Sziasztok!
Mindenkinek gratula a jó eredményekhez!
A betegeknek meg jobbulást!
Zsani egyáltalán nem ítéllek el, ez mindenkinek a saját döntése. Amúgy én is "be vagyok kicsit tojva" a kis korkülönbség miatt. Nálunk az a rossz, hogy minden az én nyakamba szakadt. Apuka elég sokat dolgozik, az itthoni dolgokba egyáltalán nem segít be. Sőt megkapom néha azt, hogy "De hát itthon vagy egész nap!", amitől a falnak megyek.
Amióta Áron megszületett, azóta én nem voltam a gyerektől távol, talán ha úgy kb. 5-ször elvitte valahova egyedül egy órára. Amúgy, ha mondom neki, hogy le kéne menni a gyerekkel, akkor jó, de gyere te is a válasz, ami ugye nem nagy segítség.
Ebből kifolyólag Áron nagyon anyás és nincs is el senkivel. Úgyhogy nem tudom, hogy hogyan lesz ha itt lesz a kistesó, de csak kialakul majd...
Szóval én is sokat gondolkodtam kell-e egyáltalán kistesó, meg, hogy mekkora korkülönbséggel, de aztán arra jutottam, hogy ha most nem lesz amikor már úgymond megszoktam, hogy folyamatosan a gyerekhez vagyok kötve, akkor később amikor már ez változna, akkor biztos nem kezdeném újra.
Így aztán beleugrottam.
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)
Nekem most már nincs visszaút innen.
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)
A problémákon meg majd ráérek agyalni akkor, addig igyekszem nem gondolni rájuk. Bár azért nem mindig sikerül.
![Smile :)](./images/smilies/icon_smile.gif)