Sziasztok,
éppen amikor közben akartam írni, akkor nem engedte a Babanet, hogy el is küldjem, úgyhogy elszállt...
Hisztike,
képzeld, pont abban az adásban kezdtem megkedvelni Torres Danit, amikor kiesett. Melyik is volt, talán a rockos? Már összefolyik bennem, hogy mi milyen sorrendben volt...
Én csak most néztem meg a döntőt videóról (jah, megbocsáthatatlanul elaludtam rajta, amikor volt, de hozzá kell tennem, hogy most folyton alszom, rápihenek az újszülöttes időkre előre), és hát a Jégszívnél én Palcsóra szavaztam volna, de csak egyéni ízlésből, és nem mintha ez lett volna a jobb, ugye értitek?
Szóval nekem a Palcsó-féle előadás volt a hitelesebb, és a Caramel-féle a profibb. Valahogy azt éreztem, hogy míg Palcsó tényleg sokat agyalhatott rajta, hogy ez miről szól és hogyan legyen, Caramelnek nem volt egy szál problémája sem azzal, hogy "átfolyassa magán". Na ez volt nekem a különbség. És persze igen, a hangjuk ebben a dalban egyáltalán nem volt egy szinten...
A gálán viszont érezhetően sokkal felszabadultabb volt mindenki - na jó, majdnem mindenki. Caramel, ugye, szegény... Ja és úgy láttam, Boogie-nak kicsit elege van már az egész megasztárosdiból. Na de Soma meg a tombolás a piros ruhában, ajaj
Tényleg fura ez a nagy hirtelen Eszti-Caramel-románc, olyan fellángolósnak tűnik... Úgy ránézésre, illetve már amennyit tudni lehet róluk, a zenei ízlésen és a dalszerzésen (meg persze az ehhez fűződő érzelmeken) túl nem sok közös vonásuk van... Pedig én mindkettőjüket kedveltem.
Pál Tomi hangjára későn döbbentem rá, igaz, neki ha jól rémlik, nem a hangja volt a gyenge pontja.
Sajna vsz. éppen gyermekágyas leszek, amikor ideérnek a koncerttel, úgyhogy nem leszek ott.
Üdv
Kriszi