Sziasztok Leánykák
!
BUÉK Magyarországon!!!!!
Visszaolvasva köszönöm minden aggódó sorotokat, nagyon jólesik, hogy még így ismeretlenül is fontos vagyok nektek, élek-e, halok-e.
Hál' istennek a Seycelle szigeteket nem érintette a szökőár. Mi 27-én indultunk, tehát már induláskor tudtunk róla, és azt is tudtuk, hogy nem leszünk veszélyben, így bátran útnak indultunk.
Gyönyörű volt minden pillanat, fantasztikusan éreztem magam!!!! Sok gyakorlott világutazó nyűglődött, panaszkodott ezen-azon, de nekem az égvilágon minden tetszett. Nincs viszonyítási alapom, hogy milyen pl. Mexikóban, stb., de ami itt volt, azt nagyon csodálatosnak éltem meg. Az időjárás nagyon érdekes: minden nap pár órát szakad az eső, de nem baj, mert meleg az eső is, meleg a levegő is, a növényzettel meg csodát művel. Dús, élénkzöld növények, dzsungel, pálmafák, rengeteg hatalmas tarkabarka virág, rikoltozó színes madarak (akik simán berepülnek az étterembe, és belekóstolnak a reggelidbe
).
Amikor nem esik az eső, akkor sem mindig süt a nap, mert rengeteg felhő van az égen. De így is sikerült már az első nap leégni, pedig kentük magunkat 15-ös faktorral. Elég jól lebarnultam a végére. Kb. 30 fok volt, s az óceán kb. 27-28 fokos. Az óceánban lehetetlenség úszni, mert akkora hatalmas hullámok jönnek a partra, hogy be sem tudsz menni. Ha térdig érő vízben álltam, s jött a hullám, az teljesen beterített. Ha nem ugrasz időben, nem marad szárazon a fejed. Így ha úszni akartam, azt a hotel medencéjében tettem. A parton finom meleg homok volt, sok-sok kagylót gyűjtöttem a keresztgyerekeimnek (jó büdösek a kagylók, pedig órákig mostam őket a hotelben. Ami abban a táskában volt hazafelé, ott mindent ki kell mosni, azt is, amit nem vettünk fel.)12 órát repültünk, közben félidőben leszálltunk mindkétszer Dubaiban tankolni. Voltunk hajókiránduláson a közeli szigeteken. Szinte mindenki "rókázott" (mi nem, mert kimentünk a fedélzetre, ahol legalább volt friss levegő, bár nagyon kellett kapaszkodni), iszonyúan dobált a hajó. A következő szigetre egy kis vitorlással vittek át minket, itt meg majd' felborultunk, oldalról jöttek a hatalmas hullámok. Itt már a rókázás sem zavart volna minket, csak ne vesszünk oda..
. De a gyönyörű látvány, a türkiszzöld lagúnák, a hatalmas vízesések, a pálmadzsungel kárpótoltak bennünket mindenért. Igyekeztem minél több időt tölteni az óceánban, minden hullámba beleguggoltam, még a kicsikbe is, hogy érjen sokat a sós víz. Hatalmas adag vitaminbombát fogyasztottam az 1 hét alatt: gyümölcsök és zöldségek tömkelegét, banán, görögdinnye, sárgadinnye, papaya, maraguja, mangó, narancs, ananász, meg még olyanok, amiknek a nevét sem tudtam, csak ettem-ettem, hogy jól megerősödjek tőlük.
Az első éjjel akkora monszuneső esett, hogy elöntötte a hotelt. A hallban és az étteremben féllábszárig érő vízben járkáltunk. A ottaniak (kreolok) nyugodt, kedves népség, söpörték mosolyogva kifelé a vizet. Mi is segítettünk nekik. Azt hittük, azt sem tudják, kik vagyunk, mégis este vacsora után 1 üveg pezsgő, 2 pohár és egy nagy kosár gyümölcs fogadott bennünket a szobánkban, meg egy köszönő levél a hotelmenedzsment nevében. Itt angolul lehet kommunikálni, így sajnos meg sem tudtam mukkanni. Egyébként ők kreol nyelven beszélnek, amiben a francia nyelv dominál, mert francia gyarmat voltak. A legegyszerűbb ember is beszél azonban angolul, náluk ez létszükséglet, hiszen a turizmusból élnek. Mivel az egész Seychelle szigetek nem nagy, ezért be van szabályozva, hogy egyszerre nem lehet az országban 950-nél több turista, különben már nem a kreolokat látnánk, hanem csak egymást
. A nők nagyon jó alakúak, nagyon szexin táncolnak. Megtetszettem egy kreol pasinak, mindig bámult, meg focizás közben "véletlenül" hozzám gurult a labdája. A férjem visszarúgta neki, erre ő még egyszer visszadobta, hogy a girl-től kéri. A férjem kezdett féltékenykedni
.
A fővárosuk Viktória, 10 km-re voltunk onnan. 23 ezer ember lakja. A piacuk igazi zsibvásár, mint a filmeken. A férjemnek vettünk egy "csácsi" inget: kék alapon élénk narancsos tarkabarka halacskák, nekem pedig egy nagyon gyönyörű kétrészes ruhát, ami szintén élénk narancssárga, és fehér virágok vannak rajta élénkzöld levelekkel. A felső részét nyakban és hátul meg kell kötni. Az alsó része nagyon érdekes, addig tekerem-csavarom magamon, míg végül egy nadrág-szoknyaszerű valami nem lesz belőle. Hozzá vettem még egzotikus-kagylós nyakláncot és fülbevalót, és kész a tökéletes kreol nő
!
Most kicsit fáj a fejem, 30 fokból hazajöttünk a 6 fokba, vissza kell szokni. Tegnap reggel 8-kor landoltunk. Fázom egész nap itt az irodában. Ott minden nap miniszoknya, papucs, póló, fürdőruci volt a viselet. A biztonság kedvéért vittem hosszúujjú dolgokat is, de ott egyszerűen nem tud olyan hideg lenni, hogy hosszúujjút vegyél fel. Esténként jó volt elegánsan kiöltözni (ez a hotel elvárása volt, még jó, hogy így is készültem), de a magas páratartalom miatt a hajam folyton lelapult meg nedves volt. (Ezt most mentegetődzésképpen írom, hogy felkészítselek benneteket a látványomra, ha majd felteszem a képeket.) Egyelőre nem tudok képet feltenni, mert férjem öccse továbbutazott a barátnőjével Mauríciusz szigetére még 1 hétre, s az övéké a digitális kamera. Eredetileg apósomék mentek volna tovább, de apósomat január elsején fellökte egy hullám, s úgy meghúzódott a térde, hogy utána már csak feküdt. Kórházba is el kellett vinni. Annyira fájt a térde, hogy ha nincs mellette a fia, valószínű belefulladt volna a derékig érő vízbe, mert nem bírt mozdulni sem. Anyósom tajtékzik
. Apósom jó fej, kicsit ugyan hiperaktív, de jószándékú és nagyvonalú. Anyósom mindennek az ellenkezője, írigy, negatív, mindenkiben a rosszat keresi, tudálékos és folyton igaza kell legyen. Pár perc alatt képes mindenkit kikészíteni, de ezen az egy héten úgy döntöttem, nem vagyok hajlandó felidegesíteni magam. Mivel külön szobákban voltunk és nem közös apartmanban (ez a fiúk kikötése volt a közös nyaralással kapcsolatban - ők már tudják, milyen velük nyaralni), ezért nem volt megterhelő egyáltalán az anyós. Ha túltengett, egyszerűen magunkra csuktuk az ajtónkat, vagy elsétáltunk valamerre.
A cicáknak érdekes mókusfarkuk van, más, mint a mi cicáinké. Az autókban a kormány jobboldalon van, furcsa volt a kanyargós utakon, mindig azt hittük, mindjárt jön szembe valami..
Szóval szuper-szuper-szuper jó volt
! Nehéz is visszaszokni a hidegbe, s főleg a munkába. Ma még semmit nem dolgoztam
. Felhívtam anyut Németországban, meséltem a kollégámnak, kényelmesen ebédeltem. A főnökök jan. 12-ig a Kanárin vannak, így van 1 hét nyugim. A németek ezen a héten még nem dolgoznak, így a ma és a holnap talán még nyugodt lesz.
Visszaolvastalak benneteket, úgy látom, ti is pihentetek, nem volt sok levél.
Diácska
és Gigi
, gyönyörűek a babácskáitok, csodaszépek!! Aranyosak, zsurmolnivalók
! Időnként küldjetek még képet, további inspirációnak!
Anna
és Enigma
, kicsivel előbb jártok, mint én. Enigma, péntekre tervezed a menszidet, erre nekem is van esélyem, mert 3-án vettem be az utolsó fogigátlót. De mindhárman pár nap eltéréssel belefogunk a NAGY ÉLMÉNYBE! Majd küldjük egymásnak az energiát! Enigma, én elvégeztem az agykontrollt, meg pránanadizom is, sőt, Anna, jártam homeopátiára is. Most épp a Mátrix-ra járok, ami egy személyiségfejlesztő tréning. Jó, hogy nyitottak vagyunk ezekre a dolgokra, a hit hegyeket mozgat meg!
Hajni
, sajnálom, hogy nem sikerült az első próbálkozás, de szerencsére nem veszted el a hitedet, és szuper, hogy ilyen gyorsan folytatódhatnak nálad az események!!! Akkor neked februártól kezdődik. Lesz ám feszültség ezekben az időkben a topikban! Aztán meg majd lesz annyi babánk, hogy csak csuda
! Bár lehet abban valami, amit Gigi mond: igaz, hogy ikreket szeretnénk, mert akkor egyszerre megvan a 2 gyerek, de azért az valószínű iszonyú fárasztó. Ráadásul úgy is érezheti az anya, hogy nem tud maximumot nyújtani mindkét babának, miközben majd elájul a fáradtságtól. Hm.
Png
, nagyon szurkolok neked, hogy 17-én ne legyen problémád a HSG-vel: 1)ne fájjon, 2) legyenek átjárhatók a petevezetékeid!
Aztán te is kezded a csatát, ami csak győzelemmel végződhet! Vagy ha csatát vesztünk is, azért a háborút megnyerjük
!!
Lányok, már 1,5 órája írok, remélem nem untattam senkit, tudjátok, néha rám jön...
Sok puszi, kicsit most dolgozom, de már nem akkora hévvel, mint eddig, tekintve, hogy márc. 31-ig van csak állásom. Mit csináljak a 3 héttel majd? Ez a nagy dilemmám. Ha nem fekszem, az talán rontja a siker-esélyeimet, ha mégis fekszem, megszegtem az ígéretem. De nem mindegy? Március végén úgyis elbocsátanak, vagy lefokoznak, vagy 4 órás munkaidőbe taszítanak, azt pedig nem fogja eltűrni a büszkeségem, tehát ha nem küldenek, megyek magamtól. Akkor meg nem jobb, ha inkább pihenek? Ha sikerül a beültetés, utána mehetek betegállományba is. Ha meg nem sikerül, mert esetleg túlhajtom magam, akkor kereshetek új állást, ott meg nem kezdhetek rögtön babázással. Ha egyáltalán találok új állást. Ha nincs állás, nincs gyes sem.. Kész láncreakció. Mi a megoldás????????
Puszika Nektek
!!!!!
Szani