Sziasztok!
Sztifla! Bár nekem sincs tapasztalatom, de nyugi! tudom milyen azt számolni, hogy még mennyi van hátra (mivel az én parám kb. 8 héten kezdődött és tartott úgy a 20-22-ig) de most meg már azt mondom, hogy alig van hátra egy kicsi- nekem már 10 se, sőt én úgy érzem max 8. szóval lehet hogy így most soknak tűnik ez az idő, de hidd el, elrepül... és próbáld a másik oldalról nézni, hogy félig teli a pohár!
viszont azt is tudom, hogy milyen az ha azt mondják, hogy nem ehetsz azt amit szeretnél- én nem tudok fogyózni se, mert ha nekem vmi tiltva van, akkor az kell (kajában), sőt számtalan példa volt rá, hogy munkahelyemen míg vártam a tálcával, már majd elájultam, annyira kívántam az ebédet...
így csak azt tudom mondani, hogy a másik oldalról közelítsd meg a dolgokat... hozzáállás kérdése... biztos van a vágyaidra megoldás... és tök jó, hogy kiderült a dolog-mármint az érdeketekben... ráadásul ez egy kontrollálható dolog, van megoldás!
fú én is elfáradtam- péntek este illetve szombat fél 1-ig takarítottunk, de az egész ház okés. illetve tudnánk még alaposabban is, de az már erőn felül van... meg hát aki egyszer elkezd építkezni, az sosem fejezi be... szóval tervek, vágyak vannak, csak pénz kell hozzá... kicsit irigylem a kulcsra kész full-pull penthouse tulajdonosokat...
mondjuk mentségem, hogy a tökéletesség meg idegesít és az évek alatt rájöttem, hogy nekem az eklektikus, loft és contry stílus jön be lakberendezésben, ami azért enged teret a hibáknak, sk megoldásoknak... hál Istennek mostanság a spektrum home-on ennek megfelelő műsorokat is adnak, meg hát van pár blog, ami napi szinten olvasott...
de én is úgy érzem magam, mint akit kiköptek... reggel még lelkes főzésben voltam... de mire kisült a rántani való, hát az "aljamban" nem voltam biztos... szép egy háziasszony, aki széken ülve várja a húsforgatást...
töltött paprika: tipikus pocakosan készített, szülés utánra lefagyasztott kaja (legalábbis régi fórumokon így vettem észre)
lehet hogy alkalom adtán készítek egy nagy adag pörit és pár dobozzal teszek el, mert az is jó több féle kajához alapnak...
kovi ubi: imádom! elélnék a levén! csak mindig át kell gondolnom, hogy mit ennék még, mert ha olyat eszek rá, akkor kész a gyomrom...
ma én is megdézsmáltam apuék cukkini állományát és azt is sütöttem... ja hozzáteszem, hogy miniszoknya és gumicsellóban mentem érte a kertbe- szép kompozíció
viszont szedtem annyit, hogy szerintem holnap is csinálok...
down: direkt nem olvasok utána terhesen (más különben meg nem foglalkoztat a téma), de mivel kromoszóma probléma, így én soha a büdös életben nem gondoltam, hogy fokozatai lehetnek...
viszont volt már téma itt a beteg baba vállalás: és az igaz, hogy át kell gondolni, hogy a család tagjai mit bírnak, jövő kép hasonló, de számomra ott van az az oldala is a dolognak, hogy igen a normális gyerekhez képest baj egy más baba, de ugyanakkor kaphat a szülő tőlük olyan dolgokat, érzéseket, amit adott esetben egy egészséges gyerektől soha.
számomra nagyon meglepő volt egy riport azzal kapcsolatban, hogy pl vannak szülők, akik, ha tudták volna előre, hogy a gyermekük homoszexuális, akkor elvetetik, ugyan akkor pl egy gyilkost nem... és bár a 3 dolog nem kapcsolódik egymáshoz, de mind 3 a másságról szól... volt idő mikor elgondolkoztattak ezek a dolgok...
mikor Marcellt vártuk és kíváncsiak voltunk, hogy fiú lesz e vagy lány egy barátunk azt mondta: nem mindegy, majd 18 évesen eldönti, hogy mi akar lenni
készülődés- kb 95%-ban kész (ágy csavarozás vár még apára, fiúknak kell még 3 cucc... ilyesmik...) de nagyon örülök, hogy így vagyok, mert ez a pár nap... alig térek magamhoz... talán lemegyünk mi is a balcsira... de igazából most legszívesebben csak pihennék beláthatatlan ideig...
ráadásul majdnem minden helyiségben van változás és még olyan fura a lakás...
Fancsa is sokat mocorog- és nem is szokott paráztatni szerencsémre... csak azért izgulok, hogy kövi vizsgálatra fejjel legyen lefele...
köszi az algopiryn tippet- ez egyébként helyettesíthető algoflexel? (csak a vény miatt kérdem)
oxigén hiány: hát ilyen dolgok miatt én is félek a szüléstől, de inkább a nem gondolok bele taktikát választom, nehogy a bevonzás elmélet süljön el... szép szülésem lesz, egészséges babával...
Martinnak lehet hogy volt egy kicsi, de nem biztos... a mozgás fejlődése miatt volt aki ezt állapította meg, de a dévény torna sokat segített...
nem tudom még milyen lesz Fanni, de elképzelhető, hogy egy vizsgálatra elvinném...
Erpé: én tanulmányin nyomtam...
eleinte élveztem, de a végén- ha lenne itt hányás jel ide szúrnám...
a 32. hétig dolgoztam, akkor is az esküvőnk előtti napokban jöttem el, mert még ruhám se volt... de a terhes hónapjaim azok- reggel 6:20-ra értem be és este 8ig voltam... + még amit tudtam itthon csináltam...
pedig én vágytam rá, hogy irodai munkám legyen és ne a természet mondja meg, hogy dolgozom e vagy sem... most meg... alig várom, hogy elkezdhessem...legalább a szilvafákat megvegyük már...
Ági: én szept 11-ig szabizok, ráadásul még nem jött a határozat a máktól, hogy anyós kaphatja e a gyes-t- egy hónapja adtam fel a papírokat, mindent küldtem, amit adtak, hogy küldjek... majd jött egy hiánypótlási felszólítás, hogy nyilatkozzak, hogy miért nem én veszem igénybe (eredetileg ezt nem mondták, hogy kéne, ráadásul volt is egy forma nyomi amit a férjemmel kellett aláírnunk, hogy anyósé lehessen a gyes)
ha Fancsa nem húzza szept 11ig a pocakomban, akkor megint lesz pár kör futásom, módosítgatásom...
én felhívtam a mákot, hogy küldjék meg a nyomtatványokat tgyás, családi és anyaságihoz (nincs nyomtatónk) aztán ez megy a kórházi papír motyók közé, ott tudok majd töltögetni.
ha jól tudom nem, kell semmi igazolás a tgyás igényléshez, mert te tudod a várt napot és onnan számolj vissza 28 napot...
és miért nem húzhatjátok a szülésig szabival???????? vagy betegácsival????
bár mondjuk ez utóbbinál akkor már egyszerűbb a tgyás, mert akkor az el van intézve...