Sziasztok! Kommentár nélkül, érdemes elolvasni mert a tények azt hiszem hogy magukért beszélnek.
LXV évf. 132. szám, 2002. június 8.
A Magyar Nemzet internetes kiadása
Kiadja a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.
Variációk személycserékre
Hornék négy éve saját államtitkáraikat eresztették szélnek magas
végkielégítéssel
2002. június 8. (4. oldal)
Megyeri Dávid
Négy éve a hivatalba lépõ polgári kormány korántsem hajtott végre annyi
személycserét a vezetõ köztisztviselõi posztokon, mint amivel vezetõ
szocialista politikusok most vádolják. Tény: az államtitkári kör jelentõs
részét az MSZP- SZDSZ-kabinet alatt is vezetõként tevékenykedõ
szakemberekbõl választotta ki az Orbán-kormány.
László Csaba közigazgatási államtitkári kinevezéséhez gratulál Áder János
Fotó: MTI - Rózsahegyi Tibor
Mindenkit megtartunk, aki tisztességes, s aki a kormány politikáját követi -
jelentette ki Kovács László, az MSZP elnöke. Gál J. Zoltán kormányszóvivõ
pedig úgy fogalmazott: soha ilyen gyorsan nem történtek meg a cserék, és
soha ilyen kevés személyi változással nem zajlott még a kormányváltás. A
szocialista politikusok rendszerint visszamutogatnak az elõzõ kormányzatra,
mondván: a köztisztviselõi karban, illetve annak felsõ régióiban lényegesen
nagyobb változtatásokat hajtottak végre, mint õk teszik most. Egyesek éppen
a "gyorsaság" miatt aggódnak, mivel úgy látják, ha a személycserékhez ilyen
lendülettel fogott hozzá az újdonsült kabinet, nincs biztosíték arra, hogy
ez a "lerohanás" megtorpan a késõbbiekben.
Ami a négy évvel ezelõtti változtatások mértékét illeti, eligazítást
nyújthat az akkori adatok a mostaniakkal való egybevetése. Az Orbán-kormány
1998. július 8-i hivatalba lépése után két nappal leváltják a kormányõrség
parancsnokát, Berkesi Ferencet. Tudvalévõ, ez a tisztség mindenütt bizalmi
állás, így az ellenzék sem kifogásolta. Július 14-én Forgács László országos
rendõrfõkapitányt és két helyettesét, Ignácz Istvánt és Bánfi Ferencet is
menesztik, illetve szolgálati viszonyuk megtartásával rendelkezési
állományba helyezik. Kósáné Kovács Magda, az MSZP politikusa errõl úgy
nyilatkozik: nem lehet vitatni a belügyminiszter jogát arra, hogy maga
válassza meg munkatársait. Közben Sepsey Tamást, az MDF volt országgyûlési
képviselõjét nevezik ki a Kormányzati Ellenõrzési Iroda (KEI) élére, a Horn-
Kuncze-kormány által kinevezett Rubicsek Sándor helyére.
Emlékezetes: a társadalombiztosítási önkormányzatokat a polgári kormány
egyik elsõ intézkedéseként megszüntette, s a terület irányításával Selmeczi
Gabriellát, a Miniszterelnöki Hivatal új politikai államtitkárát bízta meg.
Cser Ágnestõl, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fõigazgatójától
megváltak, helyére Mikó Tivadar került.
A Külügyminisztériumban is változásokat hajtott végre a polgári kormány.
Ennek jellegét jól jellemzi a Népszabadság akkori cikkének címe: "Helycserék
a külügyben". A változások ugyanis inkább csak szerkezeti jellegûek voltak:
vezetõ beosztású személyeknek más vezetõ beosztásba való áthelyezését
jelentik. 1998. július 15-én jelentik ki a Bem rakparton: a volt
közigazgatási államtitkár, Görög János helyettes államtitkárként folytatja
pályafutását, s helyén marad Bagi Gábor helyettes államtitkár is. Tomaj
Dénes hágai nagykövetre szintén helyettes államtitkárként számítanak. Havasi
Béla is megõrzi posztját, továbbra is a gazdálkodási ügyekért felel. A
külügyi tárca integrációs államtitkárságán is csak részleges a váltás.
Gottfried Péter, az addigi helyettes vezetõ lesz az elsõ ember, s egyik
helyettese Dienes-Oehm Egon, az EU jogharmonizációs és jogi fõosztályának
vezetõje lesz. Az addigi vezetõ, Somogyi Ferenc címzetes államtitkár számára
felajánlják a NATO misszióvezetõi posztját, ám õ nem fogadja el azt. Az új
közigazgatási államtitkár szintén nehezen aposztrofálható a Fidesz-kormány
embereként: Herman János athéni nagykövet váltja Görögöt a pozícióban. A
tárca új vezetése a szóvivõi poszton szintén a folyamatosság mellett foglal
állást: Horváth Gábor marad a pozícióban. Egyes fontosabb nagyköveti
posztokon szintén változtat kormányzásának elsõ napjaiban a polgári kormány.
Jeszenszky Géza, az Antall-kormány volt külügyminisztere váltja fel Bánlaki
Györgyöt Washingtonban, aki már korábban jelezte: megbízatását nem kívánja
meghosszabbíttatni, mert visszatér a magánszférába. A moszkvai nagykövet
személye szintén változik: Nanovfszky György helyett Keskeny Gézát jelölik,
akit még Kovács László nevezett ki szentpétervári fõkonzulnak minisztersége
idején. A külügyi bizottság így egyhangú támogatásáról biztosítja 1998.
július 15-én. A Határon Túli Magyarok Hivatalában szintén "belsõ ember"
veszi át az irányítást Szabó Tibor személyében, aki 1992 óta dolgozik a
HTMH-nál.
Fentiek fényében nehezen értelmezhetõ Kovács László régi-új külügyminiszter
nyilatkozata, mely szerint jól nézne ki a Malév, ha annyi utasa repülne,
ahány munkatársnak a külügybõl távoznia kellett négy éve a kormányváltás
után. Mint ismeretes, az MSZP-s politikus Szájer József fideszes parlamenti
elnök azon kijelentésére reagált, mely szerint ma csak Ferihegyrõl repülnek
többen, mint a külügybõl.
Négy esztendeje, július második felében csak a rendõrségi posztokon
történtek érdemleges változások. Július 16-án bemutatták Orbán Péter
ORFK-vezetõ két új helyettesét. Kiss Ernõ lett a megbízott helyettes, akit
1996-ban, a Horn- Kuncze-kormány nevezett ki a Központi Bûnüldözési
Igazgatóság vezetõjévé. A másik helyettes az ORFK közbiztonsági
fõigazgatója, Hatala József lett, õ a XX-XXIII. kerületi kapitányság
vezetõjeként ténykedett 1997-tõl. Augusztus 1-jén hivatalba lép a fõváros új
fõkapitánya. Ekkortól tölti be Kökényesi Antal, a VIII. kerület addigi
kapitánya a BRFK vezetõi pozícióját. A polgári kormány elsõ egy hónapja
alatt csak egy fontos további változás történik. Az állami többségi
tulajdonú Postabank egész menedzsmentjét menesztették, és július 30-án
leváltották Princz Gábor elnök-vezérigazgatót. Ismeretes: a pénzintézet
korábban felhalmozott, mintegy 150 milliárd forintos vesztesége miatt
jelenleg is több büntetõeljárás folyik.
Az Orbán-kormány - elsõ heteiben - a köztisztviselõi beosztások mintegy
harmadában nevezett ki olyan vezetõket, akik nem voltak tagjai a szocialista
kormányzat adminisztrációjának. Figyelemre méltó, hogy amíg a
Medgyessy-kabinet az egészségügyi és a földmûvelésügyi tárcánál teljes
cserét hajt végre, négy éve a változtatás csak részleges volt. 1998-ban az
Egészségügyi Minisztériumban helyén maradt az elõd Népjóléti Minisztérium
egyik helyettes államtitkára, s a másik párhuzamos posztra is olyan
köztisztviselõ került, aki vezetõ beosztást töltött be a tárcánál. A
kettévált népjóléti tárca másik utódminisztériumában, szintén csak részben
került sor személyi változásokra.
A közigazgatási államtitkár, Pulay Gyula a munkaügyi tárcánál is ezt a
posztot töltötte be, s a három helyettes államtitkár közül ketten szintén a
népjóléti, illetve a munkaügyi tárca helyettes államtitkárai voltak. Az
egyetlen "új ember" Lakner Zoltán volt, akinek szakmai hozzáértését
liberális politikusok is becsülték. A Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési
Minisztériumban is jobbára "tárcán belül" oldották meg a cseréket. Három
helyettes államtitkár az MSZP- SZDSZ-kormány idején is fõosztályvezetõ,
illetve fõosztályvezetõ-helyettes volt, a negyedik, Szaló Péter pedig a
környezetvédelmi tárcánál látott el helyettes államtitkári funkciót. Hasonló
volt a helyzet a gazdasági és a közlekedési tárcánál. Mindkét
minisztériumban kivétel nélkül olyan szakemberek kerültek államtitkári
beosztásokba, akik 1994-1998 között is vezetõként tevékenykedtek. Gyurkovics
Sándor, a közlekedési tárca közigazgatási államtitkári posztján maradt, míg
Gilyán György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium
közigazgatási államtitkára a Gazdasági Minisztérium helyettes
államtitkáraként folytathatta pályafutását.
Az igazságügyi tárcánál két helyettes államtitkár munkájára továbbra is
számított az új kormány, s a harmadik posztot is olyasvalakivel töltötték
be, aki az elõzõ ciklusban egy másik tárca fõosztályvezetõje volt. A
Környezetvédelmi Minisztériumban és az oktatási tárcánál szintén csak
részben változtattak az államtitkári garnitúrán, az új emberek akadémiai,
egyetemi kutatóhelyekrõl, intézményekbõl érkeztek. Részben a honvédelmi
tárcánál is hasonló tendencia volt megfigyelhetõ. Az egyetlen kivétel e
tekintetben talán a kulturális tárca, ahol az államtitkári posztokra magas
szakmai presztízsû, ám a Horn- Kuncze-kormány idején köztisztviselõi munkát
nem vállaló szakemberek kerültek. Pröhle Gergely közigazgatási államtitkár
például addig a Friedrich Naumann Alapítvány igazgatójaként vált ismertté,
míg Pál József a római-magyar akadémia igazgatójaként.
A Pénzügyminisztérium új vezetése külön figyelmet érdemel. A helyettes
államtitkári helyeket itt is részben az MSZP-SZDSZ-kormány alatt már magas
beosztáshoz jutott emberekkel töltötték be. A közigazgatási államtitkári
posztra viszont az addig helyettes államtitkárt léptették elõ, László
Csabát. A jelenlegi kormány pénzügyminisztere nyolc hónapig élvezte az
Orbán-kormány, illetve Járai Zsigmond pénzügyminiszter bizalmát, majd ezt
követõen saját elhatározásából távozott a tárcától a magánszférába.
A szocialista politikusok nyilatkozataiban visszaköszön egy érv a négy évvel
ezelõtti tisztogatások alátámasztására, jelesül: az Orbán-kormány lecserélte
az egész közigazgatási államtitkári kart. Mint utaltunk rá, két szakember e
körbõl a posztján maradt. Másrészt viszont azért nem cserélhették le õket,
mert ezt a lépést nem a polgári, hanem a leköszönõ Horn-kabinet tette meg. A
távozó MSZP- SZDSZ-kormány 13 államtitkárt bocsátott el. Egyenként
tízegynéhány millió forintos végkielégítésben részesültek az érintettek,
amit késõbb a KEI vizsgálata nem talált törvényellenesnek. Emlékeztetõül:
Orbán Viktor korábbi miniszterelnök utasítására a KEI azt vizsgálta, a
Horn-kormány utolsó napjaiban az indokoltnál nem mentettek-e fel több
köztisztviselõt. Az iroda megállapította: kevés híján egymilliárd forintot
emésztettek feöl a végkielégítések. A Horn-kabinet ugyanis 175 személy
közszolgálati munkaviszonyát szüntette meg, s ez átlagosan személyenként
nyolc és fél millió forintnyi végkielégítés kifizetését vonta maga után.