Szia
Anabique!
Igazából az a helyzet, hogy nekem nem szoktam fájásaim lenni, csak mensi-tüneteim szülés előtt..ez azt jelenti, enyhe alhasi fájdalom, abszolut rendszertelenül, és derékfájás..amikor már fáj, akkor az már tulajdonképpen a kitolási szakasz kezdete
Elsőnél burkot repesztettek talán 14 óra körül, elküldtek kicsit sétálni, aztán otthagytak, hogy majd csak beindulnak a fájások, másnap reggelre meglesz a baba... anyámékat hazaküldtem.....be is indultak, abszolut rendszertelenül,kb fél órán át, aztán hirtelen nagyon fájt valami, szóltam is, hogy valami nincs rendben. Szemberöhögtek, hogy kényeskedem, megnéztek és látszott a gyerek feje....15.40-kor megvolt a gyerek, szüleim éppen hogy hazaértek, amikor hívtam őket, hogy jöhetnek, kész is vagyunk.
Másodiknál valamikor éjszaka fél 3-kor kezdtem érezni, hogy valami nincs rendben, kicsi hasfájás, kis derékfájás..néztem az órát, mértem a perceket..összevissza fájt, enyhén, de aztán 4 körül csak felébresztettem a férjemet, hogy talán készülődni kéne, gyereket kiszedni az ágyból (nem volt kire hagyni, vinni kellett magunkkal..). Nagy nyugisan kávé főzés, zuhanyozás, gyermeköltöztetés..aztán hirtelen székelési inger. Én vécére, akkor elkezdtem vérezni és görcsölni. Mondom jól van, tényleg készülődik valami, gyorsan még egy mosakodás és irány a korház. Csakhogy amint beléptem a fürdőszobába, belémhasított a jól ismert érzés (gyerek elindul kifele) és kiloccsant a magzatvíz. Minden erőm elment, térdre rogytam és kiszoltam férjemnek, hogy hívja a mentőket -ő meg megijedt, azt hitte, rosszul lettem (5 perccel azelőtt még semmi bajom nem volt), mondom nem, csak szülünk
nem volt erőm felállni onnan, 2 tolással kint is volt; férjem egyik kezében telefon, diktálta be a címet, másikkal elkapta a gyereket
Harmadiknál reggel 8 körül enyhe hasfájdogálás, tanácstalanság, hogy akkor most vajon szülünk, vagy mi van? Mivel jól éreztem magam és tényleg jelentéktelen volt a hasfájás, elküldtem férjemet munkába.. 10-kor szóltam neki, hogy talán mégis készülődik valami, jó volna hazajönni. Jött is, 12-re beértünk a kórházba, lifttel röhögve fel a szülészetre, vártunk fél órát, amig kijött valaki. Kiderült, hogy dokim épp bent van, meg is vizsgált, burkot repesztett, infúzióra kötöttek és ctg-re (hogy miért, nem tudom...), és ott hagytak, azt mondták 15 percig ne mozduljak, utána felkelhetek sétálni. Férjem lement az autóhoz a cuccaimért, nővérke és doki ki, nekem pedig beindult a szülés
Szerencsére visszajött a bába, szóltam, hogy gáz van..persze nem vesznek komolyan, de azért megnéz..pánik, dokit hív, nővért hív, kapkodnak, doki kézzel tartja vissza a gyereket, amig a többiek magukra kapják a köpenyt és kesztyűt
Kíváncsi vagyok, most hogy lesz
Mindenkinek csak hasonló szüléseket kívánok!