GEA:
Hat nekem semmilyen modon nem hataroztak meg, hogy milyen pozicioban vajudjak vagy szuljek. Ennek ellenere alig vartam, hogy hanyatt fekudjek. Egyszeruen ugy volt a legjobb, se allva, se terdelve, se labdan, se oldalt, sem sehogy. Na ennyit az 1500 tapasztalatrol.
Amirol egyebkent meg annyit, hogy ha nekem mindenhol azt mondjak, hogy hanyattfekve nem jo, mert es itt kovetkeznenek az altalatok felsorolt indokok, akkor valoszinuleg eszembe sem jutna ezt a poziciot valasztani.
Elvarjatok a toleranciat es az empatiat mindenkitol, ugyanakkor ha valaki, aki nem ugy es olyan modon szult, akkor az a hivatkozas, hogy az nem volt, es nem is lehetett ugy jo, mert:
- megfelemlitettek
- belekenyszeritettek
- eldontottek helyettunk
- nem voltunk kelloen tajekozottak
- rabeszeltek minket.
Baromira sajnalom, hogy ezt gondolod rolunk, hogy ennyire cselekveskeptelen, tehetetlen emberek vagyunk mindannyian.
Piglet
Új privát üzeneted érkezett!
2001.10.31 20:23
Tisztelt Csakany ur!
Kerdeseimmel semmilyen formaban nem akarom ketsegbe vonni, hogy On minden bizonnyal kivaloan ert a szakmajahoz: a korhazi szulesek iranyitasahoz. Kerdeseimnek 2 inditeka van:
1. On korabban azt allitotta, hogy az otthoni szules csak abban kulonbozik a korhazitol, hogy otthon van es ezert Onnek nem szukseges egyetlen egy ilyet sem latni, hogy velemenyt tudjon rola mondani. Azt remelem, hogy mar kiderult, hogy az otthoni szulesek es a korhazi szulesek kozott a legjelentektelenebb kulonbseg a helyszin.
2. On jelenleg az egyetlen korhazi orvos, aki egyaltalan valamilyen parbeszedre hajlando, ha ez felemas is, hiszen en nem vagyok orvos. Sokkal szivesebben hallagtnam On es Agi vitajat ezekben a kerdesekben, de eddig erre nem volt lehetoseg. Be kell ernem azzal, ami van.
Nem kivantam Ont mergesiteni a kerdeseimmel, tenylegesen csak valaszt szeretnek. Ha pedig szakmailag nem jo a kerdesem, akkor kerem magyarazza el, hogy hogyan is van, hogy megertsem/megtanuljam.
Koszonettel:
GEA
Kerdeseimmel semmilyen formaban nem akarom ketsegbe vonni, hogy On minden bizonnyal kivaloan ert a szakmajahoz: a korhazi szulesek iranyitasahoz. Kerdeseimnek 2 inditeka van:
1. On korabban azt allitotta, hogy az otthoni szules csak abban kulonbozik a korhazitol, hogy otthon van es ezert Onnek nem szukseges egyetlen egy ilyet sem latni, hogy velemenyt tudjon rola mondani. Azt remelem, hogy mar kiderult, hogy az otthoni szulesek es a korhazi szulesek kozott a legjelentektelenebb kulonbseg a helyszin.
2. On jelenleg az egyetlen korhazi orvos, aki egyaltalan valamilyen parbeszedre hajlando, ha ez felemas is, hiszen en nem vagyok orvos. Sokkal szivesebben hallagtnam On es Agi vitajat ezekben a kerdesekben, de eddig erre nem volt lehetoseg. Be kell ernem azzal, ami van.
Nem kivantam Ont mergesiteni a kerdeseimmel, tenylegesen csak valaszt szeretnek. Ha pedig szakmailag nem jo a kerdesem, akkor kerem magyarazza el, hogy hogyan is van, hogy megertsem/megtanuljam.
Koszonettel:
GEA
2001.11.01 01:02
Szia Piglet!
Szeretnék válaszolni a kérdésedre, mert úgy érzem, van tapasztalatom.
Az elsõ babámmal nagyon hosszu' volt a vajudás, szombat reggel kezdõdött. Éjszaka is tartott, szép lassan tágultam. (Érden voltunk.) Késõ este már elég fáradt voltam, gondoltam, megpróbálok lefeküdni és pihenni egy kicsit. Bár nem értettem, hogy lesz, hiszen az összehu' zodások elég rendszeresek voltak, megpróbáltam. Az lett, hogy iszonyu'an fájt. Annyira, hogy nem tudtam, hogy sirjak-e vagy orditsak.
Nem orditottam, visszatartottam, de legszivesebben leharaptam volna az öklömet. Kérdezték, hogy mi a baj, mondtam, hogy nagyon fáj. Akkor ne feküdj - volt a válasz, de sehogy sem értettem, hogy hogyan fogok akkor pihenni. Felkeltem, és tovább sétálgattam, lélegeztem, sóhajtoztam. (Kiabálnom nem kellett.) Egyetlen pozició volt elviselhetõ, ha a WC-n ültem. Ott tudtam szundikálni
.
Mit irjak még? Hogy a másodikkal este hat körül voltak kb. 6 perces "fájásaim" és este 9-kor kint volt a baba? Nekem nagyon jó élmény volt az elsõ, azt szoktam mondani, hogy lassu' volt, de nem fájt, a második az gyors volt, de jobban fájt. Bár tulajdonképpen fájás szempontjából egyformák voltak: az utolsó max. fél óra volt csak nehéz. De érdemes tudni, hogy a második baba 1 kilóval nehezebb volt, mint az elsõ.
(Nekem nagyon jól esett az is, hogy a végén ordithattam olyan hangosan, ahogy kedvem volt, bár egy idõ után rá kellett jönnöm, hogy ezzel elveszitem azt az erõt, amit a nyomásra kéne forditanom.)
És még egy érdekes dolog: az elsõnél is csak akkor mondtam azt, hogy "ez fáj!", amikor feszült a gátam! Az teljesen más érzés volt, mint a többi "fájás". A kontrakciók ugyanis úgy jöttek, hogy mindig lehetett érezni: most közeledik, "átmegy fölöttem", elvonul...
A gátnál meg azt lehetett pontosan tudni, hol húz, éget, és oda kentem magymnak (!) az olajat. Nem repedtem egyáltalán, ez biztos.
Mit mondjak még?
Ilon
Szeretnék válaszolni a kérdésedre, mert úgy érzem, van tapasztalatom.
Az elsõ babámmal nagyon hosszu' volt a vajudás, szombat reggel kezdõdött. Éjszaka is tartott, szép lassan tágultam. (Érden voltunk.) Késõ este már elég fáradt voltam, gondoltam, megpróbálok lefeküdni és pihenni egy kicsit. Bár nem értettem, hogy lesz, hiszen az összehu' zodások elég rendszeresek voltak, megpróbáltam. Az lett, hogy iszonyu'an fájt. Annyira, hogy nem tudtam, hogy sirjak-e vagy orditsak.
Nem orditottam, visszatartottam, de legszivesebben leharaptam volna az öklömet. Kérdezték, hogy mi a baj, mondtam, hogy nagyon fáj. Akkor ne feküdj - volt a válasz, de sehogy sem értettem, hogy hogyan fogok akkor pihenni. Felkeltem, és tovább sétálgattam, lélegeztem, sóhajtoztam. (Kiabálnom nem kellett.) Egyetlen pozició volt elviselhetõ, ha a WC-n ültem. Ott tudtam szundikálni
. Mit irjak még? Hogy a másodikkal este hat körül voltak kb. 6 perces "fájásaim" és este 9-kor kint volt a baba? Nekem nagyon jó élmény volt az elsõ, azt szoktam mondani, hogy lassu' volt, de nem fájt, a második az gyors volt, de jobban fájt. Bár tulajdonképpen fájás szempontjából egyformák voltak: az utolsó max. fél óra volt csak nehéz. De érdemes tudni, hogy a második baba 1 kilóval nehezebb volt, mint az elsõ.
(Nekem nagyon jól esett az is, hogy a végén ordithattam olyan hangosan, ahogy kedvem volt, bár egy idõ után rá kellett jönnöm, hogy ezzel elveszitem azt az erõt, amit a nyomásra kéne forditanom.)
És még egy érdekes dolog: az elsõnél is csak akkor mondtam azt, hogy "ez fáj!", amikor feszült a gátam! Az teljesen más érzés volt, mint a többi "fájás". A kontrakciók ugyanis úgy jöttek, hogy mindig lehetett érezni: most közeledik, "átmegy fölöttem", elvonul...
A gátnál meg azt lehetett pontosan tudni, hol húz, éget, és oda kentem magymnak (!) az olajat. Nem repedtem egyáltalán, ez biztos.
Mit mondjak még?
Ilon
2001.11.01 01:05
Szia Edóka!
- Mikor lesz az Asszonysorsforditó?
- Õszintén szólva hiányolom a fõlapról egy olyan ember "Véleményét az otthonszülésrõl", aki mindkét oldal érveit ismeri. Ezért van egyre kevesebb kedvem benézni ide, mert elszomorit ez az egyoldalu'ság. Ha a Kossuth rádióban készül mûsor Geréb Á-val, akkor is ez van: bevágják magnóról, majd izekre szedik a "szakértõk" a studióban, élõben! Ez szerintem a hallgatóság manipulálása, nem objektiv tájékoztatás. Persze nem ez az egyetlen ilyen téma, a kényesebbeket mindig igy oldják meg, észre vettétek? - korábban nekem sem tûnt fel különben...
- Szivesen elmegyek csüt. du. a kicsi@világ teázóba, azt hiszem bõven van még mirõl beszélgetni!
Ilon
- Mikor lesz az Asszonysorsforditó?
- Õszintén szólva hiányolom a fõlapról egy olyan ember "Véleményét az otthonszülésrõl", aki mindkét oldal érveit ismeri. Ezért van egyre kevesebb kedvem benézni ide, mert elszomorit ez az egyoldalu'ság. Ha a Kossuth rádióban készül mûsor Geréb Á-val, akkor is ez van: bevágják magnóról, majd izekre szedik a "szakértõk" a studióban, élõben! Ez szerintem a hallgatóság manipulálása, nem objektiv tájékoztatás. Persze nem ez az egyetlen ilyen téma, a kényesebbeket mindig igy oldják meg, észre vettétek? - korábban nekem sem tûnt fel különben...
- Szivesen elmegyek csüt. du. a kicsi@világ teázóba, azt hiszem bõven van még mirõl beszélgetni!
Ilon
2001.11.01 01:07
Kedves Pele!
Valóban elkerülte a figyelmemet a válaszod, de tudom is, miért.
Jártam bölcsész karra is egy kicsit, és az elsõ, amit megtanitottak, az a "forráskritika" volt. Ez az, amire nem sok szüksége van az embernek általában érettségiig, mert ott a könyv, meg kell tanulni, fel kell mondani.
Az életben ez azonban nem válik be.
Fontos, hogy amit tudok, HONNAN tudom. Dia válaszát sem találtam eddig, de mintha azt irta volna, hogy ez a Hire az orvosának, és emiatt nem foglalkoztam azzal, hogy mit mondott az illetõ egy ujságban magáról (!).
Tényleg csak a tények vizsgálata kedvéért: én is sokat gondolkodtam az elsõ szülésem elõtt kórházon.
A baráti körömben hárman szültek ugyanannál az orvosnál, mindhármuknál szükséges volt a gátmetszés. Véletlenül ugyanezzel az orvossal készült képes riport egy szülésérõl, amit gátvédelemmel vezetett le. Akkor most mire számitsak, ha nála szülök? Szerinted?
És ne értetek félre: nem itélek el senkit. Belegondoltam: ha én itt most kitalálom, hogy függõlegesen akarok lenni a kitolásnál, a dokim pedig nem vagy csak ritkán csinál ilyet, akkor elbizonytalanitom, hiszen gyakorlatlan ilyesmiben. Hogyan várhatnám el tõle, hogy "rajtam kisérletezzen"?! A döntõ pillanatban biztosabb lesz neki, ha az ezerszer bevált módszerével dolgozik, mint hogy az én "ötleteimért" rizikózzon. (Rizikó, de csak neki, aki nem ebben profi. Olyan orvost kerestem, aki mindig ugy csinálja, ahogy én is szeretném. Forráskritika? Tessék: egy csomó anyuka, akik vele szültek és ismerõseim, és videófelvételek, amiken minden látszik...)
Csak szerettem volna felhivni a figyelmeteket, nem meggyõzni akartam senkit, mert véleményem szerint az otthonszülés annak jobb, akit ebben a közvetlen környezete is támogat. De ez csak megérzés, ennyire nem látok bele a dolgokba.
Ilon
Valóban elkerülte a figyelmemet a válaszod, de tudom is, miért.
Jártam bölcsész karra is egy kicsit, és az elsõ, amit megtanitottak, az a "forráskritika" volt. Ez az, amire nem sok szüksége van az embernek általában érettségiig, mert ott a könyv, meg kell tanulni, fel kell mondani.
Az életben ez azonban nem válik be.
Fontos, hogy amit tudok, HONNAN tudom. Dia válaszát sem találtam eddig, de mintha azt irta volna, hogy ez a Hire az orvosának, és emiatt nem foglalkoztam azzal, hogy mit mondott az illetõ egy ujságban magáról (!).
Tényleg csak a tények vizsgálata kedvéért: én is sokat gondolkodtam az elsõ szülésem elõtt kórházon.
A baráti körömben hárman szültek ugyanannál az orvosnál, mindhármuknál szükséges volt a gátmetszés. Véletlenül ugyanezzel az orvossal készült képes riport egy szülésérõl, amit gátvédelemmel vezetett le. Akkor most mire számitsak, ha nála szülök? Szerinted?
És ne értetek félre: nem itélek el senkit. Belegondoltam: ha én itt most kitalálom, hogy függõlegesen akarok lenni a kitolásnál, a dokim pedig nem vagy csak ritkán csinál ilyet, akkor elbizonytalanitom, hiszen gyakorlatlan ilyesmiben. Hogyan várhatnám el tõle, hogy "rajtam kisérletezzen"?! A döntõ pillanatban biztosabb lesz neki, ha az ezerszer bevált módszerével dolgozik, mint hogy az én "ötleteimért" rizikózzon. (Rizikó, de csak neki, aki nem ebben profi. Olyan orvost kerestem, aki mindig ugy csinálja, ahogy én is szeretném. Forráskritika? Tessék: egy csomó anyuka, akik vele szültek és ismerõseim, és videófelvételek, amiken minden látszik...)
Csak szerettem volna felhivni a figyelmeteket, nem meggyõzni akartam senkit, mert véleményem szerint az otthonszülés annak jobb, akit ebben a közvetlen környezete is támogat. De ez csak megérzés, ennyire nem látok bele a dolgokba.
Ilon
2001.11.01 01:08
Szia Léda!
Annyira tetszik, hogy "oroszlán vagy", ez tényleg illik hozzád!
Az is tetszik, ahogy a véleményedet fogalmazod: számomra azt bizonyitja, hogy benned is - mint mindannnyiunkban - nagyon mély érzelmeket kavar a szülés témája. Azért nem szoktam válaszolni a leveleidre, mert ugy gondolom, hogy amikor én ilyen hevesen reagálok valamire, akkor nem is hallom meg az ellenérveket. Azt is gondolom, hogy ez folyamatosan változik benned és mindenki másban is - ahogy telik az idõ.
Ugye Te is azt irtad, hogy lehet még egy tali ugyanott, ugyanakkor? Nekem jó.
(csüt. du. kicsi@világ). Igyekszem ott lenni.
Ilon
Annyira tetszik, hogy "oroszlán vagy", ez tényleg illik hozzád!
Az is tetszik, ahogy a véleményedet fogalmazod: számomra azt bizonyitja, hogy benned is - mint mindannnyiunkban - nagyon mély érzelmeket kavar a szülés témája. Azért nem szoktam válaszolni a leveleidre, mert ugy gondolom, hogy amikor én ilyen hevesen reagálok valamire, akkor nem is hallom meg az ellenérveket. Azt is gondolom, hogy ez folyamatosan változik benned és mindenki másban is - ahogy telik az idõ.
Ugye Te is azt irtad, hogy lehet még egy tali ugyanott, ugyanakkor? Nekem jó.
(csüt. du. kicsi@világ). Igyekszem ott lenni.
Ilon
2001.11.01 13:45
GEA,
a gondolat nem tolem származik, de nagyon tetszik: az a baj a liberalizmussal, hogy elítéli az intoleranciát. Ezen én mostanában rengeteget kellett, hogy gondolkozzam, mivel liberálisnak vallom magam. A cél nem szentesíti az eszközt, ha elítéljük, ahogy velünk, otthonszülökkel bánnak, nem engedhetjük meg magunknak ugyanezt az arroganciát. Kellhetnek forradalmárok (is), de ök más úton járnak. Szerintem.
(Három gyerekem született Ágival, otthon.)
"Magányos"
a gondolat nem tolem származik, de nagyon tetszik: az a baj a liberalizmussal, hogy elítéli az intoleranciát. Ezen én mostanában rengeteget kellett, hogy gondolkozzam, mivel liberálisnak vallom magam. A cél nem szentesíti az eszközt, ha elítéljük, ahogy velünk, otthonszülökkel bánnak, nem engedhetjük meg magunknak ugyanezt az arroganciát. Kellhetnek forradalmárok (is), de ök más úton járnak. Szerintem.
(Három gyerekem született Ágival, otthon.)
"Magányos"
2001.11.01 16:56
Sziasztok!
Ilon!
Én pedig sokat jártam a Bölcsészkarra, sõt el is végeztem, de nem hiszem, hogy ez jelentene bármit. A Kismama újságot azért írtam, mert az most jelent meg, kézbeveheted, elolvashatod. Ha azt írtam volna, mint Dia, hogy "olyan a híre", akkor az még kevésbé lett volna kézzelfogható. Mellesleg az anyuka is nyilatkozik. Egyébként Bálint dr volt hazánkban a háborítatlan szülés elsõ apostola, nála lehetett elõször gyertyafénynél, zenére szülni.
Abszolút egyetértek "Magányossal"! Nem mindenki ördög ám, aki kórházban dolgozik, nem kell mindent megkérdõjelezni, amit jó kórházi orvosokról, jó kórházi szülésekrõl hall az ember! Pl. te megkérdezted az illetõ dokidat, hogy mitõl függ, hogy alkalmaz-e gátvédelmet? Gondolom, nem attól, hogy jelen vannak-e az újságírók
Mondom mindezt úgy, hogy abszolút támogatom az otthonszülést...
Üdv: Pele
Ilon!
Én pedig sokat jártam a Bölcsészkarra, sõt el is végeztem, de nem hiszem, hogy ez jelentene bármit. A Kismama újságot azért írtam, mert az most jelent meg, kézbeveheted, elolvashatod. Ha azt írtam volna, mint Dia, hogy "olyan a híre", akkor az még kevésbé lett volna kézzelfogható. Mellesleg az anyuka is nyilatkozik. Egyébként Bálint dr volt hazánkban a háborítatlan szülés elsõ apostola, nála lehetett elõször gyertyafénynél, zenére szülni.
Abszolút egyetértek "Magányossal"! Nem mindenki ördög ám, aki kórházban dolgozik, nem kell mindent megkérdõjelezni, amit jó kórházi orvosokról, jó kórházi szülésekrõl hall az ember! Pl. te megkérdezted az illetõ dokidat, hogy mitõl függ, hogy alkalmaz-e gátvédelmet? Gondolom, nem attól, hogy jelen vannak-e az újságírók
Mondom mindezt úgy, hogy abszolút támogatom az otthonszülést...
Üdv: Pele
2001.11.01 18:37
En is korhazban szultem, es meg kell mondanom nagyon jo korulmenyek kozott. Ez nem zarja ki azt, hogy nem probalnam meg itthon. Viszont megneztem az erdiek honlapjat, es ott van egy kepsorozat a korhazi szulesrol, hat mit mondjak, ez nem altalanosithato. Ahogy az orvos teljes sulyaval "fekszik" a kismama hasan tenyleg borzaszto, de nem lehet azt mondani, hogy ez mindenhol igy van. En nem kaptam beontest, nem borotvaltak, olyan pozicioban szulhettem volna amilyenben akarok (ennek ellenere en is a fekvest valaszotottam), nem kenyszeritettek semmire, a gyerekemet rogton a hasamra tettek, nem furdettek meg csak megtorolgettek es ugy adtak oda szopizni, es mindez korhazban. Tehat kedves GEA nem kell altalanositani. Olyan korulmenyek kozott amit a honlapotokra tettetek nekem sem lett volna kellemes a korhazi szules, de ez nem mondhato el minden korhazra. Egyebkent szinten a honalpotokon latott erdi szulesekrol meg annyit kerdeznek, hogy miert kell a kismamaknak tok meztelenul vajudni? En nagyon kellemetlenul ereznem magam tobb oran at a kovon allva meztelenul.
Lina
Lina
2001.11.01 18:57
Kedves GEA! Ha gázszivárgást észlel, ugye azonnal gázszerelõt hív....
OK, akkor folytassuk még a placentáris szakkal. A pulzálást megbeszéltük...
A köldökszinór nem eleven hús. Nincs benne ideg.
"Részlet a Kacsa Magazinból": A placenta leválása és megszületése teljesen különbözö dolog. A placenta magzati oldala a szülést követõen néhány percen belül leválik a méh faláról. Ezzel megszünik a biokémiai összekötettés az anya és a magzat között, megszünik az oxygén átadás. Azaz a lepény feleslegessé válik.
Most egy kis anatomia(a la Kacsa Magazin) A megszületés után a vérkeringés átalakul, mert megynilik az addig lényegében nem funkcionáló kisvérkör és a vér mennyisége átrendezõdik. (Eddig a vér a magzat aortájából a két nagy kismedencei verõeren át jutott a pulzáló) köldökartériába, innen a köldökzsinóron keresztül a lepénybe, ahol hajszálerekre oszlik, összeszedödik és a két (nem pulzáló) köldökvénán át jut vissza a jobb pitvarba.)
A lepény leválás után ez az út FELESLEGESSÉ válik, fölöslegesen terheli az ujszülött keringését, sõt, mivel a hosszu köldökzsinóron keresztül le is hül egy része a vörösvérsejteknek károsodik (sárgaság gyakoribb). Mivel az artériás oldal nyomása a lepényleválás után magasabb, a placenta ereiben egyere több vér marad, (ezért alakul ki gyakraban vérszegénység) minél késõbb kötik le a zsinórt ( a természeti népek is igyekeznek minél hamarabb elkötni, az állatok elrágják - az eleven húst!!??)
Az oxytocin adása nem a lepény leválását gyorsítja, bár ez sem lenne baj, hanem megszületését, egy szervek ami ekkor már csak bajt hoz (az állatoknál gondolom nyilvánvaló, bár lehet, hogy ezért majd a Hócipõhöz fog hasonlítani)
Tudja, ha komolyan gondolja, hogy párbeszédet akar folytatni, akkor meg kellene gondolni azt, hogy ki mihez ért, Én nem szoktam beleszólni a gázszerelõ munkájába, mert én ahoz nem értek. Ha ugy gondolja, hogy Ágival kellene megbeszélni dolgokat, akkor talán az érveit kellene ideirni, vagy megvárni az idejét. Én azért irok itt mert remélem eljön. Bár ...
OK, akkor folytassuk még a placentáris szakkal. A pulzálást megbeszéltük...
A köldökszinór nem eleven hús. Nincs benne ideg.
"Részlet a Kacsa Magazinból": A placenta leválása és megszületése teljesen különbözö dolog. A placenta magzati oldala a szülést követõen néhány percen belül leválik a méh faláról. Ezzel megszünik a biokémiai összekötettés az anya és a magzat között, megszünik az oxygén átadás. Azaz a lepény feleslegessé válik.
Most egy kis anatomia(a la Kacsa Magazin) A megszületés után a vérkeringés átalakul, mert megynilik az addig lényegében nem funkcionáló kisvérkör és a vér mennyisége átrendezõdik. (Eddig a vér a magzat aortájából a két nagy kismedencei verõeren át jutott a pulzáló) köldökartériába, innen a köldökzsinóron keresztül a lepénybe, ahol hajszálerekre oszlik, összeszedödik és a két (nem pulzáló) köldökvénán át jut vissza a jobb pitvarba.)
A lepény leválás után ez az út FELESLEGESSÉ válik, fölöslegesen terheli az ujszülött keringését, sõt, mivel a hosszu köldökzsinóron keresztül le is hül egy része a vörösvérsejteknek károsodik (sárgaság gyakoribb). Mivel az artériás oldal nyomása a lepényleválás után magasabb, a placenta ereiben egyere több vér marad, (ezért alakul ki gyakraban vérszegénység) minél késõbb kötik le a zsinórt ( a természeti népek is igyekeznek minél hamarabb elkötni, az állatok elrágják - az eleven húst!!??)
Az oxytocin adása nem a lepény leválását gyorsítja, bár ez sem lenne baj, hanem megszületését, egy szervek ami ekkor már csak bajt hoz (az állatoknál gondolom nyilvánvaló, bár lehet, hogy ezért majd a Hócipõhöz fog hasonlítani)
Tudja, ha komolyan gondolja, hogy párbeszédet akar folytatni, akkor meg kellene gondolni azt, hogy ki mihez ért, Én nem szoktam beleszólni a gázszerelõ munkájába, mert én ahoz nem értek. Ha ugy gondolja, hogy Ágival kellene megbeszélni dolgokat, akkor talán az érveit kellene ideirni, vagy megvárni az idejét. Én azért irok itt mert remélem eljön. Bár ...
2001.11.01 18:58
Kedves Lina,
mar irtam egyszer: ha kuldtok mas korhazi szulesrol kepeket, akkor az is fel kerul. Azert ez van fent, mert ennel lehetett ott az a fotos, aki a honlap kepeit kesziti.
"miert kell a kismamaknak tok meztelenul vajudni?"
Nalunk a kismamaknak semmit sem KELL! Ha valaki meztelenul vajudik, akkor az azert van, mert o meztelenul akart vajudni, ha meg feloltozve van, akkor ugy akart.
GEA
mar irtam egyszer: ha kuldtok mas korhazi szulesrol kepeket, akkor az is fel kerul. Azert ez van fent, mert ennel lehetett ott az a fotos, aki a honlap kepeit kesziti.
"miert kell a kismamaknak tok meztelenul vajudni?"
Nalunk a kismamaknak semmit sem KELL! Ha valaki meztelenul vajudik, akkor az azert van, mert o meztelenul akart vajudni, ha meg feloltozve van, akkor ugy akart.
GEA
2001.11.01 19:05
Kedves Maganyos!
Kerlek szepen irjal Te is ide, hogy a tobbiek a Te velemenyedet, a te gondolataidat, a te stilusodat, a te vermersekletedet is lassak. Mi otthonszulok sem vagyunk egyformak. Sokszor teljesen kulonbozo utakon jutottunk el az otthoni szulesig es sokakkal ez az egyetlen kozos pontunk. De miert baj ez?
Legyel Te az ellepont hozzam, attol a tenyek meg ugyanazok maradnak.
GEA, aki kicsit sem forradalmar
Kerlek szepen irjal Te is ide, hogy a tobbiek a Te velemenyedet, a te gondolataidat, a te stilusodat, a te vermersekletedet is lassak. Mi otthonszulok sem vagyunk egyformak. Sokszor teljesen kulonbozo utakon jutottunk el az otthoni szulesig es sokakkal ez az egyetlen kozos pontunk. De miert baj ez?
Legyel Te az ellepont hozzam, attol a tenyek meg ugyanazok maradnak.
GEA, aki kicsit sem forradalmar
2001.11.01 21:45
Kedves Lina!
Nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült a kórházi szülésed, de az én tapasztalatom szerint ez nagyon ritka! A kórházban szültek (mint én is) utólag elgondolkozva rájönnek, hogy mennyi minden volt rossz (ezekrõl már sok szó esett). És ezeken utólag nem lehet változtatni, esetleg a következõnél. Irigyellek azért is, mert BP-en élsz, és így volt választási lehetõséged. Én elég messze lakom a fõvárostól, egy kisvárosban, ahol egyetlen kórház van. Nem mertem megkockáztatni egy BP-i kórházat az utazások miatt. Azt hittem, minden jól megy, a szülés végülis természetes dolog, az apró, nekem nem tetszõ dolgokon majd gyorsan túl teszem magam. Hát nem így történt. Valószínûleg a következõ szülésnél sem lesz több választási lehetõségem. Ha lenne erre olyan orvos, aki otthonszülésre vállalkozna, biztos, hogy azt választanám, annak ellenére, hogy az elsõ szülésem nem volt komplikáció mentes, erõs vérzés lépett fel utána.
Marischka
Nagyon örülök, hogy ilyen jól sikerült a kórházi szülésed, de az én tapasztalatom szerint ez nagyon ritka! A kórházban szültek (mint én is) utólag elgondolkozva rájönnek, hogy mennyi minden volt rossz (ezekrõl már sok szó esett). És ezeken utólag nem lehet változtatni, esetleg a következõnél. Irigyellek azért is, mert BP-en élsz, és így volt választási lehetõséged. Én elég messze lakom a fõvárostól, egy kisvárosban, ahol egyetlen kórház van. Nem mertem megkockáztatni egy BP-i kórházat az utazások miatt. Azt hittem, minden jól megy, a szülés végülis természetes dolog, az apró, nekem nem tetszõ dolgokon majd gyorsan túl teszem magam. Hát nem így történt. Valószínûleg a következõ szülésnél sem lesz több választási lehetõségem. Ha lenne erre olyan orvos, aki otthonszülésre vállalkozna, biztos, hogy azt választanám, annak ellenére, hogy az elsõ szülésem nem volt komplikáció mentes, erõs vérzés lépett fel utána.
Marischka
2001.11.01 22:02
Kedves GEA, otthon, születésházban szülõk.
Nem egy forrásból tudom, hogy Mo-n léteznek olyan kórházak, ahol a nõ úgy szül, vajúdik ahogy akar, azzal akivel akar... és szülés után a férj is ott lehet vele a szobában, ott aludhat, édes hármasban lehetnek. Hihetetlen, hogy nem otthonszülésrõl, születésházról van szó? Hát, szerintem nem eddig u.az az egész, akkor meg mi a különbség. Szerintem az, hogy bármilyen felmerülõ problémát perceken belül el tudnak hárítani.
Nekem "semmitmondóak" a statisztikák, mert nem objektív az egyik sem, és mindkét felet igazolja, az a lényeg mi a körítés hozzá. Tény, hogy sokszor az idõ életet menthet. És ebbe azt hiszem nem igazán lehet belekötni.
Ilon Köszönöm! Az az igazság, ha az ember indulatból ír, akkor írja csak le igazán gondolatait, mert akkor nem törõdik a "csomagolással".
A köldökzsinóros csiki csuki dologról: próbáljatok meg egy levegõvel leúszni 2 méter, v úgy, hogy levegõ, le, mikor már szar fel, és csak centiket totyogjatok. Mi az eredmény? "Még sírni se lesz erõtök a végén."
Nem egy forrásból tudom, hogy Mo-n léteznek olyan kórházak, ahol a nõ úgy szül, vajúdik ahogy akar, azzal akivel akar... és szülés után a férj is ott lehet vele a szobában, ott aludhat, édes hármasban lehetnek. Hihetetlen, hogy nem otthonszülésrõl, születésházról van szó? Hát, szerintem nem eddig u.az az egész, akkor meg mi a különbség. Szerintem az, hogy bármilyen felmerülõ problémát perceken belül el tudnak hárítani.
Nekem "semmitmondóak" a statisztikák, mert nem objektív az egyik sem, és mindkét felet igazolja, az a lényeg mi a körítés hozzá. Tény, hogy sokszor az idõ életet menthet. És ebbe azt hiszem nem igazán lehet belekötni.
Ilon Köszönöm! Az az igazság, ha az ember indulatból ír, akkor írja csak le igazán gondolatait, mert akkor nem törõdik a "csomagolással".
A köldökzsinóros csiki csuki dologról: próbáljatok meg egy levegõvel leúszni 2 méter, v úgy, hogy levegõ, le, mikor már szar fel, és csak centiket totyogjatok. Mi az eredmény? "Még sírni se lesz erõtök a végén."
2001.11.01 23:25
Sziasztok!
Léda, csak egy kórházat jelölj meg ahol lehet valóban háborítatlanul szülni, és a babával való elsõ kapcsolatomba sem avatkoznak bele. Sõt utána sem zaklatnak, ha nem kérem. Én bejáratos vagyok egy pár bababarát és reform kórházba, de azért ettõl még picit arrébb vannak. Bár az tény, hogy sokat javult a helyzet az ezelõtt kb 7-8 évvel látottakhoz képest. Akkoriban még ezek is elképzelhetetlenek voltak, és akinek nem tettszett, sõt szóvá is merte tenni, ugrott az elõmenetele a szamárlétrán. No, nem fölfelé.Én nagyon örülnék, ha megvalósulhatna a kórházakban a háborítatlan szülés és a babával való háborítatlan együttlét.
Üdv,
Liesel
Léda, csak egy kórházat jelölj meg ahol lehet valóban háborítatlanul szülni, és a babával való elsõ kapcsolatomba sem avatkoznak bele. Sõt utána sem zaklatnak, ha nem kérem. Én bejáratos vagyok egy pár bababarát és reform kórházba, de azért ettõl még picit arrébb vannak. Bár az tény, hogy sokat javult a helyzet az ezelõtt kb 7-8 évvel látottakhoz képest. Akkoriban még ezek is elképzelhetetlenek voltak, és akinek nem tettszett, sõt szóvá is merte tenni, ugrott az elõmenetele a szamárlétrán. No, nem fölfelé.
Én nagyon örülnék, ha megvalósulhatna a kórházakban a háborítatlan szülés és a babával való háborítatlan együttlét. Üdv,
Liesel
2001.11.02 22:31
Szia GEA,
eddig nem kapcsolódtam be, mert többek között nem akartam "támadásoknak" kitenni magamat. Ugyanis én nem hosszú mérlegelés, kórházak végiglátogatása után jutottam el Ágiékhoz. Amikor elsõ gyermekünket vártuk, 6 éve, még is nem nagyon hemzsegtek a bababarát kórházak. A Jánosban, ahol az akkori fogadott dokim dolgozott, éppen akkor adtak át egy(!) rooming-in szobát. Aggasztott, hogy mi lesz, ha éppen tele van, amikor én szülni fogok. És akkor, a Gyöngéd Születés-ben talált szórólap alapján hat hónaposan elmentem egy info estre (még az Aranka utcába!), és rögtön tudtam, hogy ez az. Hallgattam is eleget a dumát a felelõtlenségemrõl (-ünkrõl, mert a férjem nem csak hogy támogatott, hanem egyenesen megkönnyebbült a döntésem hallatán.) Én úgy éreztem, hogy ennek így kell lennie, itt megtaláltam azokat az embereket, akikben nem kizárólag a szaktudás iránti tiszteletbõl érzem majd biztonságban magam. És bár elmondták, hogy a háttérkórház rendszer nem mûködik, hogy az otthonról beérkezõ anyákkal nem bánnak jól, hogy Ági persona non grata a legtöbb kórházban, de én ezt akkor NEM HITTEM EL, ez ellenkezett az egészségügyi ellátásra felesküdött orvosokról alkotott képemmel. Igy bíztam az esetleges segítségükben probléma esetén. Szóval nálam nem az észérvek gyõztek, és így nehéz szembeszállni a "tényeket" felsorakoztató másik oldallal.
Persze azóta, három gyönyörû otthonszületett gyerek után már én is tudok jönni észérvekkel, de mondom, én akkor nem ezek alapján döntöttem.
Hülye hasonlat, de pl. lakásvásárlásnál lehet, hogy rögtön a 2. megtekintett lakásnál TUDOD, hogy EZ AZ, és nem a négyzetméter meg a szobaszám gyõz meg.
Nagyon zavar, hogy sokan nem akarják megengedni, hogy egyesek így döntsenek, illetve nem tisztelik, sõt elítélik õket, a döntések létjogosultságát és a döntéshozók ép elméjét megkérdõjelezve.
Viszont, ugye, kölcsönös tisztelet és nyitott hozzáállás nélkül nem lehet vitázni, csak elbeszélünk egymás mellett, stb. Szerintem nagyon sok ilyen "elbeszélés" történik ezen a topicon is.
De talán mégis tudok majd egy s mást hozzáadni a topichoz. Majd meglátjuk.
Pethes Ildi,
nem, a beteg gyereket sem visszük mindig kórházba. Segítséget kérünk, igen, de ennek IS több útja lehetséges. (Mi az elmúlt két évben sikeresen gyógyíttattunk homeopátiával középfülgyulladást, tüdõgyulladást és kruppot.)
És segítséget kérünk és kapunk az otthonszüléshez is. Remélem, ez a jövõben is így lesz.
"Magányos"
eddig nem kapcsolódtam be, mert többek között nem akartam "támadásoknak" kitenni magamat. Ugyanis én nem hosszú mérlegelés, kórházak végiglátogatása után jutottam el Ágiékhoz. Amikor elsõ gyermekünket vártuk, 6 éve, még is nem nagyon hemzsegtek a bababarát kórházak. A Jánosban, ahol az akkori fogadott dokim dolgozott, éppen akkor adtak át egy(!) rooming-in szobát. Aggasztott, hogy mi lesz, ha éppen tele van, amikor én szülni fogok. És akkor, a Gyöngéd Születés-ben talált szórólap alapján hat hónaposan elmentem egy info estre (még az Aranka utcába!), és rögtön tudtam, hogy ez az. Hallgattam is eleget a dumát a felelõtlenségemrõl (-ünkrõl, mert a férjem nem csak hogy támogatott, hanem egyenesen megkönnyebbült a döntésem hallatán.) Én úgy éreztem, hogy ennek így kell lennie, itt megtaláltam azokat az embereket, akikben nem kizárólag a szaktudás iránti tiszteletbõl érzem majd biztonságban magam. És bár elmondták, hogy a háttérkórház rendszer nem mûködik, hogy az otthonról beérkezõ anyákkal nem bánnak jól, hogy Ági persona non grata a legtöbb kórházban, de én ezt akkor NEM HITTEM EL, ez ellenkezett az egészségügyi ellátásra felesküdött orvosokról alkotott képemmel. Igy bíztam az esetleges segítségükben probléma esetén. Szóval nálam nem az észérvek gyõztek, és így nehéz szembeszállni a "tényeket" felsorakoztató másik oldallal.
Persze azóta, három gyönyörû otthonszületett gyerek után már én is tudok jönni észérvekkel, de mondom, én akkor nem ezek alapján döntöttem.
Hülye hasonlat, de pl. lakásvásárlásnál lehet, hogy rögtön a 2. megtekintett lakásnál TUDOD, hogy EZ AZ, és nem a négyzetméter meg a szobaszám gyõz meg.
Nagyon zavar, hogy sokan nem akarják megengedni, hogy egyesek így döntsenek, illetve nem tisztelik, sõt elítélik õket, a döntések létjogosultságát és a döntéshozók ép elméjét megkérdõjelezve.
Viszont, ugye, kölcsönös tisztelet és nyitott hozzáállás nélkül nem lehet vitázni, csak elbeszélünk egymás mellett, stb. Szerintem nagyon sok ilyen "elbeszélés" történik ezen a topicon is.
De talán mégis tudok majd egy s mást hozzáadni a topichoz. Majd meglátjuk.
Pethes Ildi,
nem, a beteg gyereket sem visszük mindig kórházba. Segítséget kérünk, igen, de ennek IS több útja lehetséges. (Mi az elmúlt két évben sikeresen gyógyíttattunk homeopátiával középfülgyulladást, tüdõgyulladást és kruppot.)
És segítséget kérünk és kapunk az otthonszüléshez is. Remélem, ez a jövõben is így lesz.
"Magányos"
2001.11.04 23:23
Sziasztok!
Lehet, hogy jobb, ha máskor jövünk össze és nem ezen a héten? Edóka? GEA? Kit érintene még?
Kedves "Magányos"!
Én is kérlek, hogy irj, mert én már belefáradtam, mindent leirtam már, amit elmondhattam, és különben sem akarok sem meggyõzni senkit, sem vitatkozni senkivel. Ha konkrét kérdés van, válaszolok.
Sziasztok!
Ilon
Lehet, hogy jobb, ha máskor jövünk össze és nem ezen a héten? Edóka? GEA? Kit érintene még?
Kedves "Magányos"!
Én is kérlek, hogy irj, mert én már belefáradtam, mindent leirtam már, amit elmondhattam, és különben sem akarok sem meggyõzni senkit, sem vitatkozni senkivel. Ha konkrét kérdés van, válaszolok.
Sziasztok!
Ilon
2001.11.06 14:56
Kedves mindenki, meg eddig nem szoltam hozza, remelem, sikerul elkuldeni. Otthon szultem, es nagyon kivancsi vagyok arra, hogy mi lett volna velem, ha...
Csakany doktor, kerem, irja meg, ha az on "betege" lettem volna, mit csinal, amikor bemegyek a korhazba gyenge fajasokkal es 2 ujjnyi mehszajjal? (Akkor jott ki Agi, akkor hivtam) Hazakuld? var? meddig? Aztan irom a folytatast.
Meg az is erdekelne, mi volt a legesleghosszabb ido, amit szulo (vajudo) no mellett toltott egyfolytaban, illetve hogy a szules ossztartamanak hany szazalekat tolti a novel. Ez azert erdekel, mert olyan sokszor hivatkoznak arra, hogy vannak helyzetek, amikor azonnali beavatkozas szukseges. Azonnal, onnantol, hogy eszlelnek valamit. Otthon Agi velem volt, az arcizmom legkisebb rezdulesebol tudta, mire van szuksegem. Ram volt kihegyezve, mint egy friss szerelmes, ugy figyelt. Nem gondolom, hogy ez korhazban letezik, viszont kivancsi vagyok, hogy ott hogy van, onnel hogy van?
Fintor
Csakany doktor, kerem, irja meg, ha az on "betege" lettem volna, mit csinal, amikor bemegyek a korhazba gyenge fajasokkal es 2 ujjnyi mehszajjal? (Akkor jott ki Agi, akkor hivtam) Hazakuld? var? meddig? Aztan irom a folytatast.
Meg az is erdekelne, mi volt a legesleghosszabb ido, amit szulo (vajudo) no mellett toltott egyfolytaban, illetve hogy a szules ossztartamanak hany szazalekat tolti a novel. Ez azert erdekel, mert olyan sokszor hivatkoznak arra, hogy vannak helyzetek, amikor azonnali beavatkozas szukseges. Azonnal, onnantol, hogy eszlelnek valamit. Otthon Agi velem volt, az arcizmom legkisebb rezdulesebol tudta, mire van szuksegem. Ram volt kihegyezve, mint egy friss szerelmes, ugy figyelt. Nem gondolom, hogy ez korhazban letezik, viszont kivancsi vagyok, hogy ott hogy van, onnel hogy van?
Fintor
2001.11.06 19:10
Tisztelt Csakany Ur!
"a köldökerekben a keringés nem egyszerre áll meg (akkor hova lesz a magzatból a lepény felé folyó vér?)"
Mit szol ehhez az elmelethez: a befuzodes, ami szemmel nagyon jol lathatoan kialakul kb. fel-egy ora utan a szuletestol szamitva, nem veletlenul van. A keringes a befuzodesig tart, tehat nem lesz az a ver sehova a magzatbol, mert onnan visszakering. Az hogy ez a befuzodes mindig lathato, ha kivarjak az idejet es hogy a befuzodes es a baba kozotti resz meg orak mulva is luktet nagyon konnyen leellenorizheto. Csak egyszer kell kivarni ezt az idot. En nem azt irtam, hogy a lepeny felol pulzalna a zsinor, hanem azt, hogy a pulzalas, ami a szuletes pillanataban meg az egesz zsinor hozzaban eszlelheto, a szules utan nagyon hamar a mehlepeny felol vizsgalva mar nem eszlelheto. Ellenben a babahoz kozel meg nagyon sokaig tart.
"A köldökszinór nem eleven hús. Nincs benne ideg."
Ki allitotta fel az elevenseg fokriteriumanak azt, hogy ideg kell hogy legyen benne? Tudtommal a novenyekben sincsen ideg es en megis elonek, elevennek neveznem oket. De megkockaztatom, hogy a papucsallatkaban sem teng tul az idegek szama, megis el. Ellenben a halott emberben is vannak idegek, de attol meg halott. Az elvenseg szamomra abbol all, hogy luktet, ver kering benne. Engem melyen elgondolkoztat, hogy a tapasztalatom szerint az emberi szervezetben semmi sincsen feleslegesen es akkor ez pont miert lenne felesleges? Es ha nem felesleges, akkor mit szolgal? Onnek van otlete?
"Mivel az artériás oldal nyomása a lepényleválás után magasabb, a placenta ereiben egyere több vér marad, (ezért alakul ki gyakraban vérszegénység) minél késõbb kötik le a zsinórt"
Nyilvan ezt akadalyozza meg a befuzodes es a keringes atrendezodese, tehat nem megy el a ver a placentaig. Otthon szinte mindig kivarjuk a befuzodes kialakulasat es a babak NEM verszegenyebbek.
"( a természeti népek is igyekeznek minél hamarabb elkötni"
A temeszeti nepek kozul csak azok ragjak el azonnal a zsinort, akik allando veszelyben elnek. De ez az azonnal is relativ, mivel eloszor az ujszulottel foglalkoznak es csak utana a zsinorral. A termeszeti nepek nagy resze nem hogy nem harapja el azonnal a zsinort, de az un. lotus birth gyakorolja. On hallott mar errol? Ajanlom figyelmebe pl. ezt a honlapot: [url=http://www.geocities.com/Heartland/Woods/2924/lotus.html" TARGET="_top]http://www.geocities.com/Heartland/Woods/2924/lotus.html[/url]
Vagyis ok nem hogy nem harapjak el rogton, hanem addig nem vallnak meg a placentatol sem, amig a koldokcsonk le nem esik. Onnek van arra magyarazata, hogy a koldokcsonk miert nem esik le rogton, vagy nehany oran belul?
"az állatoknál gondolom nyilvánvaló"
Nem teljesen ertem, hogy mi nyilvanvalo az allatoknal, hacsak nem arrol van szo, hogy az allatok megeszik a placentat, mert kivalo a taperteke es hogy ne hozza rajuk a ragadozokat. Ugye nem a placenta elfogyasztasara buzdit?
"meg kellene gondolni azt, hogy ki mihez ért"
Meggondoltam es pontosan ezert gondolom, hogy az orvosok kivaloan ertenek a betegsegek gyogyitasahoz es a nok pedig a szuleshez, ami nem betegseg.
Ugye valaszol a tobbi korabbi kerdesemre is?
GEA
"a köldökerekben a keringés nem egyszerre áll meg (akkor hova lesz a magzatból a lepény felé folyó vér?)"
Mit szol ehhez az elmelethez: a befuzodes, ami szemmel nagyon jol lathatoan kialakul kb. fel-egy ora utan a szuletestol szamitva, nem veletlenul van. A keringes a befuzodesig tart, tehat nem lesz az a ver sehova a magzatbol, mert onnan visszakering. Az hogy ez a befuzodes mindig lathato, ha kivarjak az idejet es hogy a befuzodes es a baba kozotti resz meg orak mulva is luktet nagyon konnyen leellenorizheto. Csak egyszer kell kivarni ezt az idot. En nem azt irtam, hogy a lepeny felol pulzalna a zsinor, hanem azt, hogy a pulzalas, ami a szuletes pillanataban meg az egesz zsinor hozzaban eszlelheto, a szules utan nagyon hamar a mehlepeny felol vizsgalva mar nem eszlelheto. Ellenben a babahoz kozel meg nagyon sokaig tart.
"A köldökszinór nem eleven hús. Nincs benne ideg."
Ki allitotta fel az elevenseg fokriteriumanak azt, hogy ideg kell hogy legyen benne? Tudtommal a novenyekben sincsen ideg es en megis elonek, elevennek neveznem oket. De megkockaztatom, hogy a papucsallatkaban sem teng tul az idegek szama, megis el. Ellenben a halott emberben is vannak idegek, de attol meg halott. Az elvenseg szamomra abbol all, hogy luktet, ver kering benne. Engem melyen elgondolkoztat, hogy a tapasztalatom szerint az emberi szervezetben semmi sincsen feleslegesen es akkor ez pont miert lenne felesleges? Es ha nem felesleges, akkor mit szolgal? Onnek van otlete?
"Mivel az artériás oldal nyomása a lepényleválás után magasabb, a placenta ereiben egyere több vér marad, (ezért alakul ki gyakraban vérszegénység) minél késõbb kötik le a zsinórt"
Nyilvan ezt akadalyozza meg a befuzodes es a keringes atrendezodese, tehat nem megy el a ver a placentaig. Otthon szinte mindig kivarjuk a befuzodes kialakulasat es a babak NEM verszegenyebbek.
"( a természeti népek is igyekeznek minél hamarabb elkötni"
A temeszeti nepek kozul csak azok ragjak el azonnal a zsinort, akik allando veszelyben elnek. De ez az azonnal is relativ, mivel eloszor az ujszulottel foglalkoznak es csak utana a zsinorral. A termeszeti nepek nagy resze nem hogy nem harapja el azonnal a zsinort, de az un. lotus birth gyakorolja. On hallott mar errol? Ajanlom figyelmebe pl. ezt a honlapot: [url=http://www.geocities.com/Heartland/Woods/2924/lotus.html" TARGET="_top]http://www.geocities.com/Heartland/Woods/2924/lotus.html[/url]
Vagyis ok nem hogy nem harapjak el rogton, hanem addig nem vallnak meg a placentatol sem, amig a koldokcsonk le nem esik. Onnek van arra magyarazata, hogy a koldokcsonk miert nem esik le rogton, vagy nehany oran belul?
"az állatoknál gondolom nyilvánvaló"
Nem teljesen ertem, hogy mi nyilvanvalo az allatoknal, hacsak nem arrol van szo, hogy az allatok megeszik a placentat, mert kivalo a taperteke es hogy ne hozza rajuk a ragadozokat. Ugye nem a placenta elfogyasztasara buzdit?
"meg kellene gondolni azt, hogy ki mihez ért"
Meggondoltam es pontosan ezert gondolom, hogy az orvosok kivaloan ertenek a betegsegek gyogyitasahoz es a nok pedig a szuleshez, ami nem betegseg.
Ugye valaszol a tobbi korabbi kerdesemre is?
GEA
2001.11.06 20:12
Szia Fintor, Csákány doktor,
én a másik "véglet" vagyok, abszolút sikertörténet, az elsö "komoly" méhösszehúzódás után 80(!) perccel született meg a lányom (elsö fiam 2, második 4 óra alatt). Viszont mindegyik gyerekkel több, mint kétujjnyira nyitva voltam a 37. héten. (A harmadikkal ráadásul erös, rendszeresen visszatérö jóslófájásaim voltak, amik egy CTG-n biztosan igéretesnek tüntek volna.) Ági mégsem mondta, hogy "na, akkor szülünk". Az elsö és a harmadik idöre születtek (4, ill. 6 nappal korábban). Vajon egy kórházban bent maradhattak volna ilyen "sokáig"?
Szivesen írok, találkozóra is szivesen elmegyek, ha úgy érzem, hogy valóban eszmecsere és nem "ütköztetés" a cél - mint olvastam, az elözö találkozó nagyon pozitív volt. :-)
De én is Ilonhoz hasonlóan látom: nem akarok vitatkozni, sem meggyözni. Ez nem belefáradás kérdése, szerintem túl van a téma tárgyalva. Én akkor is otthon fogok szülni, ha ezermillióan agitálnak ellene, Pethes Ildi meg valószínûleg akkor is kórházba megy, ha Papp doktor biztonságosnak nyilvánítja az otthonszülést.......
(Bocs, hogy Ildi-t veszem elö, de az egyetemen volt egy Pethes Ildi nevû csoporttársam, ezért a név megragadott. Még az is lehet, hogy ö az... :-)).
Egyébként nekem személy szerint a kórházi bürokráciába való bekerülés a félelmetesebb, amikor ugyanis (még vagy már)nem vagyok megváltozott tudatállapotban, és el kell viselnem a viziteket, a vizsgálatokat, a napirendet (látogatás, gyerekek jelenlétének szabályozása), nem beszélve a higiénés viszonyokról (zuhanyzó, wc) és a kosztról (vajon egy vegetáriánus anyuka milyen egészséges, tápláló, tejelválasztást beindító táplálékot eszik 5 napig?) Nem akarom ezzel a kórházakat fi*ázni, ilyen tb-rendszer mellett nem várható el "Telki" színvonal, csak ne akarjanak engem belekényszeríteni, ha egyszer nem muszáj...
Na, ez most lehet, hogy egy kicsit rosszul jött ki, de nem írom át.
Sziasztok,
Magányos
én a másik "véglet" vagyok, abszolút sikertörténet, az elsö "komoly" méhösszehúzódás után 80(!) perccel született meg a lányom (elsö fiam 2, második 4 óra alatt). Viszont mindegyik gyerekkel több, mint kétujjnyira nyitva voltam a 37. héten. (A harmadikkal ráadásul erös, rendszeresen visszatérö jóslófájásaim voltak, amik egy CTG-n biztosan igéretesnek tüntek volna.) Ági mégsem mondta, hogy "na, akkor szülünk". Az elsö és a harmadik idöre születtek (4, ill. 6 nappal korábban). Vajon egy kórházban bent maradhattak volna ilyen "sokáig"?
Szivesen írok, találkozóra is szivesen elmegyek, ha úgy érzem, hogy valóban eszmecsere és nem "ütköztetés" a cél - mint olvastam, az elözö találkozó nagyon pozitív volt. :-)
De én is Ilonhoz hasonlóan látom: nem akarok vitatkozni, sem meggyözni. Ez nem belefáradás kérdése, szerintem túl van a téma tárgyalva. Én akkor is otthon fogok szülni, ha ezermillióan agitálnak ellene, Pethes Ildi meg valószínûleg akkor is kórházba megy, ha Papp doktor biztonságosnak nyilvánítja az otthonszülést.......
(Bocs, hogy Ildi-t veszem elö, de az egyetemen volt egy Pethes Ildi nevû csoporttársam, ezért a név megragadott. Még az is lehet, hogy ö az... :-)).
Egyébként nekem személy szerint a kórházi bürokráciába való bekerülés a félelmetesebb, amikor ugyanis (még vagy már)nem vagyok megváltozott tudatállapotban, és el kell viselnem a viziteket, a vizsgálatokat, a napirendet (látogatás, gyerekek jelenlétének szabályozása), nem beszélve a higiénés viszonyokról (zuhanyzó, wc) és a kosztról (vajon egy vegetáriánus anyuka milyen egészséges, tápláló, tejelválasztást beindító táplálékot eszik 5 napig?) Nem akarom ezzel a kórházakat fi*ázni, ilyen tb-rendszer mellett nem várható el "Telki" színvonal, csak ne akarjanak engem belekényszeríteni, ha egyszer nem muszáj...
Na, ez most lehet, hogy egy kicsit rosszul jött ki, de nem írom át.
Sziasztok,
Magányos
2001.11.07 12:12
Kedves Magányos!
Szerintem nem jött ki rosszul, õszinte volt.
nekem az egész otthonszülés körüli "balhéval" az a fõ bajom, hogy szerintem iganzán senki sincs "képben". GEA pl engem oktat a szülészetrõl (anatomia, élettan, ld.ismételt irását is). A biztonság alatt minenki mást ért, amit épen akar, csak nem szakmai szempontokat, mert azt igazán nem is érti meg teljes mélységében, csak aki sok éve csinálja. Itt a sokan van a hangsúly. Van aki azt hiszsi, hogy ha egyszer már valami jó volt az mindíg, mindenhol olyan. Mint a foci amihez mindenki ért... És ez egyszerûen életveszélyes.
Akkor miért csinálható -biztonságosan- csaknem mineden europai országban (Svájc, Anglia, Németország, Észak európa, Hollandiát most szándáékosan nem sorolom fel mert az egészen más)?
A lényeges különbség az egészségügyi kultura, a felvilágosítás. Biztos vagyok abban, hogy, ha itthon preciz, pontos, mindeki számára érthetõ és hihetõ tájékoztatás lenne (de miért pont ebben lenne?) akkor is lenne sok ember aki otthon szülne, de feltehetõne ezek nem mind lennének ugyanazok mint most. Lenne aki megértené, hogy mi a bizonytalanság és veszély a jelen helyzetben és elállna, és lenne aki rájönne, hogy neki ez nem is olyan veszélyes, és vállalná. Most nem is szóltam a szörnyû körülményekrõl.
Nem szeretek sokat irni, késõbb esetleg még folytatom.
Szerintem nem jött ki rosszul, õszinte volt.
nekem az egész otthonszülés körüli "balhéval" az a fõ bajom, hogy szerintem iganzán senki sincs "képben". GEA pl engem oktat a szülészetrõl (anatomia, élettan, ld.ismételt irását is). A biztonság alatt minenki mást ért, amit épen akar, csak nem szakmai szempontokat, mert azt igazán nem is érti meg teljes mélységében, csak aki sok éve csinálja. Itt a sokan van a hangsúly. Van aki azt hiszsi, hogy ha egyszer már valami jó volt az mindíg, mindenhol olyan. Mint a foci amihez mindenki ért... És ez egyszerûen életveszélyes.
Akkor miért csinálható -biztonságosan- csaknem mineden europai országban (Svájc, Anglia, Németország, Észak európa, Hollandiát most szándáékosan nem sorolom fel mert az egészen más)?
A lényeges különbség az egészségügyi kultura, a felvilágosítás. Biztos vagyok abban, hogy, ha itthon preciz, pontos, mindeki számára érthetõ és hihetõ tájékoztatás lenne (de miért pont ebben lenne?) akkor is lenne sok ember aki otthon szülne, de feltehetõne ezek nem mind lennének ugyanazok mint most. Lenne aki megértené, hogy mi a bizonytalanság és veszély a jelen helyzetben és elállna, és lenne aki rájönne, hogy neki ez nem is olyan veszélyes, és vállalná. Most nem is szóltam a szörnyû körülményekrõl.
Nem szeretek sokat irni, késõbb esetleg még folytatom.
2001.11.07 12:48
Kedves Fintor!
Piglet a lényeget ragadta meg.
Esetéhez a szakmai információ kevés.Hanyadszor szült. Pontosan hány hetes volt? Volt-e terhessége alatt bármilyen probléma? Hol volt fej?(bemenet felett mozgó, illeszkedett, rögzült, mélyen rögzült) Milyenek voltak a fájások? (Frekvenciája, hossza) Milyen két ujjnyi méhszáj volt?(megtartott cervix, részben v. teljesen kifejtett) Burok? (feszült?)
Hazaküldöm? Hol lakik? Haza akarna menni?....
A SZAKMA nem olyan egyszerû, mint sokan gondolják. Ahhoz, hogy dönteni lehessen ahhoz sok tapasztalat kell.
Sokan mondják: a beteg olyan mint orvosa (ld még 101 kiskutya) Én nem vagyok egy friss szerelmes tipus.
Nálunk a klinikán a szülést a szülésznõk észlelik. Tapaszatalt Szakemberek. Tudják, hogy mikor kell orvosnak szólni, hogy az még idõben legyen. Jó terhesgondozás után (!!!) a szülõszobán már csak nagyon ritkán történik olyasmi ami azonnali (10 percen belül) életmentõ beavatkozást igényelne (de van ilyen)
Piglet a lényeget ragadta meg.
Esetéhez a szakmai információ kevés.Hanyadszor szült. Pontosan hány hetes volt? Volt-e terhessége alatt bármilyen probléma? Hol volt fej?(bemenet felett mozgó, illeszkedett, rögzült, mélyen rögzült) Milyenek voltak a fájások? (Frekvenciája, hossza) Milyen két ujjnyi méhszáj volt?(megtartott cervix, részben v. teljesen kifejtett) Burok? (feszült?)
Hazaküldöm? Hol lakik? Haza akarna menni?....
A SZAKMA nem olyan egyszerû, mint sokan gondolják. Ahhoz, hogy dönteni lehessen ahhoz sok tapasztalat kell.
Sokan mondják: a beteg olyan mint orvosa (ld még 101 kiskutya) Én nem vagyok egy friss szerelmes tipus.
Nálunk a klinikán a szülést a szülésznõk észlelik. Tapaszatalt Szakemberek. Tudják, hogy mikor kell orvosnak szólni, hogy az még idõben legyen. Jó terhesgondozás után (!!!) a szülõszobán már csak nagyon ritkán történik olyasmi ami azonnali (10 percen belül) életmentõ beavatkozást igényelne (de van ilyen)
2001.11.07 14:19
Csákány doktor, Gyuri,
Mi az az egészségügyi kultúra, a felvilágosítás - illetve annak hiánya Mo.-n? Furcsa ezt egy orvostól hallani, mert az egyetlen, amit ÉN el tudok képzelni, az az orvos felsõbbrendû hozzáállása (bocs), és a tájékoztatás, felvilágosítás megtagadása, mondván minek. Biztos vannak, akiket nem érdekel a saját állapotuk, mert egyszerûbb nem tudni semmiröl, minden felelösséget az orvos vállára rakni, de szerintem ez ma már az anyák körében nem/sem jellemzö. Vagy mégis?
Tehát akkor min/kin bukik meg a tájékoztatás?
Miután én anno-anno eldöntöttem, hogy lehetöség szerint otthon szülök, (és aztán a harmadik várandósságom alatt ismét) tetemes mennyiségû irodalmat olvastam el, nem csak az otthonszülésröl, nem csak a Mo.-n megjelent és nem csak laikusoknak írt publikációkat. És meg vagyok gyözödve, hogy nem csak én. Talán érdekes lenne megnézni, hogy az otthonszülök között hány ember érezte elégségesnek a tanfolyamot és, mondjuk a Johnson & Johnson babakönyvet, vagy valami hasonlót....
Nagyon jól hangzik, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a felvilágosításra, a korrekt tájékoztatásra (legyünk naivak és bizakodók, hogy egyszer még felnövünk ehhez is), de meggyözödésem, hogy mindkét oldalt fel kell majd világosítani, a várandósokat ugyanúgy, mint a jelenlegi, SOK éves gyakorlattal rendelkezö orvosokat.
Magányos
Mi az az egészségügyi kultúra, a felvilágosítás - illetve annak hiánya Mo.-n? Furcsa ezt egy orvostól hallani, mert az egyetlen, amit ÉN el tudok képzelni, az az orvos felsõbbrendû hozzáállása (bocs), és a tájékoztatás, felvilágosítás megtagadása, mondván minek. Biztos vannak, akiket nem érdekel a saját állapotuk, mert egyszerûbb nem tudni semmiröl, minden felelösséget az orvos vállára rakni, de szerintem ez ma már az anyák körében nem/sem jellemzö. Vagy mégis?
Tehát akkor min/kin bukik meg a tájékoztatás?
Miután én anno-anno eldöntöttem, hogy lehetöség szerint otthon szülök, (és aztán a harmadik várandósságom alatt ismét) tetemes mennyiségû irodalmat olvastam el, nem csak az otthonszülésröl, nem csak a Mo.-n megjelent és nem csak laikusoknak írt publikációkat. És meg vagyok gyözödve, hogy nem csak én. Talán érdekes lenne megnézni, hogy az otthonszülök között hány ember érezte elégségesnek a tanfolyamot és, mondjuk a Johnson & Johnson babakönyvet, vagy valami hasonlót....
Nagyon jól hangzik, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a felvilágosításra, a korrekt tájékoztatásra (legyünk naivak és bizakodók, hogy egyszer még felnövünk ehhez is), de meggyözödésem, hogy mindkét oldalt fel kell majd világosítani, a várandósokat ugyanúgy, mint a jelenlegi, SOK éves gyakorlattal rendelkezö orvosokat.
Magányos
2001.11.07 19:34
Sziasztok!
Magányos: a kórházban szerintem ugyanúgy hagyták volna a babákat bent. Én 1,5 héttel a kiírt idõpont elõtt 1,5 ujjnyira nyitva voltam, és 5 nappal túl hordtam végül a babám, és akkor természetesen indult meg a szülés. A dokim véleménye errõl: "Attól, hogy egy kapu nyitva van, még nem feltétlenül kell kimenni rajta"
cory
Magányos: a kórházban szerintem ugyanúgy hagyták volna a babákat bent. Én 1,5 héttel a kiírt idõpont elõtt 1,5 ujjnyira nyitva voltam, és 5 nappal túl hordtam végül a babám, és akkor természetesen indult meg a szülés. A dokim véleménye errõl: "Attól, hogy egy kapu nyitva van, még nem feltétlenül kell kimenni rajta"
cory
2001.11.07 19:48
Kedves Magányos!
Miért magányos?
A tájékoztatást valóban egyre többen igénylik, ez jó, mert az orvosokat arra szorítja, hogy tanuljanak meg felvilágosítani. Az is egy szakma azt is meg kell tanulni, és mi sohasem tanultuk.
Az orvosokat nem felvilágosítani kell, hanem, továbbképezni. Folyamatosan, mert a szakma állandóan fejlõdik.
Miért magányos?
A tájékoztatást valóban egyre többen igénylik, ez jó, mert az orvosokat arra szorítja, hogy tanuljanak meg felvilágosítani. Az is egy szakma azt is meg kell tanulni, és mi sohasem tanultuk.
Az orvosokat nem felvilágosítani kell, hanem, továbbképezni. Folyamatosan, mert a szakma állandóan fejlõdik.
2001.11.07 20:28
Kedves Magányos,
én is nyitva voltam szülés elõtt két héttel már 1,5 ujjnyira, de fel sem merült, hogy bent maradjak a kórházban. Megvártuk. Mindkét lányom a kiírt idõpont elõtt 2 nappal született, "normál módon", az elsõ négy és fél óra volt, a második két és fél óra.
Engem nem zavarna az otthonszülés, aki akar tegye. Ami viszont nagyon zavar, az a kórházi szülés pocskondiázása. Azért mert valaki nem tud kórházi orvossal normális kapcsolatot kiépíteni, még nem kell orvosokat és szülõ nõket "leszólni".
Már itt is leírta valaki, hogy az otthonszülésre átlagos nõ nem alkalmas, ez egy magasabb dolog.
Persze, az otthonszülõk okosabbak, kiegyensúlyozottabbak és egyáltalán sokkal, de sokkal ...
Magányos, pont te írtad, hogy mennyit irodalmaztál az otthoszülésre. A kórházi szülésre is fel kell készülni. Aki nem teszi, annak valószínû horrorisztikus élményben lehet része. De ez nem a kórház és a "félelmetes mûszerek" miatt van, hanem a felkészületlenség miatt.
Nem kell leszólni azért valakit, mert a gyertyafénynél fontosabbnak tartja, hogy legyen PIC, vagy a családi fotók helyett a mûtõ közelsége nyugtatja meg. Mások vagyunk. Lehessen otthon szülni, de azért ne legyen kötelezõ.:-) Ne csak az érezhesse magát anyának, aki otthon szült. :-)
Üdv
Sári
én is nyitva voltam szülés elõtt két héttel már 1,5 ujjnyira, de fel sem merült, hogy bent maradjak a kórházban. Megvártuk. Mindkét lányom a kiírt idõpont elõtt 2 nappal született, "normál módon", az elsõ négy és fél óra volt, a második két és fél óra.
Engem nem zavarna az otthonszülés, aki akar tegye. Ami viszont nagyon zavar, az a kórházi szülés pocskondiázása. Azért mert valaki nem tud kórházi orvossal normális kapcsolatot kiépíteni, még nem kell orvosokat és szülõ nõket "leszólni".
Már itt is leírta valaki, hogy az otthonszülésre átlagos nõ nem alkalmas, ez egy magasabb dolog.
Persze, az otthonszülõk okosabbak, kiegyensúlyozottabbak és egyáltalán sokkal, de sokkal ...
Magányos, pont te írtad, hogy mennyit irodalmaztál az otthoszülésre. A kórházi szülésre is fel kell készülni. Aki nem teszi, annak valószínû horrorisztikus élményben lehet része. De ez nem a kórház és a "félelmetes mûszerek" miatt van, hanem a felkészületlenség miatt.
Nem kell leszólni azért valakit, mert a gyertyafénynél fontosabbnak tartja, hogy legyen PIC, vagy a családi fotók helyett a mûtõ közelsége nyugtatja meg. Mások vagyunk. Lehessen otthon szülni, de azért ne legyen kötelezõ.:-) Ne csak az érezhesse magát anyának, aki otthon szült. :-)
Üdv
Sári
2001.11.07 22:58
Sári,
pont a Tiedhez hasonló hozzászólások miatt tartottam magam eddig távol a topictól. Mert megint elbeszélünk egymás mellett, nem olvassuk el egymás szavait és belemagyarázzuk, amit hiszünk.
Nem pocskondiáztam a kórházi szülést. Elsö gyermekemmel gondozásra egy János kórházbeli dokihoz jártam, és mivel olyan jó kapcsolatot sikerült kialakítani vele, noha nem is vele szültem (pedig tudta, hogy kivel és hol), így a második babával is visszamentem hozzá gondozásra. Nem szólom le a kórházban szülö nöket sem, vagy ilyet írtam volna? Az sem igaz, hogy az otthonszülök okosabbak,... stb., stb., stb. Viszont egyes dolgokhoz kétségtelenül másképp állnak hozzá. Ha valóban azt hiszed, hogy az otthonszülök a gyertyafény és a családi fotók miatt szülnek otthon, akkor sem ennek a topicnak, sem a hasonló eszmecseréknek nem volt semmi értelme.
Nem emlékszem, volt-e olyan megjegyzés, ami a kórházban szült nök anyai érzéseit vitatta volna. Ha lett volna, akkor Te ezáltal kevésbé éreznéd anyának magad? Na látod. Arrogáns emberek mindenütt vannak, én is tudok néha az lenni (sajna).
Ne legyen KÖTELEZÖ otthon szülni?! Most ott tartunk, ha nem tévedek, hogy ne legyen TILOS és LEHETETLEN.
Csákány doktor, Gyuri,
köszönöm a választ. A "Magányos" az nem magányos, hanem... egy bizonyos web-site-on ott van a magyarázat... ;-)
Sziasztok,
Magányos
pont a Tiedhez hasonló hozzászólások miatt tartottam magam eddig távol a topictól. Mert megint elbeszélünk egymás mellett, nem olvassuk el egymás szavait és belemagyarázzuk, amit hiszünk.
Nem pocskondiáztam a kórházi szülést. Elsö gyermekemmel gondozásra egy János kórházbeli dokihoz jártam, és mivel olyan jó kapcsolatot sikerült kialakítani vele, noha nem is vele szültem (pedig tudta, hogy kivel és hol), így a második babával is visszamentem hozzá gondozásra. Nem szólom le a kórházban szülö nöket sem, vagy ilyet írtam volna? Az sem igaz, hogy az otthonszülök okosabbak,... stb., stb., stb. Viszont egyes dolgokhoz kétségtelenül másképp állnak hozzá. Ha valóban azt hiszed, hogy az otthonszülök a gyertyafény és a családi fotók miatt szülnek otthon, akkor sem ennek a topicnak, sem a hasonló eszmecseréknek nem volt semmi értelme.
Nem emlékszem, volt-e olyan megjegyzés, ami a kórházban szült nök anyai érzéseit vitatta volna. Ha lett volna, akkor Te ezáltal kevésbé éreznéd anyának magad? Na látod. Arrogáns emberek mindenütt vannak, én is tudok néha az lenni (sajna).
Ne legyen KÖTELEZÖ otthon szülni?! Most ott tartunk, ha nem tévedek, hogy ne legyen TILOS és LEHETETLEN.
Csákány doktor, Gyuri,
köszönöm a választ. A "Magányos" az nem magányos, hanem... egy bizonyos web-site-on ott van a magyarázat... ;-)
Sziasztok,
Magányos
2001.11.08 01:01
Sziasztok!
Ilon! Bocs, hogy csak ilyen késve válaszolok, csak totál el voltam havazva.
Na, szóval: Bálint Sándorhoz én már 97 óta járok, így már volt vele némi tapasztalatom. A sima nõgyógyászati vizsgálatoknál is hihetetlenül figyelmes, mindig megmutatta a mûszert, amivel hozzám nyúlt, elmondta, mit fogoko kb. érezni, és elmondta, hogyan segíthetek, hogy kevésbé legyen kellemetlen. Sosem éreztem magam kiszolgáltatottnak vagy egy tárgynak a közelében vagy a vizsgálatok során. Ha kérdeztem, mindig megpróbált teljes mértékben válaszolni. Éreztem, hogy tisztel. Sosem volt lekezelõ. Nem úgy, mint az a doki, akitõl eljöttem elõtte... Na, az, tényleg egy tirpák volt. Szakmailag biztos õ is profi lehet, de emberileg egy nulla.
Mivel már 97 óta jártam hozzá, sok nála szült anyával találkoztam, sõt a fõnöknõm, aki javasolta nekem, szintén nála szült, így nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok. Tudtam, hogy a hivatalosan felvállalt elvek mögött ott áll az a tény, hogy õ valóban így gondolkodik. Az IKEA szoba is neki köszönheti létét. Valószínûleg a dúlák szerzõdtetése érdekében is teljes mellhosszal kiállt. Amikor terhes voltam, akkor készített egy tanulmányt a vízben szülésrõl, hogy ez is engedélyezett legyen. Az egyik kismama szülését fel is vette videóra, aki már az elsõ gyermekét is nála szülte, igaz, azt csak sima bábaszéken.
Amúgy a felkészítõ tanfolyam alatt is vetítettek filmeket, amik az általa kísért szüléseken készültek, a mama beleegyezésével. Számomra megindító volt.
Úgyhogy tudtam, hogy jó kezekben leszek, és nem is csalódtam benne. Élmény volt a szülés, pedig saját bevallása szerint nem jutott könnyû szülés nekem.
Kedves Magányos!
Én pl. rengeteg irodalmat olvastam a terhességem folyamán. A dokim mondta is a fiának, aki szintén szülész-nõgyógyász, hogy jobban tudom, mi fog történni velem, mint õk... És nem én voltam az egyetlen abban a kórházban... Szóval, azért van olyan nõ, aki annak ellenére, hogy kórházi szülésre készül, tájékozódik.
Egyébként a Tétényiben a szülésfelkészítõ tanfolyam egyik foglalkozását pl. direkt a szülés pszichológiájának szentelik. A mama szempontjából. És a babáéból. Rengeteg hasznos információt kaptam ott. Ezenkívül van egy relaxációs foglalkozás is, ahol segítik feloldani a szüléstõl való félelmeidet, segítenek kapcsolatot teremteni a benned növekvõ gyermekkel. Ez is nagyon jó volt.
Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy a Tétényi akár a középút is lehet a kórházi és az otthonszülés élménye között...
Puszi mindenkinek:
Dia
Ilon! Bocs, hogy csak ilyen késve válaszolok, csak totál el voltam havazva.
Na, szóval: Bálint Sándorhoz én már 97 óta járok, így már volt vele némi tapasztalatom. A sima nõgyógyászati vizsgálatoknál is hihetetlenül figyelmes, mindig megmutatta a mûszert, amivel hozzám nyúlt, elmondta, mit fogoko kb. érezni, és elmondta, hogyan segíthetek, hogy kevésbé legyen kellemetlen. Sosem éreztem magam kiszolgáltatottnak vagy egy tárgynak a közelében vagy a vizsgálatok során. Ha kérdeztem, mindig megpróbált teljes mértékben válaszolni. Éreztem, hogy tisztel. Sosem volt lekezelõ. Nem úgy, mint az a doki, akitõl eljöttem elõtte... Na, az, tényleg egy tirpák volt. Szakmailag biztos õ is profi lehet, de emberileg egy nulla.
Mivel már 97 óta jártam hozzá, sok nála szült anyával találkoztam, sõt a fõnöknõm, aki javasolta nekem, szintén nála szült, így nagyjából tudtam, hogy mire számíthatok. Tudtam, hogy a hivatalosan felvállalt elvek mögött ott áll az a tény, hogy õ valóban így gondolkodik. Az IKEA szoba is neki köszönheti létét. Valószínûleg a dúlák szerzõdtetése érdekében is teljes mellhosszal kiállt. Amikor terhes voltam, akkor készített egy tanulmányt a vízben szülésrõl, hogy ez is engedélyezett legyen. Az egyik kismama szülését fel is vette videóra, aki már az elsõ gyermekét is nála szülte, igaz, azt csak sima bábaszéken.
Amúgy a felkészítõ tanfolyam alatt is vetítettek filmeket, amik az általa kísért szüléseken készültek, a mama beleegyezésével. Számomra megindító volt.
Úgyhogy tudtam, hogy jó kezekben leszek, és nem is csalódtam benne. Élmény volt a szülés, pedig saját bevallása szerint nem jutott könnyû szülés nekem.
Kedves Magányos!
Én pl. rengeteg irodalmat olvastam a terhességem folyamán. A dokim mondta is a fiának, aki szintén szülész-nõgyógyász, hogy jobban tudom, mi fog történni velem, mint õk...
És nem én voltam az egyetlen abban a kórházban... Szóval, azért van olyan nõ, aki annak ellenére, hogy kórházi szülésre készül, tájékozódik. Egyébként a Tétényiben a szülésfelkészítõ tanfolyam egyik foglalkozását pl. direkt a szülés pszichológiájának szentelik. A mama szempontjából. És a babáéból. Rengeteg hasznos információt kaptam ott. Ezenkívül van egy relaxációs foglalkozás is, ahol segítik feloldani a szüléstõl való félelmeidet, segítenek kapcsolatot teremteni a benned növekvõ gyermekkel. Ez is nagyon jó volt.
Továbbra is fenntartom azt a véleményemet, hogy a Tétényi akár a középút is lehet a kórházi és az otthonszülés élménye között...
Puszi mindenkinek:
Dia
2001.11.08 11:28
De jó, már megint nem azt mondtam, hogy a kórházban szülök nem olvasnak, csak arra akartam rámutatni, hogy aki akar, az hozzá tud férni egy rakás információhoz....
Mégis, míg Te, Dia, megérdemelten dicséretet kaptál a felkészültségedért, nekünk nemigen ismerik el, még ha széleskörûen tájékozódtunk is... Mindennek ellenére felelötlennek tartanak, csak azért, mert ök más konklúziót vontak le az általuk gyûjtött infóból.
A tétényis szülés nagyon jól hangzik, mint HARMADIK lehetöség (vagy elsö, vagy második,nem a számon van a hangsúly...), nem pedig az otthonszülést helyettesítendö mindenki számára.
Magányos
Mégis, míg Te, Dia, megérdemelten dicséretet kaptál a felkészültségedért, nekünk nemigen ismerik el, még ha széleskörûen tájékozódtunk is... Mindennek ellenére felelötlennek tartanak, csak azért, mert ök más konklúziót vontak le az általuk gyûjtött infóból.
A tétényis szülés nagyon jól hangzik, mint HARMADIK lehetöség (vagy elsö, vagy második,nem a számon van a hangsúly...), nem pedig az otthonszülést helyettesítendö mindenki számára.
Magányos
2001.11.08 17:54
Kedves Magányos!
Nem mondtam, hogy a Tétényis szülés legyen mindenkinek elérhetõ az otthonszülés helyett. Azt mondtam, talán ezt lehetne arany középútnak vagy -ahogy azt te is megjegyezted- harmadik lehetõségnek nevezni. Reagáltam ezt azért is, mert anno ebben a topicban már felmerült az, hogy mi lehetne a kórházi és az otthonszülés közötti középút.(Megjegyzem, annak ellenére, hogy kórházban szültem, érdekelt engem is az otthonszülés lehetõsége, de elsõ gyerekkel még nem mertem megkockáztatni, mert úgy éreztem, mivel sosem szültem, így is érhetnek meglepetések, és nagyobb biztonságban éreztem magam attól, hogy a közelben volt minden, amire esetleg szükség lehetett volna...)
Az olvasás témához: tudom, hogy ha valaki otthonszülésre adja a fejét, tuti tájékozódik. Ezt nem is lehet anélkül, hiszen neked is tudnod kell, mire vállalkozol... De hogy tõled idézzek: "Talán érdekes lenne megnézni, hogy az otthonszülök között hány ember érezte elégségesnek a tanfolyamot és, mondjuk a Johnson & Johnson babakönyvet, vagy valami hasonlót...."
Nekem ebbõl ez jött le, bocsi.
Puszi:
Dia
Nem mondtam, hogy a Tétényis szülés legyen mindenkinek elérhetõ az otthonszülés helyett. Azt mondtam, talán ezt lehetne arany középútnak vagy -ahogy azt te is megjegyezted- harmadik lehetõségnek nevezni. Reagáltam ezt azért is, mert anno ebben a topicban már felmerült az, hogy mi lehetne a kórházi és az otthonszülés közötti középút.(Megjegyzem, annak ellenére, hogy kórházban szültem, érdekelt engem is az otthonszülés lehetõsége, de elsõ gyerekkel még nem mertem megkockáztatni, mert úgy éreztem, mivel sosem szültem, így is érhetnek meglepetések, és nagyobb biztonságban éreztem magam attól, hogy a közelben volt minden, amire esetleg szükség lehetett volna...)
Az olvasás témához: tudom, hogy ha valaki otthonszülésre adja a fejét, tuti tájékozódik. Ezt nem is lehet anélkül, hiszen neked is tudnod kell, mire vállalkozol... De hogy tõled idézzek: "Talán érdekes lenne megnézni, hogy az otthonszülök között hány ember érezte elégségesnek a tanfolyamot és, mondjuk a Johnson & Johnson babakönyvet, vagy valami hasonlót...."
Nekem ebbõl ez jött le, bocsi.
Puszi:
Dia
2001.11.08 19:14
Esetéhez a szakmai információ kevés.Hanyadszor szült. Pontosan hány hetes volt? Volt-e terhessége alatt bármilyen probléma? Hol volt fej?(bemenet felett mozgó, illeszkedett, rögzült, mélyen rögzült) Milyenek voltak a fájások? (Frekvenciája, hossza) Milyen két ujjnyi méhszáj volt?(megtartott cervix, részben v. teljesen kifejtett) Burok? (feszült?)
Hazaküldöm? Hol lakik? Haza akarna menni?....
T. Csákány úr!
1. szülés
2. Nem volt a terhesség alatt semmilyen probléma, mindig minden értékbõl a legátlagosabbat produkáltam.
3. 40. hét 4. napján
4. a fej teljesen beilleszkedett
5. a méhszáj "vastag" volt, a szakszavakkal nem tudtam mit kezdeni.
6. burok nem tudom, hogy milyen volt.
7. a fájások 6-8 percesek voltak, a késõbbiek tudatában azt kell mondjam, hogy gyengék.
Ha valaki megnyugtat, biztosan haza szerettem volna menni.
Fintor
Hazaküldöm? Hol lakik? Haza akarna menni?....
T. Csákány úr!
1. szülés
2. Nem volt a terhesség alatt semmilyen probléma, mindig minden értékbõl a legátlagosabbat produkáltam.
3. 40. hét 4. napján
4. a fej teljesen beilleszkedett
5. a méhszáj "vastag" volt, a szakszavakkal nem tudtam mit kezdeni.
6. burok nem tudom, hogy milyen volt.
7. a fájások 6-8 percesek voltak, a késõbbiek tudatában azt kell mondjam, hogy gyengék.
Ha valaki megnyugtat, biztosan haza szerettem volna menni.
Fintor
2001.11.08 21:52
Kedves Fintor!
Sajnos szakmának vannak olyan szakszavai, melyek nincsenek meg a "közszövegben" de szükségesek. A teljesen beilleszkedett sajnos nem ilyen ez számomra nem pontosan értelmezhetõ, bár gondolom mit jelenthet. A "vastag" méhszáj sem teljesen egyértemû, de jelentheti azt is, hogy a mészáj még nem taljesen érett. Nem tudom hanyadik szülés volt.---
Mindenképpen ragaszkodtam volna egy CTG-hez. Ha ez negatív: Valószínûleg azt mondtam volna, hogy mivel túl van a terminusán és ez (kisfokú) veszélyhelyzet, javaslom a burokrepesztést és a gyors szülést. De ha mindenképpen el akar menni, a felvilágosítás után, annak dokumentálását követõen természetesen megnyugtatom, hogy nincs lényeges veszély (kicsi van: terminustúllépés) és elengedem...
Ha a CTG nem teljesen negatív gondolom Ön sem akart volna hazamenni....
Sajnos szakmának vannak olyan szakszavai, melyek nincsenek meg a "közszövegben" de szükségesek. A teljesen beilleszkedett sajnos nem ilyen ez számomra nem pontosan értelmezhetõ, bár gondolom mit jelenthet. A "vastag" méhszáj sem teljesen egyértemû, de jelentheti azt is, hogy a mészáj még nem taljesen érett. Nem tudom hanyadik szülés volt.---
Mindenképpen ragaszkodtam volna egy CTG-hez. Ha ez negatív: Valószínûleg azt mondtam volna, hogy mivel túl van a terminusán és ez (kisfokú) veszélyhelyzet, javaslom a burokrepesztést és a gyors szülést. De ha mindenképpen el akar menni, a felvilágosítás után, annak dokumentálását követõen természetesen megnyugtatom, hogy nincs lényeges veszély (kicsi van: terminustúllépés) és elengedem...
Ha a CTG nem teljesen negatív gondolom Ön sem akart volna hazamenni....
2001.11.09 14:36
Kedves Dia!
Nem is tudtam, hogy van olyan kórház, ahol saját szülést mutatnak videón a felkészítõ tanfolyamon, bár lehet, hogy a MÁVban is esett errõl szó. Nagyon örülök, hogy ennyi mindent meg tudtál kérdezni és rendesen kaptál felvilágosítást. Persze még mindig van sok dolog, amiért én nem (sem! ) váltanék orvost és legközelebb is otthon akarnék szülni. De tényleg jó lenne végre egy igazi Arany Középutat találni - pl. a Tétényit. (Aggódom a szabályok miatt, meg mert tudom, a gyakorlatban hol tart a doulás szülés pl.)
Ilon
Nem is tudtam, hogy van olyan kórház, ahol saját szülést mutatnak videón a felkészítõ tanfolyamon, bár lehet, hogy a MÁVban is esett errõl szó. Nagyon örülök, hogy ennyi mindent meg tudtál kérdezni és rendesen kaptál felvilágosítást. Persze még mindig van sok dolog, amiért én nem (sem!
) váltanék orvost és legközelebb is otthon akarnék szülni. De tényleg jó lenne végre egy igazi Arany Középutat találni - pl. a Tétényit. (Aggódom a szabályok miatt, meg mert tudom, a gyakorlatban hol tart a doulás szülés pl.) Ilon
2001.11.09 14:48
Olyanok vagyunk-e, mint az eritreai asszonyok?
Eritrea - meseszerû nevével ellentétben - létezõ ország. Afrikának olyan vidékén található, ahol ember emlékezet óta vad törzsek élnek. Állandó háborúkat vívnak egymás ellen, és ez kultúrájukon is nyilvánvalóan nyomot hagy.
Az egyik törzsnél különös szokás alakult ki, biztonsági okokból. Mivel fontos számukra, hogy csak saját törzsük "génjeit örökítsék tovább", meg kell akadályozniuk, hogy asszonyaik, lányaik ellenõrizhetetlenül essenek áldozatul a másik törzs támadása során nemi erõszaknak. Hogy hogyan tesznek ez ellen? Körülmetéléssel. Csakhogy nem az újszülött fiókon végzik el az apró beavatkozást, hanem a kislányokon.
Kapaszkodj, Kedves Olvasóm, mert amikor ezt elõször olvastam, rosszul lettem. (A "Vágy kilenc része" címû könyv egy fejezete írja le részletesen. A címnek semmi köze a szexhez, egy amerikai riporternõ tapasztalatairól szól, az iszlám országokban élõ asszonyok életérõl.) (A következõ bekezdést gyengébb idegzetûeknek nem ajánlom!)
Tehát a hagyományos szertartás szerint a kilenc éves kislányokat elkapják (vagy felkészítik õket elõtte életük nagy eseményére) és késsel kivágják a csiklójukat, majd a megfelelõ növény tüskéivel összefogják a seb széleit. Miután igy összenõ nekik a "bejárat", nászéjszakájukon az ifjú férj késével vág utat magának az élõ húsba. (Hogy honnan tudja az irányt, el sem tudom képzelni.) Minden esetre a sebet szülés elõtt is meg kell nyitni, azután pedig összevarrni. A sok rossz hegtõl végül sokszor pisilni sem tud rendesen az asszony, és úgy bûzlik, mint valami elhanyagolt pályaudvari klozet.
Angol, amerikai orvosok dolgoznak arrafelé, és a szüléseket végzõ doktornõ csodálkozva tapasztalja: az asszonyok szülés után ragaszkodnak az összevarráshoz. "Ajtó nélkül nem szép a ház!" - mondják, és a doktornõ inkább elvégzi az apró beavatkozást, mert tapasztalatból tudja: ha nem teszi meg õ, steril körülmények között, akkor megteszik a tapasztaltabbak egymásnak. Az pedig újabb esélyt adna a vérmérgezésre. Gondolható ezek után, hogy igazán ritka az olyan nõ, aki sokkal túlélné a negyedik gyerekének a születését, és azon sem kell csodálkoznunk, hogy sokan még soha nem menstruáltak: az elsõ alkalom elõtt férjhez adták õket, onnantól kezdve pedig vagy állapotosak, vagy szoptatnak - és természetesen folyamatosan rendelkezésére állnak férjüknek.
"Ajtó nélkül nem szép a ház!"
Van-e hasonlóság az õ viselkedésük és a Magyarországon élõ asszonyoké között?
A válasz nyilvánvalóan igen, csak nálunk nem ezt szokták mondani az anyák lányaiknak, hanem azt: "Ne akarj te mást, lányom! Elmegyünk ahhoz az orvoshoz, akinél én téged szültelek...!"
Hogy másképp is lehetne? Hogy attól is lehetne kérdezni, aki tudja, hogy másképp is lehet?
Az újítókat évszázadok óta máglyára küldi a "mi kultúránk", vagy ha az már nem divat, lehetetlen feltételeket állit nekik. Kérdésekkel fordulni hozzájuk? Az is "veszélyes"!!? Hidd csak el, amit mondanak róla!
Vajon lesznek-e valaha Eritreában a mostani elégedett és boldog (!!!) asszonyoknál boldogabb asszonyok??? Vagy akinek ez így jó, azt ne is bántsuk azzal: "figyelj, a szex, a szülés lehet a nõknek is jó!
Pardon: jobb!"
Ilon
Eritrea - meseszerû nevével ellentétben - létezõ ország. Afrikának olyan vidékén található, ahol ember emlékezet óta vad törzsek élnek. Állandó háborúkat vívnak egymás ellen, és ez kultúrájukon is nyilvánvalóan nyomot hagy.
Az egyik törzsnél különös szokás alakult ki, biztonsági okokból. Mivel fontos számukra, hogy csak saját törzsük "génjeit örökítsék tovább", meg kell akadályozniuk, hogy asszonyaik, lányaik ellenõrizhetetlenül essenek áldozatul a másik törzs támadása során nemi erõszaknak. Hogy hogyan tesznek ez ellen? Körülmetéléssel. Csakhogy nem az újszülött fiókon végzik el az apró beavatkozást, hanem a kislányokon.
Kapaszkodj, Kedves Olvasóm, mert amikor ezt elõször olvastam, rosszul lettem. (A "Vágy kilenc része" címû könyv egy fejezete írja le részletesen. A címnek semmi köze a szexhez, egy amerikai riporternõ tapasztalatairól szól, az iszlám országokban élõ asszonyok életérõl.) (A következõ bekezdést gyengébb idegzetûeknek nem ajánlom!)
Tehát a hagyományos szertartás szerint a kilenc éves kislányokat elkapják (vagy felkészítik õket elõtte életük nagy eseményére) és késsel kivágják a csiklójukat, majd a megfelelõ növény tüskéivel összefogják a seb széleit. Miután igy összenõ nekik a "bejárat", nászéjszakájukon az ifjú férj késével vág utat magának az élõ húsba. (Hogy honnan tudja az irányt, el sem tudom képzelni.) Minden esetre a sebet szülés elõtt is meg kell nyitni, azután pedig összevarrni. A sok rossz hegtõl végül sokszor pisilni sem tud rendesen az asszony, és úgy bûzlik, mint valami elhanyagolt pályaudvari klozet.
Angol, amerikai orvosok dolgoznak arrafelé, és a szüléseket végzõ doktornõ csodálkozva tapasztalja: az asszonyok szülés után ragaszkodnak az összevarráshoz. "Ajtó nélkül nem szép a ház!" - mondják, és a doktornõ inkább elvégzi az apró beavatkozást, mert tapasztalatból tudja: ha nem teszi meg õ, steril körülmények között, akkor megteszik a tapasztaltabbak egymásnak. Az pedig újabb esélyt adna a vérmérgezésre. Gondolható ezek után, hogy igazán ritka az olyan nõ, aki sokkal túlélné a negyedik gyerekének a születését, és azon sem kell csodálkoznunk, hogy sokan még soha nem menstruáltak: az elsõ alkalom elõtt férjhez adták õket, onnantól kezdve pedig vagy állapotosak, vagy szoptatnak - és természetesen folyamatosan rendelkezésére állnak férjüknek.
"Ajtó nélkül nem szép a ház!"
Van-e hasonlóság az õ viselkedésük és a Magyarországon élõ asszonyoké között?
A válasz nyilvánvalóan igen, csak nálunk nem ezt szokták mondani az anyák lányaiknak, hanem azt: "Ne akarj te mást, lányom! Elmegyünk ahhoz az orvoshoz, akinél én téged szültelek...!"
Hogy másképp is lehetne? Hogy attól is lehetne kérdezni, aki tudja, hogy másképp is lehet?
Az újítókat évszázadok óta máglyára küldi a "mi kultúránk", vagy ha az már nem divat, lehetetlen feltételeket állit nekik. Kérdésekkel fordulni hozzájuk? Az is "veszélyes"!!? Hidd csak el, amit mondanak róla!
Vajon lesznek-e valaha Eritreában a mostani elégedett és boldog (!!!) asszonyoknál boldogabb asszonyok??? Vagy akinek ez így jó, azt ne is bántsuk azzal: "figyelj, a szex, a szülés lehet a nõknek is jó!
Pardon: jobb!"
Ilon
2001.11.09 15:29
Sziasztok !
Csak okt.19-töl olvasom ezt a topicot, igy az elözményeket nem ismerem.(sajna nincs idöm archivot olvasni ) Gea kérdéseit végéigolvasva azonban mintha a saját-fel nem tett kérdéseimet látnám leirva.
Egyébként én is szivesen szültem volna itthon, de elég késön olvastam róla, hogy ilyen egyáltalán létezik. Már egyrészt megvolt a dokim, egy családi jóbarátunk, másrészt ha jól értelmeztem Geréb Ági vidéken nem vezet szülést, harmadrészt a párom sem nagyon lelkesedett a gondolatért.
Az elsö két gyermekemet 12 és 14 évvel ezelött szültem, nem volt még semmilyen lehetöség választásokra, legfeljebb annyi, hogy melyik kórházban szeretnék szülni és slussz. Éreztem én akkor, hogy valami nagyon nem jó, egy szülésnek szép élménynek kellene lennie a fájdalom ellenére, de egyik sem volt az.
Most harmadik babámat várva már eleve sokkal több információhoz jutottam – például innen a netröl, idösebb fejjel az ember bátrabban mer kérdéseket is feltenni és kivánságait elmondani.
Végülis a harmadik szülésem sem teljesen ugy sikerült, ahogy szerettem volna, de azért végre szép emlékként maradt meg bennem, nem olyannak, amit az ember szeretne mielöbb elfelejteni. Annak idején – nagyon jól emlékszem még ma is, a szülés folyamata alatt nagyon sokszor éreztem azt, hogy nem, én soha többet ezt nem akarom átélni, nem szülök többet. Pedig epidurális érzéstelenitésben volt részem, mégis. Ennek persze egy csomó oka van, elsö férjem sajnos nem volt partnerem, nagyon szerettem volna, ha velem van a nehéz órákban, bátorit, fogja a kezem, vagy bármi, de nem akart velem jönni. Pedig akkor még nem volt általános hogy apukák bemehetnek szülni, de nekünk lehetett volna. A klinika professzoránál szültem, aki ismerösünk volt, de nem a státusza miatt szültem nála, hanem mert állitólag jó is volt. Nem is volt tulajdonképpen akkor problémám vele, hiszen azt tette, ami akkor a gyakorlat volt. Amikor este tiz körül beérkeztünk a klinikára, ügyeletes orvos megvizsgált, manuálisan, két ujjnyira nyitva, akkor szülünk. És ott abban pillanatban már megejtették a beöntést, a borotválást, nem ám kérdés, hogy nem volt-e véletlen hasmenésem, vagy akarom-e a kopasztást. Ahogy a bemelegitésen tulestem, hipp-hopp már a szülöszobán voltam, meglehetösen gyenge fájástevékenységekkel. Viszont secperc alatt bekötötték az oxitocint, végigkinlódtam tök egyedül az éjszakát, azt hiszem olyan magányos addig még életemben nem voltam. Burkot nem kellett repeszteni, mert olyan elefántos adag oxitocint kaptam, hogy szerintem kipukkadt, mint egy összenyomott lufi. Mikor már szüköltem (nem kiabáltam, nem visitoztam, amennyire csak birtam visszafogtam magamat) a fájdalomtól, az ügyidoki mellettem elsietve odavetette, hogy nem kell ennyire odalenni, nem fáj az annyira…Mert ö aztán tudja…És itt jön az, hogy nem férfiakkal kellene szülnünk. Nökkel, és lehetöleg olyan nökkel, akik már maguk is szültek. Egy nö eleve több empátiával rendelkezik, föleg ha maga is átélte a – netán mesterségesen gerjesztett és igen erös fájdalmakat.Valamikor a félidöben végre megérkezett az érzéstelenitést végzö orvos, és ugyan nagyon féltem, de végre elusztak azok a hatalmas fájdalmak. Az érdekes csak az volt, hogy hol a dokim? Aki ekkor még nem is látott. Hát a kitolásra meg is érkezett. Futva, és futás közben is beöltözve. Mint kiderült valamikor fél öt körül ébresztették, mert elsö szülésre nem érdemes sietni. Akkor meg már siethetett….Na mindenesetre a finisre beért, ha már ott volt vágott is egy jó nagy rést, majd rákönyökölt a hasamra, ne totojázzunk már ennyit. Ezek után hosszan stoppolt, nagy vágást soká kell varrni, és elvileg nem fájhatott volna, hiszen még lógott a hátamból a csö, de ennek ellenére azt hittem, belediffundálódok a szülöágyba, annyira fájt. Aztán jó kis katéterezés, mert nem tudtam két órán belül pisilni, ugy hogy egész éjjel nem ihattam egy kortyot sem, pedig majd szomjan haltam. Ami pisi bennem volt azt a beöntés után sikeresen eltávolitottam, igy nem tudom hogy a csudában tudtam volna pisilni, és föleg mit… Arról nem is beszélve, hogy nem tudok ugy pisilni, hogy idegen emberek rohangálnak körülöttem, föleg férfiak. Merthogy akkoriban a szülöszoba tehénistálló szerü hodály volt egy rakás ággyal. Manapság nem tudom milyen, mert eszem ágában sem volt oda visszamenni a harmadik babámmal. A második szülésem dettó igy zajlott le, azzal a különbséggel, hogy jobb volt az érzéstelenités, nem voltak fájdalmaim és idöben beért a doki. De ettöl sem éltem meg pozitivan. Nem beszélve a gyermekágyról, ahol idegen emberek között éltem meg az elesettségemet, amiben szülés után van az ember, olyan szobatársakkal akiknek a kulturája és a testkulturája hogy ugymondjam eléggé eltért az enyémtöl. A babámat fél pillanatra megmutatták szülés után, majd elviharzottak vele. Tizes apgarja volt, tehát nem kellett élesztgetni, és mégis. És nem is láttam aznap többet, csak a másnap reggeli szoptatásra hozták ki, 24 óra mulva… Baja nem volt, csak nem hozták ki. Hogy pihenjek…Na ez a mult. És a jelen ? Most, amikor részese voltam egy sokkal jobb szülésnek, amiröl tényleg pozitiv emlékeket örzök, még ezek után is azt mondom OTTHON. És felesleges lenne hosszasan magyarázkodnom, hogy miért, hiszen Gea hosszas kérdéssorozata magában rejtette a válaszokat is természetesen. Talán Pele megfogalmazása a legjobb, én is szabad választás-párti vagyok. De hol vagyunk mi ettöl… hol vannak ehhez a mindenki által hozzáférhetö információk, de föleg hol vannak ehhez a megfelelö emberek ? Akinek nincs Internet, akinek nagyon sok havonta négyszáz forint Kismama magazinra, honnan jut olyan információhoz, hogy egyáltalán létezik olyan, hogy otthonszülés ? Legfeljebb a Hiradóból, hogy valaki otthon megszülte és elásta a babáját. A körzeti dokinál, védönéninél nem hiszem, hogy kapna erröl megfelelö objektiv tájékoztatást. Aztán meg ha kapna… és hirtelen egy csomó nö mondaná, hogy igen, egészséges vagyok, a babám is az, otthonom is van, hát nem akarok kórházat csak 1 jó bábát, netán egy szülészorvost, aki velem lesz a nagy napon, hát kérdem én mi lenne ? Hát semmi, mivel G. Ági nem tudja magát 678 felé szakitani. És nem tudom hány végzett dula van, és van-e vidéken…Szóval ennyit a szabad választásról. Ami az ideális megoldás lenne amugy. Ja és ami a lelki és a magzati oldalt illeti, azt hiszem nagyon szépen irtad le Pele, ráadásul nagyon is igazad van. (most akkor szülünk, mert holnapra repjegyem van…)
Éva ! Én is helytelenitem, ha valaki névtelenül ir, de sajnos Névtelennek igaza van. Nagyon sok kutyaütö él nagyon jól. (és akkor még nagyon finoman fogalmazott Névtelen)És ez persze nem azt jelenti, hogy aki jól él, az tuti az. Sajnos, ahogy minden szakmában, ugy az orvos szakmában is egy csomó hozzánemértö, vizsgákon épphogy csak átcsusszanó praktizáló „szakember” van, aki praktizál, és pofátlanul jól él. Legfeljebb gyakran vált munkahelyet, mert eltanácsolják, finoman átirányitják, ha tul sok bajt okozott egyik helyen már… azt hiszem Névtelen is erre gondolt. És ezek a jelzök nem A KÓRHÁZBAN DOLGOZO orvosokról szól, ugy általában, hanem azokról, akiket az elöbb jellemeztem. Az orvosokat sajnos hajlamosak az emberek a Nagy Fehér Szentnek tekinteni, mert rajtuk a fehér köpeny, és lehet, hogy megmenthetik az életünket. Vajon a tüzoltok (most vonták meg a veszélyességi pótlékukat) akik ugy mentenek életet, hogy közben a sajátjukat veszélyeztetik, hol vannak megbecsülve, kitöl kapnak boritékot pl.? Legfeljebb egy plecsnit. Ha tulélte, ha nem hát istenem. Szóval asszem sokakat az irritál, hogy a Nagy Fehéreket más mércével mérjük, mint az egyéb halandókat. Aki lelkiismeretes, jó orvos, nem kezeli le betegeit, kollégáit, szivvel lélekkel végzi azt, amire felesküdött, ami a dolga, az szuper. Becsüljük meg. De ne többre, mint egy ugyanolyan szivvel-lélekkel, tehetséggel szorgalommal dolgozó mérnököt, tüzoltót vagy bárki mást.
Nagyon jól esett Peta józan sorait olvasni. Bizony a személyeskedés, a mások véleményének lebutaságozása nem épp a kulturált vitatkozás elemei közé tartozik. Ami pedig Peta sorait illeti, nagyon sok olyan dolgot fogalmaz meg, amin valóban érdemes elgondolkodni, attól, hogy valakinek van egy kialakult véleménye egy témáról, attól még gondolkozhat mások véleményéröl józanul anélkül, hogy azt kötelezö lenne elfogadni.
Például javaslom alapos végiggondolásra Petának azt a kérdését, hogy ha valaki attól való félelmében, hogy otthonszüléskor baj érheti, és a kórházat választja, ÉS a kórházban éri baj öt, a babáját, vagy mindkettejüket, az kit fog hibáztatni ? Mert otthonszülésnél ha valami baj történik, hát abban a pillanatban lehordják, sárbatiporják, a kórházban még akár ki is csesznek azzal, aki ezt választotta. Ott mindjárt megvan a bünbak. De ha a kórházban történik valami, hát mi történik ? Kit hibáztatnak ? Netán a szülészorvost ? A kórházat ? Szerintem véletlenül sem. Tud valaki beperelt szülészröl, mühiba miatt, aki el is veszitette a pert, kivágták a praxisból, és jelenleg munkanélküli ? Fizetett már valakinek az elcseszett szülése miatt az adott kórház kártéritést ? Lehet, hogy ez általános, csak én nem tudok róla, akkor bocs…Szerintem azonban az a jellemzö, hogy ha gond van, akkor azt mondják, hát sajnos-sajnos, ez van, meg kell békélni a helyzettel, mi mindent megtettünk, amit lehet. És elöfordul, hogy ebben igazuk is van. Sokszor elöfordul nyilván, hogy becsülettel megtettek mindent, és mégis nagy baj történik. De akkor ugyan mérjünk már azonos mércével…Ha otthon történik baj, aki ott kiséri a szülést, az is nyilván minden töle telhetöt megtesz…Ha kell, nyilván azt is megteszi, hogy hivja a mentöt. Az a szakmája, hogy tudja, hogy mikor kell hivni. És ezt vagy elhiszem, hogy tudja, és megbizom benne, vagy no problemo, én korházban akarok majd szülni.
Amit az AntiD-röl irtál Peta, hát ledöbbentem, és fel vagyok háborodva. Eszméletlen. Le vagyok döbbenve. Mindemellett nem csodálkozom. Voltak némi elképzeléseim, hogy mit szemétkedhetnek a falkán belüliek a Gerébbel, de ez egyszerüen hihetetlen. Aztán meg tök egyértelmü a tb finanszirozás kérdése is, a falkánbelüliség kérdése, és amit a szülésznökröl irtál. Bizony itt van a gátmetszés kérdése, amit többnyire az orvos végez, nem a szülésznö. Kinek fizet az ember a szülésnél, hát aki ott van. Ha nincs gátmetszés, ki van ott, ki csinálja a gátvédelmet ? Bizony a szülésznö…Akkor ugyebár neki illene fizetni… Nem a dokinak… Érdeke-e az orvosnak, hogy propagálja a gátvédelemmel való metszés nélküli szülést ? Nem hiszem… Bizony én metszés nélkül szültem a harmadikat, a dokim csak állt és nézte a szülésznöt, aki mindent primán csinált, tulképp semmi szükség nem lett volna a dokimra.(akit amugy kiskoromtol fogva ismerek és szerintem egy ritka egyenes, becsületes és jólelkü pasi, és csak utána doki) Más téma, hogy mint irtam talán, barát, és nem fogadott el egy fityeszt sem, de bizony a szülésznö megérdemelte volna és utolag bánom, hogy desszert, kávé, és virág helyett nem boritékot adtunk neki, mert tényleg hálás voltam, amiért hozzásegitett a metszést meguszni…Fantasztikusan éreztem magam szülés után, nem ugy mint gátmetszéssel. (és szegénynek biztos tele a padlás hülye desszertekkel. Ha kap egyáltalán, de lehet, hogy még azt sem…)Szóval lányok, nagy-nagy igaza van Petának, ne a nagy fehéreket ajánlgassuk már ennyire egymásnak, vagy legalább ne csak, hanem szülésznöket…Hogy jó példával járjak elöl, annak a törpe kisebbségnek, aki éppen Komló városkában szeretne szülni, (Baranya) ajánlom Valikát. Sajna-sajna szánom-bánom, vezetéknevet nem tudok. Szuper.
Peta további soraira muszáj legalább annyit reagálnom, hogy mintha a saját – csak jobban és értöbben megfogalmazott véleményemet olvasnám. Bizony a megkövesedett orvosi hierarchia, a nagyfiuk rákoppinthatnak, csicskáztathatják a kisfiukat, nem is beszélve a himsovinizmusról, az alulfinanszirozása az egészségügynek, a kisfiuk belesimulása a szar elvtelen és megalázó rendszerbe a nyomor miatt, az elembertelenedés, a futószalag, mind-mind létezö és eléggé kilátástalannak tünö problémák, de miért kell NEKÜNK megoldások után kutatni, hol a fenében vannak az illetékesek. Pl. miért nem kötelezö olvasmány számukra a Babanet, tanulhatnának egy-két dolgot…A fö baj, hogy nincs igazi választási lehetöségünk, és hogy harcolni kell mindenért, mikor mi CSAK szülni szeretnénk. Ott és azzal, ahol és akivel szeretnénk, és ebben ne tegyen keresztbe se a Szakmai kollégium, se senki más…
Bocs a hosszért, de panaszkodtatok, hogy kihal a topic, hát most olvashattok. Bár sok ujat Gea és Peta levelei után nem tudtam irni, csak ismételgettem szinte, azért én is köszi, hogy meghallgattatok. Cseri
Csak okt.19-töl olvasom ezt a topicot, igy az elözményeket nem ismerem.(sajna nincs idöm archivot olvasni ) Gea kérdéseit végéigolvasva azonban mintha a saját-fel nem tett kérdéseimet látnám leirva.
Egyébként én is szivesen szültem volna itthon, de elég késön olvastam róla, hogy ilyen egyáltalán létezik. Már egyrészt megvolt a dokim, egy családi jóbarátunk, másrészt ha jól értelmeztem Geréb Ági vidéken nem vezet szülést, harmadrészt a párom sem nagyon lelkesedett a gondolatért.
Az elsö két gyermekemet 12 és 14 évvel ezelött szültem, nem volt még semmilyen lehetöség választásokra, legfeljebb annyi, hogy melyik kórházban szeretnék szülni és slussz. Éreztem én akkor, hogy valami nagyon nem jó, egy szülésnek szép élménynek kellene lennie a fájdalom ellenére, de egyik sem volt az.
Most harmadik babámat várva már eleve sokkal több információhoz jutottam – például innen a netröl, idösebb fejjel az ember bátrabban mer kérdéseket is feltenni és kivánságait elmondani.
Végülis a harmadik szülésem sem teljesen ugy sikerült, ahogy szerettem volna, de azért végre szép emlékként maradt meg bennem, nem olyannak, amit az ember szeretne mielöbb elfelejteni. Annak idején – nagyon jól emlékszem még ma is, a szülés folyamata alatt nagyon sokszor éreztem azt, hogy nem, én soha többet ezt nem akarom átélni, nem szülök többet. Pedig epidurális érzéstelenitésben volt részem, mégis. Ennek persze egy csomó oka van, elsö férjem sajnos nem volt partnerem, nagyon szerettem volna, ha velem van a nehéz órákban, bátorit, fogja a kezem, vagy bármi, de nem akart velem jönni. Pedig akkor még nem volt általános hogy apukák bemehetnek szülni, de nekünk lehetett volna. A klinika professzoránál szültem, aki ismerösünk volt, de nem a státusza miatt szültem nála, hanem mert állitólag jó is volt. Nem is volt tulajdonképpen akkor problémám vele, hiszen azt tette, ami akkor a gyakorlat volt. Amikor este tiz körül beérkeztünk a klinikára, ügyeletes orvos megvizsgált, manuálisan, két ujjnyira nyitva, akkor szülünk. És ott abban pillanatban már megejtették a beöntést, a borotválást, nem ám kérdés, hogy nem volt-e véletlen hasmenésem, vagy akarom-e a kopasztást. Ahogy a bemelegitésen tulestem, hipp-hopp már a szülöszobán voltam, meglehetösen gyenge fájástevékenységekkel. Viszont secperc alatt bekötötték az oxitocint, végigkinlódtam tök egyedül az éjszakát, azt hiszem olyan magányos addig még életemben nem voltam. Burkot nem kellett repeszteni, mert olyan elefántos adag oxitocint kaptam, hogy szerintem kipukkadt, mint egy összenyomott lufi. Mikor már szüköltem (nem kiabáltam, nem visitoztam, amennyire csak birtam visszafogtam magamat) a fájdalomtól, az ügyidoki mellettem elsietve odavetette, hogy nem kell ennyire odalenni, nem fáj az annyira…Mert ö aztán tudja…És itt jön az, hogy nem férfiakkal kellene szülnünk. Nökkel, és lehetöleg olyan nökkel, akik már maguk is szültek. Egy nö eleve több empátiával rendelkezik, föleg ha maga is átélte a – netán mesterségesen gerjesztett és igen erös fájdalmakat.Valamikor a félidöben végre megérkezett az érzéstelenitést végzö orvos, és ugyan nagyon féltem, de végre elusztak azok a hatalmas fájdalmak. Az érdekes csak az volt, hogy hol a dokim? Aki ekkor még nem is látott. Hát a kitolásra meg is érkezett. Futva, és futás közben is beöltözve. Mint kiderült valamikor fél öt körül ébresztették, mert elsö szülésre nem érdemes sietni. Akkor meg már siethetett….Na mindenesetre a finisre beért, ha már ott volt vágott is egy jó nagy rést, majd rákönyökölt a hasamra, ne totojázzunk már ennyit. Ezek után hosszan stoppolt, nagy vágást soká kell varrni, és elvileg nem fájhatott volna, hiszen még lógott a hátamból a csö, de ennek ellenére azt hittem, belediffundálódok a szülöágyba, annyira fájt. Aztán jó kis katéterezés, mert nem tudtam két órán belül pisilni, ugy hogy egész éjjel nem ihattam egy kortyot sem, pedig majd szomjan haltam. Ami pisi bennem volt azt a beöntés után sikeresen eltávolitottam, igy nem tudom hogy a csudában tudtam volna pisilni, és föleg mit… Arról nem is beszélve, hogy nem tudok ugy pisilni, hogy idegen emberek rohangálnak körülöttem, föleg férfiak. Merthogy akkoriban a szülöszoba tehénistálló szerü hodály volt egy rakás ággyal. Manapság nem tudom milyen, mert eszem ágában sem volt oda visszamenni a harmadik babámmal. A második szülésem dettó igy zajlott le, azzal a különbséggel, hogy jobb volt az érzéstelenités, nem voltak fájdalmaim és idöben beért a doki. De ettöl sem éltem meg pozitivan. Nem beszélve a gyermekágyról, ahol idegen emberek között éltem meg az elesettségemet, amiben szülés után van az ember, olyan szobatársakkal akiknek a kulturája és a testkulturája hogy ugymondjam eléggé eltért az enyémtöl. A babámat fél pillanatra megmutatták szülés után, majd elviharzottak vele. Tizes apgarja volt, tehát nem kellett élesztgetni, és mégis. És nem is láttam aznap többet, csak a másnap reggeli szoptatásra hozták ki, 24 óra mulva… Baja nem volt, csak nem hozták ki. Hogy pihenjek…Na ez a mult. És a jelen ? Most, amikor részese voltam egy sokkal jobb szülésnek, amiröl tényleg pozitiv emlékeket örzök, még ezek után is azt mondom OTTHON. És felesleges lenne hosszasan magyarázkodnom, hogy miért, hiszen Gea hosszas kérdéssorozata magában rejtette a válaszokat is természetesen. Talán Pele megfogalmazása a legjobb, én is szabad választás-párti vagyok. De hol vagyunk mi ettöl… hol vannak ehhez a mindenki által hozzáférhetö információk, de föleg hol vannak ehhez a megfelelö emberek ? Akinek nincs Internet, akinek nagyon sok havonta négyszáz forint Kismama magazinra, honnan jut olyan információhoz, hogy egyáltalán létezik olyan, hogy otthonszülés ? Legfeljebb a Hiradóból, hogy valaki otthon megszülte és elásta a babáját. A körzeti dokinál, védönéninél nem hiszem, hogy kapna erröl megfelelö objektiv tájékoztatást. Aztán meg ha kapna… és hirtelen egy csomó nö mondaná, hogy igen, egészséges vagyok, a babám is az, otthonom is van, hát nem akarok kórházat csak 1 jó bábát, netán egy szülészorvost, aki velem lesz a nagy napon, hát kérdem én mi lenne ? Hát semmi, mivel G. Ági nem tudja magát 678 felé szakitani. És nem tudom hány végzett dula van, és van-e vidéken…Szóval ennyit a szabad választásról. Ami az ideális megoldás lenne amugy. Ja és ami a lelki és a magzati oldalt illeti, azt hiszem nagyon szépen irtad le Pele, ráadásul nagyon is igazad van. (most akkor szülünk, mert holnapra repjegyem van…)
Éva ! Én is helytelenitem, ha valaki névtelenül ir, de sajnos Névtelennek igaza van. Nagyon sok kutyaütö él nagyon jól. (és akkor még nagyon finoman fogalmazott Névtelen)És ez persze nem azt jelenti, hogy aki jól él, az tuti az. Sajnos, ahogy minden szakmában, ugy az orvos szakmában is egy csomó hozzánemértö, vizsgákon épphogy csak átcsusszanó praktizáló „szakember” van, aki praktizál, és pofátlanul jól él. Legfeljebb gyakran vált munkahelyet, mert eltanácsolják, finoman átirányitják, ha tul sok bajt okozott egyik helyen már… azt hiszem Névtelen is erre gondolt. És ezek a jelzök nem A KÓRHÁZBAN DOLGOZO orvosokról szól, ugy általában, hanem azokról, akiket az elöbb jellemeztem. Az orvosokat sajnos hajlamosak az emberek a Nagy Fehér Szentnek tekinteni, mert rajtuk a fehér köpeny, és lehet, hogy megmenthetik az életünket. Vajon a tüzoltok (most vonták meg a veszélyességi pótlékukat) akik ugy mentenek életet, hogy közben a sajátjukat veszélyeztetik, hol vannak megbecsülve, kitöl kapnak boritékot pl.? Legfeljebb egy plecsnit. Ha tulélte, ha nem hát istenem. Szóval asszem sokakat az irritál, hogy a Nagy Fehéreket más mércével mérjük, mint az egyéb halandókat. Aki lelkiismeretes, jó orvos, nem kezeli le betegeit, kollégáit, szivvel lélekkel végzi azt, amire felesküdött, ami a dolga, az szuper. Becsüljük meg. De ne többre, mint egy ugyanolyan szivvel-lélekkel, tehetséggel szorgalommal dolgozó mérnököt, tüzoltót vagy bárki mást.
Nagyon jól esett Peta józan sorait olvasni. Bizony a személyeskedés, a mások véleményének lebutaságozása nem épp a kulturált vitatkozás elemei közé tartozik. Ami pedig Peta sorait illeti, nagyon sok olyan dolgot fogalmaz meg, amin valóban érdemes elgondolkodni, attól, hogy valakinek van egy kialakult véleménye egy témáról, attól még gondolkozhat mások véleményéröl józanul anélkül, hogy azt kötelezö lenne elfogadni.
Például javaslom alapos végiggondolásra Petának azt a kérdését, hogy ha valaki attól való félelmében, hogy otthonszüléskor baj érheti, és a kórházat választja, ÉS a kórházban éri baj öt, a babáját, vagy mindkettejüket, az kit fog hibáztatni ? Mert otthonszülésnél ha valami baj történik, hát abban a pillanatban lehordják, sárbatiporják, a kórházban még akár ki is csesznek azzal, aki ezt választotta. Ott mindjárt megvan a bünbak. De ha a kórházban történik valami, hát mi történik ? Kit hibáztatnak ? Netán a szülészorvost ? A kórházat ? Szerintem véletlenül sem. Tud valaki beperelt szülészröl, mühiba miatt, aki el is veszitette a pert, kivágták a praxisból, és jelenleg munkanélküli ? Fizetett már valakinek az elcseszett szülése miatt az adott kórház kártéritést ? Lehet, hogy ez általános, csak én nem tudok róla, akkor bocs…Szerintem azonban az a jellemzö, hogy ha gond van, akkor azt mondják, hát sajnos-sajnos, ez van, meg kell békélni a helyzettel, mi mindent megtettünk, amit lehet. És elöfordul, hogy ebben igazuk is van. Sokszor elöfordul nyilván, hogy becsülettel megtettek mindent, és mégis nagy baj történik. De akkor ugyan mérjünk már azonos mércével…Ha otthon történik baj, aki ott kiséri a szülést, az is nyilván minden töle telhetöt megtesz…Ha kell, nyilván azt is megteszi, hogy hivja a mentöt. Az a szakmája, hogy tudja, hogy mikor kell hivni. És ezt vagy elhiszem, hogy tudja, és megbizom benne, vagy no problemo, én korházban akarok majd szülni.
Amit az AntiD-röl irtál Peta, hát ledöbbentem, és fel vagyok háborodva. Eszméletlen. Le vagyok döbbenve. Mindemellett nem csodálkozom. Voltak némi elképzeléseim, hogy mit szemétkedhetnek a falkán belüliek a Gerébbel, de ez egyszerüen hihetetlen. Aztán meg tök egyértelmü a tb finanszirozás kérdése is, a falkánbelüliség kérdése, és amit a szülésznökröl irtál. Bizony itt van a gátmetszés kérdése, amit többnyire az orvos végez, nem a szülésznö. Kinek fizet az ember a szülésnél, hát aki ott van. Ha nincs gátmetszés, ki van ott, ki csinálja a gátvédelmet ? Bizony a szülésznö…Akkor ugyebár neki illene fizetni… Nem a dokinak… Érdeke-e az orvosnak, hogy propagálja a gátvédelemmel való metszés nélküli szülést ? Nem hiszem… Bizony én metszés nélkül szültem a harmadikat, a dokim csak állt és nézte a szülésznöt, aki mindent primán csinált, tulképp semmi szükség nem lett volna a dokimra.(akit amugy kiskoromtol fogva ismerek és szerintem egy ritka egyenes, becsületes és jólelkü pasi, és csak utána doki) Más téma, hogy mint irtam talán, barát, és nem fogadott el egy fityeszt sem, de bizony a szülésznö megérdemelte volna és utolag bánom, hogy desszert, kávé, és virág helyett nem boritékot adtunk neki, mert tényleg hálás voltam, amiért hozzásegitett a metszést meguszni…Fantasztikusan éreztem magam szülés után, nem ugy mint gátmetszéssel. (és szegénynek biztos tele a padlás hülye desszertekkel. Ha kap egyáltalán, de lehet, hogy még azt sem…)Szóval lányok, nagy-nagy igaza van Petának, ne a nagy fehéreket ajánlgassuk már ennyire egymásnak, vagy legalább ne csak, hanem szülésznöket…Hogy jó példával járjak elöl, annak a törpe kisebbségnek, aki éppen Komló városkában szeretne szülni, (Baranya) ajánlom Valikát. Sajna-sajna szánom-bánom, vezetéknevet nem tudok. Szuper.
Peta további soraira muszáj legalább annyit reagálnom, hogy mintha a saját – csak jobban és értöbben megfogalmazott véleményemet olvasnám. Bizony a megkövesedett orvosi hierarchia, a nagyfiuk rákoppinthatnak, csicskáztathatják a kisfiukat, nem is beszélve a himsovinizmusról, az alulfinanszirozása az egészségügynek, a kisfiuk belesimulása a szar elvtelen és megalázó rendszerbe a nyomor miatt, az elembertelenedés, a futószalag, mind-mind létezö és eléggé kilátástalannak tünö problémák, de miért kell NEKÜNK megoldások után kutatni, hol a fenében vannak az illetékesek. Pl. miért nem kötelezö olvasmány számukra a Babanet, tanulhatnának egy-két dolgot…A fö baj, hogy nincs igazi választási lehetöségünk, és hogy harcolni kell mindenért, mikor mi CSAK szülni szeretnénk. Ott és azzal, ahol és akivel szeretnénk, és ebben ne tegyen keresztbe se a Szakmai kollégium, se senki más…
Bocs a hosszért, de panaszkodtatok, hogy kihal a topic, hát most olvashattok. Bár sok ujat Gea és Peta levelei után nem tudtam irni, csak ismételgettem szinte, azért én is köszi, hogy meghallgattatok. Cseri
