Na itt végre, bár megint szét vagyok csúszva.
Én se vagyok tisztában, hogy most akkor hova is kell írni, inkább elküldöm mindkettőre...
Bocs, én most sok mindenre nem fogok tudni reagálni, annyi minden történt. Szinte nem is tudom követni az eseményeket. Ki beteg, ki mekkora, hogy áll, ki megy vissza dolgozni, ki mit kézműveskedik. Előre is bocsi érte, megint tök rövid az agyam a terhesség miatt. Lassan majd eszembe jut utólag, hogy mikhez akartam hozzászólni (vagy nem ?), és akkor megteszem.
Örülök, hogy kicsit rendeződnek a soraink, és hátha visszatér a fórum régi jó hangulata. Részemről a vitához, szétváláshoz nem tudok már újat hozzáfűzni, valahol mindkét tábort megértem, és bennem senki iránt nincs tüske, csak rossz volt olvasni ezt a civakodást.
Mi jól vagyunk, két napja szakad a hó. Az út azért elég fárasztó volt, Réka jól bírta, gyakorlatilag egy megállással toltuk Bp-től idáig (na meg egy pisiszünettel a cél előtt 20 perccel)...
Estére azért kész voltam, jól esett feküdni.
7-en vagyunk egy 8 fős apartmanban, RÉka az egyedüli gyerek, az egyik pár lánytagja még aki nem síel, úgyhogy mi elvagyunk itt a szálláson. Első nap igazán az apartmanban voltunk, 11körül kezdünk szedelőzködni, f12 körül indulás pufi-manó szerkóban, bobbal apáékhoz a felvonó aljába. Ott felmegyünk mindannyian, a Hüttében levesezünk egyet, lefelé is felvonóval jövünk (RÉka nagyon élvezi), aztán haza a bobbal kb fél óra. Van hogy szinte egész úton sétál RÉka is, utána legalább nincs gond az alvással. Minden nap alszok vele én is, reggel úgy 8 körül ébred. Este f11 előtt még nem sikerült elaludnia (otthon legalább már f10-kor elalszik). Van medence, eddig egy uszis napunk volt, de sejtem, hogy holnap megint az lesz. Játszószobába minden nap megyünk 1-1,5 órát. Réka nagyon élvezi az egészet, igazán nincs is vele semmi gond (az esti nehéz elalváson kívül).
A srácok minden nap síelnek jó sokat, holnap lehet, hogy RÉka is próbálkozhat egy kicsit . Mi minden este elég sokáig fent vagyunk, tárasaégi életet élünk, társasozunk, beszélgetünk.tehát nem mondhatom, hogy többet lustulok, de legalább minden nap alszok délután...
Azért mire a kinti sétálásból-bobozásból hazaérünk rendesen elfáradok, na de kell egy kis mozgás.
Még jelentkezek, és próbálom felvenni a ritmust, de lehet, hogy hazaérve könnyebben fog menni. Itt ugye nincs két nap "szabim", ami otthon RÉka bölcsizése alatt van.
De legalábbb kikapcsolódunk, és többet van együtt a család is.
Hát ennyi ami itt velünk eddig történt, majd még helyzetjelentek. Szombaton indulunk haza.
Na még majd jövök, addig meg fő a világbéke!!!!
Pusz: Panna