Sziasztok.
Na itt vagyok egy szusszanásnyi ideig...
Az elmúlt időnk, mint már írtam, nagyon-nagyon kemény volt.
Ott kezdeném, hogy tudjátok, írtam, hogy ammóniás a pisije Szonjának. Akkor be is szaladtam vele a körzetihez, hogy gyorsteszttel nézzék meg, kell e menni kórházba vagy sem. Na nem mutatott akut dolgot, de azért volt fehérje, mondta a doki néni, hogy azért másnap menjünk be reggel laborra. Szerencsére van a Madarászban már egy doki nénik a csecsemő osztályon, akihez megyünk mindig. Megcsináltatta a labort, ami nem volt teljesen jó, de a tenyésztés nem mutatott még kóros csíraszámban e-colit, de volt. Mondta, hogy 1 hét múlva kontroll labor...na pont egy hét múlva mentünk megint, kontroll labor után hazajöttünk és megbeszéltem a dokival, hogy visszacsörgök mi az eredmény, mert közbe Szonjáéknak már aludni kellett délben. Sajnos nem volt időm visszatelefonálni, mert a dokinéni hívott, hogy csomagoljak, nagyon rossz lett a vizelet, be kell menni, újra hugyúti infectio. Pikkpakk összekaptam magamat, még enni sem sikerült, rohantam, keltettem Szonját is és éreztem, hogy nagyon meleg, hát már be is lázasodott az alvás alatt. Na 4 nap kórház, hétfő délután jöhettünk haza, úgy mint anno, bejárósan, hogy a kanül az maradt és reggel-este vénás antibio. Igen ám, de közben azon a hétfőn hívtak az oviból, hogy Boti lázas, nincs jól, menjünk érte. Na férjem a Levivel elrohant érte, minket így Anyu vitt haza a kórházból. Alig értem haza, Botit le kellett ugye vinni a körzetihez, de akkor már nagyon szarul nézett ki, bezsuppoltam a kocsiba az alélt kölköt, mondom menjünk, na két sarok és összehányta a kocsit, akkor vissza, nem megyünk, megpróbálom kihívni a dokit rendelés után. Ez már este 5 körül volt. 6ig rendelt a doki, de közölte, hogy ő már nem tud kijönni és csillapítsuk a lázat és adjunk neki kanalanként hideg teát ha hányna. Szuper tanács volt, szakadjon meg...oké, eltelt az éjszaka, másnap Szonja bokáig fosta magát...azt hittem, hogy megőrülök, de komolyan. A láza is ismét felment, hívom a kórházban a dokinéni, közli, hogy bekaphatott valami fosóst, azonnal vigyem, mert a hugyúti fertőzésnek a fosás miatti vízvesztés nagyon nem jó, befekvés és infúzió. Majd elájultam, de erre sajnos nem volt időm.
Készülődök megint a kórházba, pakolok, közben Botinak ment fel percről percre a láza...nem tudtunk beindulni a kórházba. Hívtam is a csecsemő osztályt, hogy megyünk, csak éppen a nagyobbal gond van. Mondta az ápoló néni, hogy oké, vigyem Botit is, lássa orvos, az ügyeletes megnézi, mert ez már kedden estefele volt.
Beértünk, mindenkit vizsgáltak, amire Boti laborja kész lett és Szonja végre ágyba került éjfél lett, teljes rendszerborulás.
Mivel Boti reagált bent a lázcsillapításra, hazaengedték a férjemmel, mi meg maradtunk, de azt még hozzáteszem, hogy ugye szabad ágyas hely nem volt, a kis szivacsomon a földön háltam aznap éjjel. Szonjusnak ment az infúzió.
Botit másnapra fülészetre tanácsolták.
Szonjával péntekig voltam bent ezek után, mire normalizálódni kezdett a hasmenés, már kirúgtak, hogy otthon jobb lesz nekünk.
Botiról kiderült eközben, hogy kétoldali fülgyulladása volt, az egyik oldal még hurutos is, atom dózis antibio, de legalább ő már sínen volt akkor és a láza is múlt.
Férjemre vagyok nagyon büszke, mert a két fiút ő navigálta ezalatt itthon, Botit ráadásul betegen.
Azt hiszitek vége???
NEM. Miközben Szonjával bent hasmentünk, otthon egyik reggel Levikém hányt egy picit, nem is tulajdonított nagy ügyet a férjem, mert nem volt más utána. Csak rendkívül nyugtalan volt folyamatosan ordított. Szegénykém péntekre már be is lázasodott és szombat hajnalra össze is fosta magát, de akkor már 40 közeli volt a láza is. Na gyerek megfog, Szonját úgyis kellett vinni a reggeli gyógyszeradagra, szombaton berobogtunk Levivel is, hogy nézze meg az ügyeletes. Levi olyan szarul volt, hogy csak nézett ki a fejéből.
Na közölték, hogy László kórház, mert nagyon magas láz és fosás veszélyes, kiszáradás stb... lányok én sírógörcsöt kaptam, hogy én nem megyek már több kórházba.
(Azt elfelejtettem említeni, hogy valószínű a sok stressz és gond miatt 13 napra megjött a menstruációm a kórházban, ez sem könnyített rajtam már alig húztam magam) Ezután jött a Lászlóba menés. Férjem megmentett, mondta, hogy majd ő megy a Levivel én menjek a Botihoz a SZonjával haza. Anyámékat persze ugrasztottuk, jöttek, hogy tudjak bevinni cuccot meg ingázni folyamatosan.
Levi nagyon gyorsan nagyon jól lett, érdemes ilyenkor bevinni, mert az infúzió a piciknél csodákra képes és gyorsan gyógyulnak.
Azért bent tartották szombattól keddig, akkor jöttek haza délben.
Végül Anyukám, majd én zártuk a sort, mert nagyon szarul lettünk és produkáltuk a víz fosást és teljes legyengülést, de 1-2 nap alatt átment.
Hát ennyi, a végeredmény, hogy az idegeim kissé megtépázódtak, és fogytam 5 kilót, ami nekem nem hiányzott sajnos.
Soha senkinek nem kívánom ezt amit végig jártunk. Remélem többet nekünk sem kell.
Persze tudom, hogy teher alatt nő a pálma, de ez már egy elefántnak is sok nem hogy nekem.
Bocsánat, hogy hosszú volt a sztori, de nem tudtam leírni rövidebben.
Ma voltam nefrológiai gondozáson Szonjával probléma miatt, hogy visszatérő, na ott sem nyugodtam meg.
Egyszerűen elegem van és néha úgy érzem ,hogy nem bírom tovább....de aztán mégis megy tovább az élet.
Boti ment most oviba már hétfőn, ma már folyik is az orra. Várom mi lesz ebből, c-vitaminnal megtömtem, orrspray, meg minden. Persze azért csinálta, mert kölcsönöztem neki jelmezt péntekre a farsangra. MOndtam is neki, hogy akármi baja van megy a farsangra ... 4000 volt a jelmez....
Szilvi
holnap mennénk legalább egy kicsit csúszkálni Dobogókőre, de kérdés mi lesz az utakon.
mi ez a negatív széria?? Remélhetőleg most már idénre letudtátok a kórságokat...Mit mondanak mi ez Szonjával?? Mi lesz most? Botinak +++++++++++++++++++++++++
de torka nega, tüdő tiszta...Plusz ez a hüje szél ma 
és síeltünk egyet tegnap Dobogókőn. Örülök, h elmentünk, mert reggel még aggódtunk a szél miatt, de végül nem volt vészes. A kicsikre anyukám vigyázott, meg anyósom is felnézett időnként, tulképpen elég jól bírták. Még rendesen ettek is, pedig az most már hosszú ideje gond, mivel még mindig nem OK a gyomruk ettől a fosós izétől.
.
(különben fura, az én nagy fiam oviba kerülvén nagyon felhangosodott, ez még nem izgi, mjdnem minden gyerek így jár, de ő annyira, h egyre jobban berekedt, a végén már el sem múlt neki. Na, akkor megállípították, h diszfóniás, tehát rosszul képzi a hangot, ha méghozzá ordít is,m akkor persze ez a végeredmény. a hangszálán még nem volt csomó, logopédushoz jártunk vele jó sokáig, stb.
!
.
Én egy pillanatra nem hagyhatom szem elöl őket, csak a hülyeség megy, komolyan kb 10x annyi energiába kerülnek, mint az egyszem gyerek...
