Ancsa, nekem a 37. héten még faros volt, aztán totál haránt feküdt még aznap is szerintem, bár a fejecskéje már lefelé „lógott”, szóval aznap azt mondta a védőnő, h. tuti császár lesz! De mondom, van még 2 hetem…
na persze nemhogy hetem, még napom sem volt és mire beértünk már a szülőcsatornában volt a feje!!!
Szóval nem feladni, beszélni hozzá és elképzelni a könnyű szülést! Hátha!!!!
Mindjárt leírom a szülés storymat is!
Köszönöm a vigasztalást a kilóim miatt… tudom, gáz, h. emiatt nyavalygok, ne haragudjatok, csak nem ehhez a látványhoz vagyok szokva, de a jó oldalát nézem és zabálok
Macsek, Baluci édi nagyon!!!!
És szuper, h. ilyen szépen fejlődik!!!!
Csillag, nagyon szép a pocid… sportos!
Köszi Zorka dicsit!
Vaya, baszki minket is állandóan hívogat anyós… már kezd qrvára elegem lenni. Szégyellem magam emiatt, de egyszerűen utálom, h. naponta 2x meg kell kérdezni, hogy van az unoka!!!
Én megszoktam, h. heti 1x látom és beszélünk… az pont elég is
Tudtam én, h. nem nekem kellett volna előbb szülnöm, hanem a sógornőmnek, de hát ők nem éreznek még hajlandóságot, pedig már 32 évesek lesznek és 11 éve vannak együtt…
Igazán iparkodhatnának és akkor nem mi lennénk a sztárok!
Rodi, köszi neked is!
Húúú, nagyon szorítok, h. minden rendben menjen, de nagyon figyelj a vérnyomidra és a vizesedésre, ha picit is fáj a gyomrod, menj és mutasd meg magad a dokinak!!! Most már bármikor beindulhat… én is azt hittem, h. van még min. 1 hetem!
Rabbe, hatalmas gratula!!!! Húú, hát nálatok akkor izgi volt, de hála a jó Istennek minden okés Patrikkal és hidd el nagyon gyorsan rendbe jössz te is!
Majd kérünk fotót is, ha lesz időd!
Zsófi, te kajagyáros! Én meg a pusztító
Szóval a szülésem:
Csütörtök délelőtt, ahogy már írtam, mentem a védőnőhöz és kissé felhúzott (valszín túlreagáltam 1-2 megjegyzést, mert amúgy nagyon aranyos!), utána mentem brokkoli vadászatra, na az betette a kisajtót szerintem, mert alig bírtam hazamászni, a 4. emeletről nem is beszélve.
Muszáj volt azonnal lefeküdnöm és nem is nagyon tudtam felkelni, mert baromi fáradt voltam és fájdogált a pocim, de nem jóslósan, csak szimplán nem éreztem jól magam.
Aztán elaludtam, de folyton bekeményedett a méhem, úgy, h. végül ki sem lazult. Néztem gyorsan a szakkönyveket, h. mi lehet ez, de arra jutottam, h. mivel nincsenek rendszeres fájásaim és azok is 5, 2, 3 (össze-vissza) percesek, ez még nem a szülés. Fel is hívtam a szülésznőt, aki mondta, h. még nem menjek be, feküdjek egy kád vízbe, lazítsak, mert ez eltarthat, akár 1 napig is, de tuti, még nem szülünk, hiszen a magzatvíz sem folyt el! Aztán mikor már kezdett székelési ingerem lenni és az 5 perces fájás után rögtön jött egy 1 perces, akkor gyorsan ettem, aztán irány a kórház… szerencsére anyum velem volt már akkor!
A kocsiból hívtam a szülésznőt, h. 10 perc és ott vagyok, megnyugtatott, h. a dokim is épp bent van, meg ő is, úh. nyugodtan menjek… na nem mintha megakadályozott volna, ha nincsenek bent…
Aztán fél 6-kor vettek fel, addigra már bent volt a szülőcsatornában és 2 ujjnyira tágultam... azt mondták, h. min. 3 órán belül baba lesz! Úgy örültem!
Kaptam kúpot, de már nem engedtek elmenni wc-re sem, mert már 4 ujjnyira tágultam kb. 1 óra alatt. Kaptam oxytocint, addigra már Zoli is megérkezett és én csak bólogatni tudtam, ha kérdezett, mert szinte egymást érték a fájások és akkor mondtam, h. jön a baba! És tényleg: tolófájások és ¾ 8-ra meglett a kicsilány!!!!! Azonnal rám tették és gyönyörűséges volt! Eszméletlen gyorsan ment az egész és persze fájt, de már másnap azt mondtam, h. ilyen szülést bármikor bevállalok!
Annyi probléma volt, h. a placenta nem akart leválni és emiatt altattak egy negyed órát, de legalább közben össze is varrtak!
Aztán a „műtét” miatt 3 órát feküdnöm kellett még a szülőszobán és közben hozták Zorkát szopizni és azonnal sikerült is neki… na persze nem tudom, mi jött belőle
Mindenkinek, aki még nincs túl rajta, minimum ilyen könnyű szülést kívánok és ha megfogadtok egy tanácsot (még nem késő), pörgessétek le az agyatokban a szülést sokszor elképzelve milyen szuper lesz, de ne hagyjátok ki a méhlepényt sem, ahogy én
Egyébként minden klappolt azzal, amit elképzeltem: még a szülőszoba is az lett, amit kiválasztottam!
Szóval azóta is ragyogok, bár folyton álmos vagyok
sellőlánykám... 
szuszika van... 
cuclival..
