Mary
"Jelen vagyok a fórumunkon, de úgy érzem nem lennék nagy veszteség a sorstársak részére, ha többé nem lépnék be oda...
Beszélgetünk a leendő apával a további sorsunkról, és úgy érzem, már őt sem ismerem..."
Nekem nagyon nagy veszteség lennél, ha elmennél
Tudom, ígértem még, hogy írok, de annyira összejöttek nálunk mostanában a dolgok, ne haragudj
Nagyon szeretném ha továbbra is akár jó kedved van, akár rossz ide írnál
Most nagyon mélyponton vagy, amiből időnként sikerül valamelyest feljebb jönnöd, de sajnos nem annyira, hogy túl tudnál valamennyire lendülni a dolgokon, történteken! Ehhez idő kell, amit nagyon nehéz elfogadni, mert én is tudom és a többiek is tudják, hogy ki mennyire várja már a kisbabáját, nagyon, a leges legjobban!!!
Régen nagyon sokat sírtam, nagyon sokszor voltam elkeseredett és mindenre tudtam haragudni és én se tudtam mi lesz, hogy lesz. De valahogy lett, idő kellett hozzá, de érzelmileg, lelkileg helyrejöttem és igaz én is nagyon elszomorodtam most a kezelés eredménye miatt, hogy nem sikerültek a babák, de hiszen és tudom is, hogy valahogyan, valamikor nekünk is lesz
Egyszer régen az egyik fórumon azt írta Nekem egy csaj, hogy Ő nem temetkezik önsajnálatba úgy, mint én. Hát én meg mondtam neki, hogy én meg igen és addig leszek letörve amíg, és ha túl jutok rajta akkor majd kijövök belőle.