Csige: Gyönyörű a kislányod!!!!!!!!!
Kati: Abszolút megértelek, ha 7 év után már nagyon vágysz a babára. Én is így voltam vele. A férjemet 8 éve ismerem, 3 hónap ismeretség után úgy döntöttünk, hogy együtt akarunk élni, újabb 3 hónap múlva ez össze is jött. A leánykérés azonban csak 5 év után történt meg. Az Uram nem tartotta fontosnak, azt mondta, hogy a közös élet ugyanolyan, mint a házasság. (Szerintem azért más!)
Bencével szerencsénk volt, mert nagyon hamar kopogtatott. Ez azért is volt jó, mert már majdnem 31 éves voltam, amikor megszültem őt, és nem akarunk megállni egy gyerkőcnél. Tudod, ketyeg az a bizonyos biológiai óra! Ha olvasgattad a topikot régebben, akkor láthattad, hogy a 33. szülinapomon elvesztettük a második babánkat, így most megint nagyon örülök annak, hogy ha minden igaz, akkor lakik bennem valaki.
Mindezt azért írtam le, hogy lásd, mennyire megértelek!!!!!!!
Tiszta szívemből kívánom, hogy minél hamarabb gyarapodjon a kis családotok! Ja, és az nagyon jó jel, hogy 27 napra megjött az első igazi piri a gyógyszer után. Ezek szerint magától is be tudtak indulni a hormonjaid!!!