Sziasztok.
A képfelrakás- leírásokat köszönöm mindkettőtöknek.
Ildi. Irigyellek a traktormajálisért, biztos nagyon élvezték a gyerkőcök.
Szuperek a képek.
Az enyémek is odalettek volna érte, Dávidkám különösen rajong a traktorokért.
Annyira fiúsak, hogy már szerintem jobban nem is lehetnének;autó, repülő,foci, kalapács, fúró stb.
Nekem olyan érdekes, szinte rá vannak programozva ezekre a fiús dolgokra.
Gondolom egy kislánnnyal teljesen más. De ezt ti tudjátok a legjobban, én nem.
Gabi. Igen bekukkantottam tegnap reggel, de írni nem tudtam, mert mentünk a mamihoz és már készülődtünk. Egyébként sem örül nagyon annak, hogy netezem. Azt mondta, hogy sajnál titeket, mert ő tudja, hogy mennyit tudok beszélni.
De csak ugrat, vagy mégis igaza van?
Teljesen más a napunk, ha itthon van a férjem.
Mondjuk, van amikor zűrösebb, mert ugye, konfliktus akkor adódik, ha találkozunk.
Pogácsasütés, meg általában a sütik sütése elég nagy felfordulással jár nálunk. Mindketten segíteni akarnak és igyekeznek, de nekem nem mindig van türelmem hozzájuk, sajna.
Kiszúrni a tésztát, Beni kis segítséggel már tudja, tojással lekenni pedig Dávid szokta
A maradékot nekik szoktam adni, amiből valamit formáznak, majd azt is megsütjük. Ezt nagyon szeretik.
Számomra a türelem a legnagyobb kihívás, de nagyon igyekszem. Néha azonban nehéz, és ilyenkor elküldöm inkább őket játszani a szobájukba.
Ilyenkor kicsit úgy érzem nem vagyok elég jó anya, de hát.... Próbálok rájuk hangolódni és akkor jó.
Nektek mindig sikerül ?
Nagyon szép idő van, az embernek még a kedve is jobb. Én különösen szeretem a meleget.
Úgy fest a dolog a férjemnek van igaza, túl sokat beszélek, ill. most írok. Bocsi.
Timi