Halihó!
Nem bírom ki, hogy ne írjak
Motiot,
hát nagyon rémséges ez a szüléssztori, főleg hogy nem bírták beszúrni az epidurált!!! Hihetetlen! Én ezt egyszerűen nem bírom megérteni! Persze biztos marha nehéz lehet, de hát azért tanul az altatóorvos, meg kapja a nagy gázsiját, hogy megcsinálja. Na mindegy, illetve nem mindegy, én nagyon félek is a gerincérzéstelenítéstől, pont azért, mert mi van ha rossz helyre szúrnak és lebénulok??? Az altatástól is eszméletlenül félek...
Anyós pedig egy érzéketlen nőszemély, hogy sem az idejéből nem áldoz rátok, sem Ábelt nem köszönti föl
Ildikó,
tényleg nem érdemes váltogatni a kórházat, ha a tétényi bejött, akkor ott kell maradni
De szerintem ha csak pici fájást is érzel, nyomás be a kórházba
Kíváncsi vagyok a frizurádra! Na de majd meglátom, jó lenne összefutni, én bármikor ráérek, csak írd meg, hogy mikor jöttök Pestre! Esetleg talizhatnánk az Ikeában is!
Lehet hogy kinevetsz, de nekem tetszenek R.Réka ruhái
Az egyik dvd elején is tök jó naciban van, sötétkék és oldalt széles fehér csík van, fölül meg testresimuló spagettivállpántos sötétkék felső van rajta. Ja, és a kis Lara van az ölében
Biztos láttátok már ezt a fotót. Igen, az a szerkó adidas, csak az méregdrága...
De tetszik
Mártus,
szívesen felteszek képet, bár szerintem az utolsó óta nagy érdemi változást nem fogsz látni
Tudod, feltettem egyszer egyet, hogy szerintetek fogyózzak-e még tovább, akkor mindannyian azt mondtátok, hogy csak tornázzak szorgalmasan
Most az a gond, hogy nincs is rendes fotó rólam, csak nagykabátos (abban meg semmi nem látszik), de majd készíttetek Apával
Még a szülésre visszatérve: nekem az tetszett nagyon, hogy nem kötözték le a lábam és nem is világítottak ezerrel. A lábam a dokinő és a szülésznő oldalának támasztottam (szegények), úgy nyomtam. Nagyon jó volt így, nem voltam "kiszolgáltatott". De amúgy minket is hagytak vajúdni, reggeltől délutánig a szülőszobában voltunk kettesben a férjemmel, és én is sokat üldögéltem a labdán. A végén már én sem emlékszem mindnere, sőt alig valamire
Csak azt tudom, hogy amikor jöttek a tolófájások, teljesen magamhoz tértem, és valahogy ponotosan éreztem, tudtam mit kell csinálnom. Ahogy jött a fájás, mondták mit csináljak, de előtte is megmutatták már szülés-előkészítőn, de a legszebb az volt, amikor mondták, hogy már látszik a haja
Na akkor minden erőm visszatért, és hipp-hopp kicsusszant Zsoltika, persze vágás segítségével. De mint már írtam, nekem az sem okozott gondot.
Én amúg a MÁV-ban szültem, ahol a szülőszoba szuper, csillagos ötös, és ami fő, a szülésznők is! Nekem nem volt fogadott szülésznőm, de ott mindegyik nagyon-nagyon türelmes és rendes.
Ja, és én ehettem-ihattam, amit csak akartam, de főleg ittam, persze ásványvizet. Na és hánytam is! De nemhogy lecsesztek volna, egyenesen örültek neki! A szülésznő látta, hgoy nagyon megrémültem, és mondta, hogy ez nagyon jó, el is magyarázta hogy miért, de már nem emlékszem
Aztán a doktornénimnek is mondta, hogy már hánytam is
Egyenesen büszkék voltak!
Hát nem semmi!
Az egyetlen ami rossz szerintem a beöntés, nem is maga a dolog, csak én utána vagy félórát ültem a mosdóban, mire le tudtam szállni a wc-ről...
Na ennyit erről. Zsoltika ma is hosszas kűzdelem után aludt el. Én nem tudom, miért, de annyira nem akar aludni, és bár naggggyon fáradt, mégis szenved. De fő hogy szunyál, én meg megyek palacsintatésztát keverni
Sziasztok!
Gabi