Heppi!
Tényleg direkt bosszanthat a babanet, mert esküszöm, hogy nekem egy pillanat alatt bejön mindig, nincs vele problemám;)
A versengéssel kapcs , szerintem félreértettél. Pont nem én nézek le bárkit bármiért, hanem mások. (tudom, mindig más a hülye
)
biztos ti is találkoztatok már azzal a ténnyel, hogy ha lemégy egy játszótérre, vagy bemégy a tanácsadásra, az anyukák első kérdése, hogy mit tud a gyerek, és hogy az övé már ezt rég, és jajj, és különbenis.. persze nyilván ebben van egy nagy adag túlzás. Nem is olyan nagy dolog ez, sosem vettem túl komolyan ezt a kérdést, nem zavar, hogy a szomszéd Pistike 6hónaposan szobatiszta például.
mert hogy ilyen is van ám, képzeljétek
Szóval én arra a nyomásra gondoltam, amit ezek a hölgyemények gyakorolnak a magamfajta jámbor lelkekre;)
Hogy pont amit írsz, hogy mittomén, 9hónaposan ül fel átlagosan a gyerek, és ha a tiéd 9hónapos és 1 napos , akkor már a "jótét lelkek" elküldenek neurológushoz, meg pszihológushoz meg anyámkínjatológushoz is, merthogy se te, se a gyerek nem normális. Ez is olyan dolog, hogy ha hamarabb csinálja az baromi nagy büszkeség, és nyilván az anyuka érdeme, ha később, akkor arról persze nem az anyuka tehet, és senki, biztos oxigénhiányos volt születésekor..
Erről ódákat lehetne zengni. Hát ha megutáltok érte, ha nem mostmár leírom, hogy én már ezért nem járok se játszótérre, se társaságban, mert egyszerűen ha kimozdulok, nem arról akarok társalogni, azaz pontosítok, amit nem akarok az ez:
Megyek az utcán, találkozok egy anyukával, aki egy felületes 'hogyvagytok' után egyből rátér a lényegre, amiért megállított, hogy legyen még valaki akinek elmesélheti, hogy a gyerek aznap hányszor pottyantott, hány ujjal fogja már a cumisüveget, hány foga van, mennyire hisztis, mikor volt beteg utoljára, és hányszor pislog átlagosan egy perc alatt. Ugyanis ebből baromira elegem van ám. Egész nap szívok az enyimekkel, és ez bőven elég nekem gyerekekből, ha kikapcsolódásként úgy döntök elindulok egy sétára, akkor a madarak csicsergésétől az autók kipufogógázán keresztül a gyerekemet majdnem fellökő biciklis is jobban érdekel, mint a félévente látott ismerősöm gyerekének mindennapjai. Lehet, hogy gáz a szitu, vagy bunkó vagyok, vagy tahóparaszt vagy mit mondjak még. De egyszerűen így van. Én sem kérdezgetem, hogy Pistike kukija milyen hosszú, csak azért hogy rögtön ezután überelhessem , büszkélkedve, hogy az én fiamé már két méter..
Arról van itt szó kéremszépen, hogy belefásultam már ebbe a gyerektémába, vagyis talán éppenhogy ennek állok ellen. Mert baromi sok ismerősöm gondolatai leragadtak már rég ezeknél a dolgoknál. Ami nem is gond egy darabig, de nem hiszem el, hogy évekig más témája nem lehet az embernek, csak ezek, meg hogy ki mikor anyázta le a szomszédasszonyát. Én igenis szeretnék másról beszélni, mint amivel a nap 24 órájában le van terhelve az agyam. Igazi lázadozómaca vagyok tudom, de ha eccer "így rakott le az a nyomorult gólya"
Szal nem akarok én itt sem senkit megbántani, nem személyeskedés, ne vegye senki magára. Ezt a fajta beszűkülést, vagy belefásulásos szöszmöszit egyébként saját bársonybőrömön észleltem, ezért vagyok ilyen okos.
Mikor a szókincsem leszűkült a "Kevin nem szabad, Mendi fejezd be a hisztit" szavakra, éreztem hogy talán valami gond lehet..
na, de befogom azt a szószátyár mindenségemet, miután mégegyszer megemlítem, hogy eszembe sem jut senkit lenézni, azért mert egy hónaposan még bepisil a gyermeke;)
puszika mindenkinek
béke veletek
meg ilyenek
Betti