Sziasztok!
Már megint lemaradtam, mint a borravaló bocsánat!
Csak néhány dolog, amire emlékszem.
Külön szoba: Nekünk nincs rá lehetőségünk. 1 hálószoba van. Az elég nagy, úgyhogy Andris 6 hós koráig szeparáltan ugyan, de egy szobában aludtunk. Azóta a nappaliban, így most jobb. De abban reménykedem, hogy pár hónap alatt megint változik a helyzet és visszaköltözhetünk. A pici is ugyanott lesz velünk.
Aranyér: A leírt öblögetést (lehajolás székelés után) az intim torna tanfolyamokon is oktatják. Napjában többször, bárhol bármikor, mintha lehajolnál valamiért, vagy megigazítanád a cipődet. Már meglévő aranyér is jobb lesz tőle, a plusz tornától, amit valaki írt pedig még jobb!
Szoptatás: Erre én nem panaszkodhatok. A szülés után azonnal volt előtej és annak ellenére, hogy 1 naposan kórházba került a kincsem, fejéssel meg tudtam tartani és kaphatta az anyatejet. Most hagytuk abba 3 napja a szopizást a terhesség miatt ugyebár, de ennek a tejnek már nem volt tápértéke.
Ami nekem nagyon kellett hozzá. Sokat enni, sokat inni és sokat-sokat pihenni. Elképesztően sokat! Gyakorlatilag úgy kell elképzelni, hogy szinte egész nap majszoltam valamit, amikor nem aludtam. Minden helyen volt keksz és víz. A pelenkázónál, az éjjeliszekrényen, a szopifotelban, a nappaliban és természetesen a konyhában, kéznél. És ettem és ittam. Amikor úgy tűnt, hogy kevesebb a tej, akkor a gyakori szopizás, vagy fejés mellett nekem nagyon bevált az almalé. Nem a 100%-os!!!! Hanem pont a jó cukros Sió, vagy Heyho almalé és ugyanígy a szőlőlé. Nekünk a kórházban is azt adtak és mondták, hogy azt igyuk. Majd ha oda jutunk, még eszembe fognak jutni a trükkök és írok, ígérem
Ja, lélekben is kell rá készülni, az igaz. De nem stresszelni rajta!!! Én valahogy úgy voltam vele, hogy mindent megteszek (keltem is fejni 2 óránként éjszaka is, amikor kórházban volt a picurkám), de ha nem fog menni, hát nem fog menni. És mégis... Szóval ne izguljatok!
Most ennyit tudtam írni.
Betegeskedőknek jobbulást!