itt vagyunk jól vagyunk köszönjük
vannak kínjaink a szoptatással, a büfiztetéssel, bukással, csuklással... eddig mindig elegendő volt a tej Dorkának sőt maradt is (de nem fejtem, nem fájt hogy maradt a mellemben) mostanában az van hogy éjjel gyanúsan hamar végez, egyébként is kb 21-22 órakor, 2-3 órakor és 5-6 óra körül szopik éjjel tehát "angyali gyerek" de délelőtt borzasztó éhes, dühösen tátog, ha már nem ömlik a tej az első kortyok után akkor mérgesen kiköpi a mellet, kapkodja a fejét és és a levegőt (=saját fordításomban: "másikat adjál, ebből nem jön") és nem elégszik meg azzal amit szívott. tegnap délben már kétségbeesetten hívtam a páromat hogy hozzon tápszert
de nem adtak mert recept kell hozzá. ígyhát egész nap (reggel 8-tól kb fél 3-ig) szopizott-bukott-csuklott-sírt-hisztizett, 10-20-30 perces alvásokkal megszakítva. közben próbáltam fejni is, 30 ml jött le azt fél 3kor beledöntöttem a szájába cumisüvegből +1 deci cukros vizet, el is aludt és csak 7-kor ébredt jó éhesen, és este 10-kor fürdetés után. délután sikerült 90 ml-t lefagyasztani, aranytartaléknak. éjjel is sikerült 100 ml-t lefejni összesen, de az nem volt teljesen steril, úgyhogy ha ma nem lesz rá szükség akkor ki kell öntenem.
velem alszik a Dorka, most már a nagyszobában, hogy tudjak pihenni. férjem pedig a gyerekszobában a heverőn (azon a kis heverőn nem férünk el ketten, ezért alakult így a rendszer)
egyébként nagyon gyorsan gyarapodik, magam sem hiszem el, de kedden, 3 hetesen 3800 grammot mértünk (3300-zal született és 3290-el hoztuk haza) van pisis és kakis pelnkája is elegendő szóval nem éhezik.
a bukás miatt szégyen ide vagy oda de alig várom hogy szilárd kaját is ehessen. minden szopi után menetrendszerű. néha 2 óra múlva, de akkor már túrót. igen van hogy a mohósága miatt van, meg is szoktam büfiztetni szopás közben (rettentő elégedetlen ilyenkor) de aztán mégis.... Egyelőre el se tudom képzelni hogy pl. én is 25 hónapos koráig szoptassak. amikor ilyen éhesen sír akkor azt se tudom elképzelni hogy 6 hónapos koráig csak anyatejet adjak (már most túl vagyunk kb 2 dl teán, 1 dl cukros vízen és ha csak nyűgös már dugom is az utálatos cumit a szájába mert nem bírom hallgatni ahogy kínlódik)
fürödni már szeret, de vetkőzni meg törülközni utál. közösen fürdetünk, nagyon jó, csak ne kéne utána megtörülgetni.
Mesi,
hajrá! szurkolok hogy ne nyúljon hosszabbra a várakozás mint feltétlenül szükséges. ha már csak 3 hét akkor akár meg is születhetne!!!!! Botit továbbra sem izgatja a nagy nagy pocak lakója?
Tünde,
gratulálok kisBélának a bilizéshez
micsoda mérföldkő! akkor mire Pocilakó megérkezik már csak 1 pelenkás lesz a csalában!
Andi,
üdvözlet és gratulálok Mátéhoz és az új pocilakóhoz is, a dokiról nem tudok nyilatkozni, a kórházról igen, ezek szerint Mátét nem itt szülted? szerintem válassz szülésznőt is (bár majdnem mindegyikük kedves, barátságos, de csak majdnem) ha teheted járj szülésfelkészítő tanfolyamra (apás szülésnek feltétele) és nézz körül a szülőszobán. ha ragaszkodsz a kizárólag anyatejes tápláláshoz akkor ki kell harcolnod a csecsemősnővéreknél, mert "amíg nincs tej" addig tápszert adnak. minden szoptatást lemérnek.
Márti, próbáltam képet feltenni de nagyon nagyok és nem tudom lekicsinyíteni de azért még próbálkozom.
annyitt nőtt már! egész más mint újszülött korában
lányok én annyira boldog vagyok hogy ilyen "apró-cseprő" dolgokról irkálhatok, hogy nem volt Dorkával semmi komplikáció, hogy nem beteg, hogy nincs kórházban, hogy itt van velünk és én hordozgathatom egész nap és vele alszom egész éjjel. amikor meglátom magunkat a nagy tükörben, ahogy csügg rajtam mint egy kis majom az anyján, olyan mintha mindig is itt lett volna velünk, és mégis olyan hihetetlemn és megható.
az első itthon töltött héten sokat sírtam nem is tudom már miért, sajnáltam magam ("engem ki fog babusgatni?" és "nem vagyok nő csak anya" érzés) egyszer Bálintkát is megsirattam és végiglapoztam az emlékkönyvét, de amúgy igyekszem nem gondolni rá hogy már kétgyerekes anyuka lehetnék. de most már -főleg hogy a szabad levegőn is voltunk sétálni - sokkal jobban érzem magam és az együttalvásnak köszönhetően sokkal kipihentebb vagyok.
anyuék jönnek segíteni meg babázni elég sűrűn, párom nem is nagyon díjazza, anyósom is folyton küldi a főtt kajákat, szóval erre nincs gondom
de mivel Dorka egyre többször vann ébren és mindig karban akar lenni, sokszor wc-re menni sincs időm.
most itt alszik a karomban plédba csavarva. a tízóraimat ugyanebben a pózbn ettem meg csak közben ő szopott is. lehet hogy jól jönneegy hordozókendő, nem is tudom. már néztem de olyan bonyolultnak tűnik már csak az is hogy mekkora méretűt vegyek.
na befejezem a regényírást
sajnos mivel csevegni nincsen időm muszály vagyok monológot írni. sok puszit küldök! Moncsi
) 
nyuszis
