödtek, erősödtek ezek a fájások. Férjem lejött, rámnézett, és azt mondta, szerinte ma szülni fogunk. Mivel nem tudtam, mi is van, elszaladt motorral 8-ra a patikába, és hozott egy magzatvíz szivárgás jelző tesztet. Betettem a bugyimba, de nem akart jönni semmi… kezdtem bepánikolni, hogy „így maradok” és még napokig szenvedünk. Hát elkezdtem lépcsőzni a házunkban meg guggolásból felállást csináltam vagy 30-at… ekkor megint folyt valami kevéske, és a csík egyből elszíneződött. Magzatvíz. Ez folyt már belőlem 18 órája, tehát már azelőtt megrepedhetett a burok! Telefon a szülésznőnek… és nem volt mese, itt volt az idő, be kellett menni a kórházba. Közben az összehúzódások csaknem teljesen leálltak… nem is figyeltem rájuk a nagy izgalomban. Végre szülünk!!
Dugó miatt csak másfél óra alatt értünk be, de nem volt sietős. A kocsiban néha vonyítottam egy párat, mert néha nagyon fájt a keményedés, de volt, hogy félórát kacarásztam és beszéltem a páromhoz. Na, szóval nagyon humoros fájástevékenységet produkált a méhem! Szülőszobára be, Magdi szülésznő már ott várt készenlétben, NST: nagyon gyenge, rendszertelen fájások, amit már tudtunk. Befutott az orvosom is, megvizsgált, és azonnal elkezdtek előkészíteni. Jóformán észbe sem kaptam, már öntötték belém a liter meleg vizet. Közben a párom őrült sebességgel elkezdett telefonálni anyámnak és anyósomnak, hogy szülünk. Mindez délelőtt negyed 12-kor történt.
Szépen kif.stam magam, lezuhanyoztam, felvettem a kórházi hálóinget, és mehettünk be a családi vajúdóba. Nagyon kedélyes volt, helyet foglaltunk a fotelben, bekapcsoltuk a TV-t (Guns n’ Roses Top 10 ment egy csatornán, hihi…), és belémkötötték az oxitocin infúziót. Ekkor üzengettem mindenkinek, hogy milyen marha jól szórakozom, elvileg szülök. A dokim elment kajálni, én meg még mindig vigyorogtam, sőt, dudorásztam, amikor a November Rain ment. Visszaért a doki 1 óra fele, arra számítva, hogy én már elég rosszul fogom magam érezni, én meg még sétálgattam az infúziós állvány körül és nézegettem az NST gépet, hogy hehe, milyen tökös ember vagyok, vigyorogva bírom a 60-70%-os fájást is. Akkor már csaknem másfél órája jött az oxitocin. Magdi aggódva kérdezgette, hogy érzem-e az összehúzódásokat? Végigfutott az agyamon, hogy lehet, hogy erre sem reagálok?
Aztán kiderült a turpisság. Ledőltem az IKEA-s ágyra, és gyorsan megvizsgáltak még egyszer. Hát a burok nem volt rendesen megrepedve, csak valahol felső burokrepedésem lehetett, így nem is távozott el rendesen a magzatvíz, mint hitték. Úgyhogy burkot repesztettek ott helyben, és akkor még kilökődött vagy jó másfél deci víz. Ott heverésztem még felhúzott lábakkal egy kicsit pihenésképpen és beszélgettem a dokimmal az oxitocin hatásmechanizmusáról, amikor a következő fájás olyan elementáris erővel tört rám, hogy elakadt a szavam. Na, itt a dokim elégedetten lelépett, hogy 1 óra múlva jön. Egyébként ekkor 2 ujjnyira voltam nyitva.
Jött a labdázás. A fájások erőssége úgy haladt fölfelé, mint a Himalája, és már 3 perces fájásoknál jártam, nagyon gyorsan rendszereződtek. A labdán rugózva már el kellett kezdenem a 4/5-ös légzéseket, mert éreztem, hogy ezek kezdenek kemények lenni. Fél órát töltöttem el így, amit én kb. 5 percnek éreztem. Mindig csak az adott fájásra figyeltem. Közben Tamás és Magdi ültek velem szemben, és engem figyeltek. Nagyon bensőséges volt, néma csend, csak a szuszogásomat lehetett hallani.
Kb. 2 órakor Magdi megengedte nekem a vizet a kádba, amibe nagy keservesen belemásztam. Nagyon jót tett a meleg víz, ahogy locsolgatta a párom a hasamat, és hát igazság szerint itt már másfél órát töltöttem el! A fájások a végére már másfél percesek voltak, és olyan erősek, hogy hídba feszültem közben. Már jóval előbb ki kellett volna szállni, hogy megvizsgálhasson a dokim, de képtelen voltam rá. Ráadásul adódott egy kis kényelmetlenség: Bogi feje annyira lent volt, hogy már itt, 3-4 ujjnyira kitágulva elkezdtem érezni a székelési ingert! Viszont ezeknek ellen kellett állni, mert a teljesen ki nem nyílt méhszáj repedt volna. Hát azt hiszem, ez volt a legrosszabb. Végül a doki a vízben vizsgált meg kétszer is, és hagyta, hogy ázzak benne, mert tudta, hogy mit élek át ezzel az idő előtti kitolási ingerrel.
Fél 4 volt, amikor nem volt mese, ki kellett szállni, és átmenni a szülőszobára, ami 2 szobával arrébb volt. Azt hittem, ezt lehetetlen lesz megcsinálni. Eleve, ahogy kiszálltam a kádból, és felálltam, úgy éreztem, a következő fájásnak nem fogok tudni ellenállni és nyomni fogok. Nagyon nagy önuralom kellett hozzá, hogy ne tegyek így. Fájásszünetekben adták rám a hálóinget, és araszoltunk métereket a szülőszobára. Kicsit már késő volt ehhez a „túrához”… de végül odaértünk, és felfeküdtem a szülőágyra nagy nehezen. Közben jött a telefon, hogy beért az anyám. Mikor beesett a szülőszobára, odahörögtem neki, hogy „már bő 4 ujj, de megvártunk!”.
A következő egy óra az azért olyan volt, hogy… hát, azt hiszem, az extázis a legjobb szó rá. A szülőszobán 5-en nézték a vajúdásomat. Oldalt egy fotelben a dokim ült, illetve Magdi és egy gyakornok szülésznő, ők csak akkor jöttek oda, ha segíteni kellett vagy vizsgálni. Bal oldalon anyu, jobb oldalon a párom, akikbe kapaszkodtam, vizesruháztak, támasztották a talpam stb. És a dokim folyamatosan átvert. Persze direkt, hogy ne fogyjon el a lelkierőm. Ki kellett tágulnom teljesen ahhoz, hogy végre engedhessek a nyomási kényszernek, ami már-már őrjítő volt. Néha elkiabáltam magam, hogy „bekakálok, nem bírom tovább!”, de bírni kellett. Mondta a dokim, hogy „Nóra, még 5 fájás”. Én nem számoltam, de mondjuk a 6-7.-nél kitalálta, hogy fordítsanak be egyszer bal oldalt az ágyon, meg jobb oldalt is. Majdnem elviselhetetlen volt, azt hittem szétszakadok. Utána még megkérdeztem tőle könyörgőn, hogy mit tehetek még, hogy gyorsabban haladjunk. Mondta, hogy álljak fel. Majdnem elküldtem melegebb éghajlatra. Csak lábra álltam kínkeservesen, arra emlékszem, hogy kétoldalt támasztották a 73 kilómat, én meg nyögve rugóztam, hogy el bírjam viselni a fájdalmat. De úgy tűnik, ezek a technikák segítettek a legtöbbet, mert mire visszafeküdtem, az újabb vizsgálatnál már látszott, hogy teljesen eltűnt a méhszáj. Azaz: NYOMHATOK VÉGRE!!!
Komolyan mondom, a kitolási szakasz már majdnem jó volt. Fájt ugyan, de iszonyatos megkönnyebbülés volt engedni az ingernek és az is, hogy végre mehetek együtt a fájással, dolgozhatok én is, erőlködhetek. Kicsit lassítva indultunk, tehát elég sokat nyomtam 10 percig, mert a gátvédelmet megpróbálták volna, de látszott, hogy ez nem fog menni, mert Bogi feje nagyon nagy. Anyám azt mondta, ő úgy állt, hogy mindent látott, és nagyon ideges volt, mert attól félt, hogy repedni fogok. Ekkor a doki meg a szülésznőm egy pillanatra kimentek a szülőszobából, de visszapergetve az eseményeket, ekkor döntötték el, hogy vágnak. Utána már felgyorsultak a dolgok, jött a metszés, meg még egy (jó nagy is lett a vágás), utána még egy, állítólag spriccelt a vér, de én ebből semmit nem vettem észre, hiszen csukva volt a szemem, fújtattam mint a gőzmozdony és nyomtam teljes erőből. Aztán már kezdett kicsit elegem lenni újabb 5 perc után, mikor mondta a doki, hogy simogassam meg a fejét, mert ott van. Anyám teljesen le volt fehéredve, de biztatva mosolygott, hogy hajasbaba, mindjárt itt van. Én odanyúltam, és nagyon puha, meleg valamit éreztem. Nem is akartam elhinni, hogy az Ő.
Utolsó nyomás… nagyon-nagyon-nagyon hosszú volt. Az addigi nyomások kb. 2-3 levegővételből álltak, de ez 4-5 volt, állítólag a pulzusom az egekbe is felment már és féltették a babát, hogy nem kap oxigént… de nem tudtak leállítani, ANNYIRA akartam már, hogy kint legyen… és Magdi kirántotta a fejét, és aztán szinte katapultált a baba. Kijött egészben, óriási lendülettel.
És tényleg igaz. Mikor kijön és meglátod, minden megszűnik. Mintha semmi sem történt volna. De én hangosan elkezdtem sírni, hiszen célba értünk, és ott volt a lábam között egy hatalmas baba, aki még csak magzatmázas sem volt különösebben, nyitva volt máris a szeme, és a tisztogatás után teli tüdőből ordított. Együtt sírtunk, egyszerre. Emlékszem, hogy hasamra tették, magamhoz vontam, és mondtam neki: „Szia Bogi, ez egy kemény világ, látod én is sírok.” Aztán mindketten elcsitultunk egy perc alatt, közben megszületett, ahogy a doki mondta, a „babaház” – na akkor még rikkantottam egy nagyot.
Elvitték végül a babát, én meg mindenkit kiküldtem a szobából, hogy most kevésbé látványos rész jön. Felszíjazták a lábam, de azt hiszem, nem is volt rá szükség, mert a Lidocain injekció és a feltolódott fájdalomküszöb miatt különösebben nem is vettem zokon a belső áttörölgetést meg a varrást, röpke 10 perc alatt letudtuk. Sőt, hallgattam, ahogy a szemben ülő gyakornok szülésznőnek magyaráznak. Hogy felszívódó meg belső mittudomén milyen speciális varrás… de tény, hogy a gátat végül a fenekemig metszették csaknem, mert másképp nem fért volna ki a Bogi. Talán most csak ez zavar egyedül, mint kellemetlenség, de csak vécézéskor – egyébként ülni már aznap este tudtam rajta.
Végül még másfél órát pihentem a szülőszobán, visszajöttek a páromék Bogival, mellre tettük, megpróbáltuk a szopit. Befutott ekkor anyósom is… igazi banzáj volt. Gyönyörködtünk a lányban, iszonyatos vasgyúró, nagyon karakán csaj, csak úgy szipkázott, közben a kezével kapaszkodott belém. Ha beszéltünk hozzá, egyből forgatta a kis szemeit a hang irányába. Egyszerűen nem tudtam elhinni a látványt, az érzést. Anya lettem.
2006.06.12 10:50
Sziasztok!
Norka, köszi a szülési beszámolót.
Nagyon érdekes volt!
Azért nem semmi egy ilyen szülés. Én nem bírom a fájdalmakat csajok, lehet, hogy bele is halok.
Progipótlás? Július 6-án megyek vissza a dokihoz. Addigra 10. hetes leszek. Remélem addig nem lesz semmi gond.
Egyébként MIÉRT csökken le a progiszinted? Mertha az IR miatt, akkor segíthet, ha figyelek a szénhidrátra, nem?
Mir, Espero, ti szedtek valamit? Norka, te szedtél?
Én egyébként utálom a gyógyszereket. Nem lehet, hogy ezt csak indokolt esetben adják?
Nja, sziasztok!
csilla
Norka, köszi a szülési beszámolót.
Nagyon érdekes volt!
Azért nem semmi egy ilyen szülés. Én nem bírom a fájdalmakat csajok, lehet, hogy bele is halok.
Progipótlás? Július 6-án megyek vissza a dokihoz. Addigra 10. hetes leszek. Remélem addig nem lesz semmi gond.
Egyébként MIÉRT csökken le a progiszinted? Mertha az IR miatt, akkor segíthet, ha figyelek a szénhidrátra, nem?
Mir, Espero, ti szedtek valamit? Norka, te szedtél?
Én egyébként utálom a gyógyszereket. Nem lehet, hogy ezt csak indokolt esetben adják?
Nja, sziasztok!
csilla
2006.06.12 11:52
Sziasztok!
Babancs, én nem vagyok orvos, de szerintem ennél rosszabbat nem tehestz.
Egyébként én spec nem fogytam a metformintól, nem is híztam, den kb feleannyit ettem mit előtte.
Ha az inzulinoddal nem stimmel valami, akkor nem édességet kéne enni, hanem minőségi kaját, sok rostot, vitamint.
Hiszen szedheted a metformin, ha ellenhatásként teleeszed magad édességgel.
Nja, sziasztok!
Babancs, én nem vagyok orvos, de szerintem ennél rosszabbat nem tehestz.
Egyébként én spec nem fogytam a metformintól, nem is híztam, den kb feleannyit ettem mit előtte.
Ha az inzulinoddal nem stimmel valami, akkor nem édességet kéne enni, hanem minőségi kaját, sok rostot, vitamint.
Hiszen szedheted a metformin, ha ellenhatásként teleeszed magad édességgel.
Nja, sziasztok!
2006.06.12 12:03
Sziasztok!
Norka!
Szuppi hogy már otthon vagytok. Most olvasom a szuléi beszámolodat...woow...megkonnyeztem.
Vigyázzatok ám magatokra. Sok pihi meg minden
Gabi!
Még nem merek tesztelni...talán majd pénteken. De ma elmentem apatika elott..de meggondoltam magam. Nem merek reménykedni
Veled mizu?
Lara!
Gratula!
´
Gina
Norka!
Szuppi hogy már otthon vagytok. Most olvasom a szuléi beszámolodat...woow...megkonnyeztem.
Vigyázzatok ám magatokra. Sok pihi meg minden
Gabi!
Még nem merek tesztelni...talán majd pénteken. De ma elmentem apatika elott..de meggondoltam magam. Nem merek reménykedni
Veled mizu?
Lara!
Gratula!
´
Gina
2006.06.12 12:29
Norka, köszi a beszámolót, gyönyörű és ijesztő is egyben. Tök jó, hogy már otthon vagytok. Bogi megbarátkozott a szobájával?
Rejo, sajnálom, hogy nem jött össze a pécsi nyugalom. Metformin ügyben egyébként arra jutottam, hogy nem szedem (olyan nagyon nem tolongtak itt a kismamák, akik végig szedték..... ).
Norka, a te véleményedre azért még kiváncsi lennék......
A progipótlással kapcsolatban meg fogom kérdezni a régi dokimat, a védőnőt és a körzeti dokimat és majd azután döntök.
Csillagfény, én egyelőre folsavat szedek, semmi mást, az eleviten gondolkodom, hogy érdemes-e most elkezdenem. Neked mik a tüneteid? Én napközben tünetmentes vagyok, egy-két görcs kivételével. Éjszaka felerősödik a cickófájás is és többször is felébredek, vagy mert kényelmetlen a fekvés (imádok hason aludni, mi lesz így velem??) vagy mert pisilnem kell. Ha felkelek pisilni, akkor érzek egy kis émelygést, de egyébként nyoma sincs hányingernek. Azt olvastam, hogy ha nem hagyjuk hogy teljesen kiürüljön a gyomor, akkor kisebb az esélye a rosszullétnek. Igy aztán sokszor eszek keveset, bár én eddig is így táplálkoztam.
Én pénteken megyek UH-ra, 11 körül. Te mikor?? Összefuthatnánk........
Tényleg, az UH-nál itt van valami feltétel, teli hólyag, üres hólyag, teli gyomor, üres gyomor?? Fene se tudja már követni, hogy mikor hogy kell???
Espero
Rejo, sajnálom, hogy nem jött össze a pécsi nyugalom. Metformin ügyben egyébként arra jutottam, hogy nem szedem (olyan nagyon nem tolongtak itt a kismamák, akik végig szedték.....
).
Norka, a te véleményedre azért még kiváncsi lennék......
A progipótlással kapcsolatban meg fogom kérdezni a régi dokimat, a védőnőt és a körzeti dokimat és majd azután döntök.
Csillagfény, én egyelőre folsavat szedek, semmi mást, az eleviten gondolkodom, hogy érdemes-e most elkezdenem. Neked mik a tüneteid? Én napközben tünetmentes vagyok, egy-két görcs kivételével. Éjszaka felerősödik a cickófájás is és többször is felébredek, vagy mert kényelmetlen a fekvés (imádok hason aludni, mi lesz így velem??) vagy mert pisilnem kell. Ha felkelek pisilni, akkor érzek egy kis émelygést, de egyébként nyoma sincs hányingernek. Azt olvastam, hogy ha nem hagyjuk hogy teljesen kiürüljön a gyomor, akkor kisebb az esélye a rosszullétnek. Igy aztán sokszor eszek keveset, bár én eddig is így táplálkoztam.
Én pénteken megyek UH-ra, 11 körül. Te mikor?? Összefuthatnánk........
Tényleg, az UH-nál itt van valami feltétel, teli hólyag, üres hólyag, teli gyomor, üres gyomor?? Fene se tudja már követni, hogy mikor hogy kell???
Espero
2006.06.12 12:44
Sziasztok!
Espero,
nekem sincs hányingerem, hányás, ami valóban utalhat az alacsony progira
De: fáj a cickóm néha, pl ha megyek, és nem tartja rendesen, meg érzékenyebb, és nagyon-nagyon ingerlékeny vagyok, és változó a hangulatom. Szóval egy kis progim azért biztos van.
Az UH-ra időpontot kell kérni????????????????
Nekem ács semiféle papaírt nem adott. Csak úgy odamegyek?
nekem a reggeli órák jobbak lennének, úgy 8 körül, met dolgozni is kell valamikor. Összefutás egyébként jó ötlet, UHtól függetlenül is:-)
Mensis görcseim nincsenek. Most azért egy kicsit elbizonytalanodott az a fene nagy határozottságom.
Vöcsök, te hogy állsz, Te már szültél is. Akkor volt progipótlás? semmi gond?
Cs
csilla
Espero,
nekem sincs hányingerem, hányás, ami valóban utalhat az alacsony progira
De: fáj a cickóm néha, pl ha megyek, és nem tartja rendesen, meg érzékenyebb, és nagyon-nagyon ingerlékeny vagyok, és változó a hangulatom. Szóval egy kis progim azért biztos van.
Az UH-ra időpontot kell kérni????????????????
Nekem ács semiféle papaírt nem adott. Csak úgy odamegyek?
nekem a reggeli órák jobbak lennének, úgy 8 körül, met dolgozni is kell valamikor. Összefutás egyébként jó ötlet, UHtól függetlenül is:-)
Mensis görcseim nincsenek. Most azért egy kicsit elbizonytalanodott az a fene nagy határozottságom.
Vöcsök, te hogy állsz, Te már szültél is. Akkor volt progipótlás? semmi gond?
Cs
csilla
2006.06.12 12:47
Sziasztok lányok,
nem írtam eddig hozzátok, csak a "Babagyártásban 2006...." topicba, mivel a célunk egy kisbaba "összehozása" lenne.
Ezzel egyidőben magas progi szint miatt hormonális kivizsgálásba kezdtem egy endokrinológus doktornő segítségével, aki első körben elzavart a nőgyógyászomhoz, PCO gyanúval....és beigazolódott ! Ma voltam UH-n, és a doki szerint mindkét petefészekben vannak "chortikalis tüszők, legnagyobb 6 mm" .
Most padlón vagyok, semmit nem tudok erről a betegségről, ha ez az egyáltalán, és tanácstalanul fordulok hozzátok: hol lehet ennek utána nézni ? Hogyan lehet gyógyítani ? Egyáltalán: ez veszélyes lehet a jövőre nézve, pl elrákosodhat is akár ? Elnézést, ha hülyeségeket kérdezek, de tényleg egyáltalán nem tudok erről semmit, kérlek szépen titeket, hogy segítsetek nekem, vannak biztosan olyan honlapok,amik ezzel foglalkoznak. A nőgyogyimban is megrendült kissé a bizalmam, évek óta hozzá járok, és fel sem merült benne a gondolat, hogy esetleg valami baj lehet odabenn....Vannak specialisták, akik ezzel foglalkoznak ?
Ja, és mintegy nem mellesleg: eddig 2x estem spontán teherbe....ez nem ellentmondás ?
Nagyon köszönöm, ha valaki válaszolna nekem !
nem írtam eddig hozzátok, csak a "Babagyártásban 2006...." topicba, mivel a célunk egy kisbaba "összehozása" lenne.
Ezzel egyidőben magas progi szint miatt hormonális kivizsgálásba kezdtem egy endokrinológus doktornő segítségével, aki első körben elzavart a nőgyógyászomhoz, PCO gyanúval....és beigazolódott ! Ma voltam UH-n, és a doki szerint mindkét petefészekben vannak "chortikalis tüszők, legnagyobb 6 mm" .
Most padlón vagyok, semmit nem tudok erről a betegségről, ha ez az egyáltalán, és tanácstalanul fordulok hozzátok: hol lehet ennek utána nézni ? Hogyan lehet gyógyítani ? Egyáltalán: ez veszélyes lehet a jövőre nézve, pl elrákosodhat is akár ? Elnézést, ha hülyeségeket kérdezek, de tényleg egyáltalán nem tudok erről semmit, kérlek szépen titeket, hogy segítsetek nekem, vannak biztosan olyan honlapok,amik ezzel foglalkoznak. A nőgyogyimban is megrendült kissé a bizalmam, évek óta hozzá járok, és fel sem merült benne a gondolat, hogy esetleg valami baj lehet odabenn....Vannak specialisták, akik ezzel foglalkoznak ?
Ja, és mintegy nem mellesleg: eddig 2x estem spontán teherbe....ez nem ellentmondás ?
Nagyon köszönöm, ha valaki válaszolna nekem !
2006.06.12 12:55
Csilllag!
Hányás, hányinger sztem nem utal az alacsony progira. (egy kis progid azért télleg biztos van, mert terhes vagy! )
Zsizsik!
Olvasd végig a topicot, és nézdd meg a lombikbaba.hu oldalon a PCO-s összefoglalót!
Képzeljétek egy hét múlva hétfőn megyek a Praxisba 4D UH-ra!!
Annyira várom!(Kavicska!!! Itt talán minden kiderül! Remélem! )
Hányás, hányinger sztem nem utal az alacsony progira. (egy kis progid azért télleg biztos van, mert terhes vagy!
)
Zsizsik!
Olvasd végig a topicot, és nézdd meg a lombikbaba.hu oldalon a PCO-s összefoglalót!
Képzeljétek egy hét múlva hétfőn megyek a Praxisba 4D UH-ra!!
Annyira várom!(Kavicska!!! Itt talán minden kiderül! Remélem!
)
2006.06.12 13:49
Csillagfény,
UH-ra nem kell előre kérni időpontot, de nekem Ács azt mondta, hogy reggel nagyon sokan vannak, és nekem a 11 után időpontot javasolta. Mondjuk, ha éhgyomorra kell menni (Rejo, ugye nem????), akkor nem bírom ki addig. Tehát én azért mennék később, hogy ne kelljen annyit várni. Melóhelyről el tudok lógni, nálunk rugalmas a munkaidő, déltől kettőig úgysem "kötelező" bent lenni. De még lehet, hogy meggondolom magam és mégis inkább reggel megyek, legalább lenne kivel elütnöm az időt, ha mégis várnom kell. Majd még egyeztetünk...
Én ingerlékenységet nem tapasztaltam, csak egy kicsit türelmetlen lettem és minden kiesik a kezeim közül. Ja és az emésztésemmel sincs semmi probléma, pedig azt írták, hogy az is előfordulhat. Nekem viszont jobb, mint valaha.
Zsizsik,
sajnálom, hogy te is PCO-s vagy, de ne keseredj el, van megoldás!!! Főleg, ha már volt két spontán terhességed. Olvasd el a fórumot és ha van kérdésed, akkor állunk rendelkezésedre!
Vöcsök, Mir, írjatok ti is, hogy mit tapasztaltok így a terhesség elején, kiváncsi vagyok.......
UH-ra nem kell előre kérni időpontot, de nekem Ács azt mondta, hogy reggel nagyon sokan vannak, és nekem a 11 után időpontot javasolta. Mondjuk, ha éhgyomorra kell menni (Rejo, ugye nem????), akkor nem bírom ki addig. Tehát én azért mennék később, hogy ne kelljen annyit várni. Melóhelyről el tudok lógni, nálunk rugalmas a munkaidő, déltől kettőig úgysem "kötelező" bent lenni. De még lehet, hogy meggondolom magam és mégis inkább reggel megyek, legalább lenne kivel elütnöm az időt, ha mégis várnom kell. Majd még egyeztetünk...
Én ingerlékenységet nem tapasztaltam, csak egy kicsit türelmetlen lettem és minden kiesik a kezeim közül. Ja és az emésztésemmel sincs semmi probléma, pedig azt írták, hogy az is előfordulhat. Nekem viszont jobb, mint valaha.
Zsizsik,
sajnálom, hogy te is PCO-s vagy, de ne keseredj el, van megoldás!!! Főleg, ha már volt két spontán terhességed. Olvasd el a fórumot és ha van kérdésed, akkor állunk rendelkezésedre!
Vöcsök, Mir, írjatok ti is, hogy mit tapasztaltok így a terhesség elején, kiváncsi vagyok.......
2006.06.12 14:09
Gabi!
Amugy kissé le vagyok törve, nem hiszem hogy babás leszek. Semmi jele. Mult héten szenvedtem itt ott hányingertől...érdekes módon ha kajáltam elmult. Tegnap BPre utaztunk, egész uton hányingerem volt. De ez azt hiszem nem jel.
A cicim mult héten nagyon fájt...főleg ha mozogtam vagy ha picit megnyomta valami. Anyum ezt terhességi jelnek véli. Én nem.
Ma még nem tesztelek, hisz kb a 16-19. napon volt PÉ, most meg 29. cn. Ugyhogy péntekig bizonytalanság. De addigra meg kellene jönnie.
3 reggel mértem a hőmet: 37, 36,9, 37,4. Ez nem jelent semmit Sőt nem az igazi
Na szóval velem ez van
Gina
Amugy kissé le vagyok törve, nem hiszem hogy babás leszek. Semmi jele. Mult héten szenvedtem itt ott hányingertől...érdekes módon ha kajáltam elmult. Tegnap BPre utaztunk, egész uton hányingerem volt. De ez azt hiszem nem jel.
A cicim mult héten nagyon fájt...főleg ha mozogtam vagy ha picit megnyomta valami. Anyum ezt terhességi jelnek véli. Én nem.
Ma még nem tesztelek, hisz kb a 16-19. napon volt PÉ, most meg 29. cn. Ugyhogy péntekig bizonytalanság. De addigra meg kellene jönnie.
3 reggel mértem a hőmet: 37, 36,9, 37,4. Ez nem jelent semmit
Sőt nem az igazi
Na szóval velem ez van
Gina
2006.06.12 14:12
Rejo!
Én a hasi UH-ra gondoltam, nem a hüvelyire, bocsi. Terhesség terén még nincs tapasztalatom.
Zsizsik!
Ne aggódj, kezelni lehet. Meg kell keresni a megfelelő orvost, aki kicsit "endokrinológus" is.
A PCO mellett is lehet teherbeesni, de mivel a peteérés ilyenkor elégtelen, alacsony progiszint, és nem marad meg a terhesség.
Először a hormonháztartásodat kell egyensúlyba hozni. Itt szinte mindenki metformint szed. A legtöbb PCO-s nő inzulinrezisztens. Ez a gyógyszer segít helyreállítani a felborult hormonháztartást.
Majd utána a Clostylbegit nevű gyógyszer segít szép nagy petéket növeszteni, miután a hormonjaid nagyjából helyreálltak.
Én a hasi UH-ra gondoltam, nem a hüvelyire, bocsi. Terhesség terén még nincs tapasztalatom.
Zsizsik!
Ne aggódj, kezelni lehet. Meg kell keresni a megfelelő orvost, aki kicsit "endokrinológus" is.
A PCO mellett is lehet teherbeesni, de mivel a peteérés ilyenkor elégtelen, alacsony progiszint, és nem marad meg a terhesség.
Először a hormonháztartásodat kell egyensúlyba hozni. Itt szinte mindenki metformint szed. A legtöbb PCO-s nő inzulinrezisztens. Ez a gyógyszer segít helyreállítani a felborult hormonháztartást.
Majd utána a Clostylbegit nevű gyógyszer segít szép nagy petéket növeszteni, miután a hormonjaid nagyjából helyreálltak.
2006.06.12 15:02
Lara!
Bocsánat, elsiklottam...
GRATULÁLOK NAGYON!!!!!!!!!!
Nem nyitunk egy óvodát, csajok?
Espero, neked muszáj péntelen menni? Én szerdán később jövök be dolgozni, mondjuk elmegyek a klinikára 7.30-ra. 2 óránál többet csak nem kell várni.
Ha jó Neked, írj magánban, hogy aztán megismerjük egymást!
Zsizsik ne izgulj, látod mennyi babaás van itt már, és aki még nem, az lesz!
Bocsánat, elsiklottam...
GRATULÁLOK NAGYON!!!!!!!!!!
Nem nyitunk egy óvodát, csajok?
Espero, neked muszáj péntelen menni? Én szerdán később jövök be dolgozni, mondjuk elmegyek a klinikára 7.30-ra. 2 óránál többet csak nem kell várni.
Ha jó Neked, írj magánban, hogy aztán megismerjük egymást!
Zsizsik ne izgulj, látod mennyi babaás van itt már, és aki még nem, az lesz!
