Sziasztok!
Elgondolkodtam vovanda írásán
(Idézem:
Tudom, hogy itt most nagyon összejöttek a rossz dolgok. DE! Éppen ezért tessék előbújni, tartani egymásban a lelket, és nem negatív dolgokra gondolni. (bocsánat, küldjetek el nyugodtan a búbánatos francba, de látom, hogy mindenki eltűnt. értem én, emésztitek a híreket, de nem jó ilyenkor agyalni.),
majd ancsukáén is. Megértem őket.
Amikor kórházban voltam, sajnos találkoztam -ha még létezik ilyen- háromszorosan rosszabb helyzetben lévő kismamival, mint ahogy Meziék vannak. Akkor gondolhatjátok...
Szóval aznap éjszaka megszültem. Igyekeztem nem agyalni rajta, és inkább csak azt mondogattam, hogy én milyen szerencsés vagyok stb., de a tudatalattim valószínűleg dolgozott a háttérben.
És egyvalamit ne felejtsünk el MEZI INDÍTOTTA EL EZT A TOPIKOT, BIZTOS NEM AKARNÁ, HOGY ÍGY ÉRJEN VÉGETT!
Persze ilyenkor az ember nem tudja leírni, hogy minden happy, amikor más meg szenved és kétségbe van esve. Szóval ez nagyon kétoldalú dolog.
LITTLEMOMMY SZÍVBŐL GRATULÁLOK A LÁNYOKHOZ, GYÖNYÖRŰEK! Megnéztem őket az áprilisi topikban. A természetes szülésért viszont nagy gratula!
Wicca ott olvastam, hogy Ti meg hogy jártatok, remélem mostmár teljesen jól vagytok.
Velünk annyi történt mostanában, hogy kisfiam székletproblémája megoldódott (új tápszer, infacol, édeskömény tea, rendszeres torna).
Kislányom viszont reggeltől estig ordít és visít, néha úgy hogy szó szerint ki kell kapni az ágyból, mert azt hiszem, hogy megfullad. Elvittük magándokihoz, aki közölte, hogy ennyire fáj a pocija, szóval ennyit arról, hogy a fiúk hasfájósak. Most ő is új tápszert kap, meg pontra számolnom kell, hogy csak annyit egyen amennyi az ő súlya, mert felhívta a figyelmemet a doki, hogy mivel kis súlyú koraszülött (36. hét 2390 g, mivel emésztési problémái voltak, így jóval visszaesett a súlya), ezért ő utól akarja érni a társait, ne döljek be annak, hogy evés után sír még a kajáért.. szóval az újszülött mindig tudja, hogy mennyit akar enni mi:!?
Azóta újra háromóránként kell etetnem kis adagokban. Én úgy gondolom, hogy javuló tendenciát mutat. Viszonylag sokat alszik és mélyen, eddig ha egy kicsit aludt is nagyon nyugtalan volt, sokszor felsírt közben. Mivel a nap 24 órájában nem tudtam tartani, így a sok sírástól és erőlködéstől összeszedtünk egy lágyéksérvet is, amit majd valamikor műteni kell.
Jövőhéten megyünk a vesekamratágulata miatt uh-ra, remélem ott minden rendben lesz, hogy azt már ne kelljen műteni. Illetve sajnos nagyon rossz a vérképe. Vashiányos, szedjük a gyógyszereket, de egyenlőre még nem mutat javulást, valamint amitől kezdek kibukni, hogy nagyon magas a fehérvérsejtszáma. Sajnos a családban volt leukémiás. Bár nem tudom, hogy ez örökölhető-e én azért nagyon aggódom. 4-10-ig jó, nekünk először 18 volt, legutóbb viszont már 13. Remélem a jövőheti vérvételkor is lejjebb megy.
Zsebibabák sokszor felkelnek éjszaka a lányok? Mekkora a súlyúk most?
Kitartás mindenkinek mindenhez!
Ani