Hahooooooo! Szevasztok csajok!
Eloszor is, szivbol gratula az osszes tobbi ujdonsult anyukanak, neztem a tablazatot most, mar jo sokan vagyunk. csak egyetlen dolgot kivanok nektek: ugyanazt a boldogsagot, mint a mienk! A tobbieknek pedig nagy nagy drukk, latom, mar jol be vagytok sozva
:)
Judyka! Igazad van...minden pillanatomat a kis csaladomnak szentelem (bar ferjem mar visszament dolgozni)...lenne idom jonni, mert Azzurranak eleg jo az alvokaja sokszor, pl ma is, de inkabb mellette maradok, midnig a kozeleben, erzem, hogy erre van szuksege. Meg egyaltalan nem alkalmazunk jatekokat sem pl a furcsinel vagy peluscserenel, inkabb gyorsan letudunk mindent, es aztan a karomban tartom, hogy nyugodt legyen...valahogy erzem, hogy neki ez kell. Azert majd probalom szabaditani magam neha, de most is csak par percre jottem eletjelet adni.
Most nem tudok szep, meghato szuletestortenetet irni (el kene kezdeni a blogomat..majd ott lesz), de azert gyorsan 1-2 dolgot. A szulesrol: barmikor ujra vegigcsinalnam...csodalatos dolog...most mar tudom, hogy nincs mitol felni, meg akkor sem, ha kevesbe leszek a kovetkezonel szerencses, es tobbet szenvedek, mert az egesz annyira felemelo...a kinokkal egyutt, a rohano idoben, a fajdalomnak atadva, a teljesseg fele torekedve hagyjan, hogy tortenjen minden. Igaz, en szerencses voltam...marmint szerencsetlensegemben. Oooo, szenvedtem en is, kutya szarul is voltam...de pont ez segitett kikapcsolni olyan szinten, hogy tenyleg egy masik tudatallapotban voltam, nem iranyitottam, hanem mindent hagytam szepen folyni, es valojaban tudomasul sem vettem a tortenteket, csak azt ereztem, hogy a babam akarja, es hihetetlen modon segit nekem. Mindent o csinalt, a kezdettol fogva tokeletesen...forgott, nyomodott, tolakodott...hatarozottan es erosen, de ugy, hogy ne sokat szenvedjek. A pozicioja a legjobb volt, a hataval felfele,igy nekem semmifele derek-, vagy hatfajasom nem volt, csak mensis-szeru, de az is kibirhato. A rossz inkabb az egesz allapot egyuttesen volt...remeges, hidegrazas, hanyas, erotlenseg, izzadas...tul sok volt, meg ha nem is eros, ugyhogy en par perc utan becsuktam a szemem, felig beajultam, es onnantol ugy elrepult az a 2-3 ora, hogy en szinte senkit nem lattam-hallottam, csak irtozatosan lassan lelegeztem, a hangzokat hasznaltam kilegzeskor es megprobaltam semmire nem koncentralni erobol, csak erezni melyen, ami tortenik.
Nagyon rossz volt, hogy le kellett mondanom a szuleteshazrol, es hogy igy nem tudtam a legtermeszetesebb modot megadni a babamnak, hogy mindent a sajat idejeben csinaljon, de jol dontottem a szulesmeginditast illetoen, mert kozben is felment 150/110-re egyszer (ezen egy alkalommal kaptam cseppeket, bar nem emlekszem ra...egyebkent nem gyogyszereztek a vernyomi miatt)...de ugy tunt, Csimota eleg jol keszen allt mar, nem igazan szenvedett, sot...!
Eloszor probalkoztak egy termeszetes modszerrel, aminek 24 oran belul kellett volna hatnia...nalam persze semmi, a legkisebb mehosszehuzodas sem, ugyhogy maradt az oxitocin. Tudtam, de meg is nbyugtattak, hogy ez csak beinditja adolgokat, utana minden ugyanugy (annyi ido alatt es intenzitassal) tortenik, mint ahogy tortennie kell, ez ezen nem tud valtoztatni, csak max erosebbek lesznek a fajasok. 1 ujjnyira voltam nyitott, mikor elkezdtek adni, es egy labdan riszaltam a radioban levo zenere kb masfel orat...semmit nem ereztem, nagyon nagyon enyhe mensis jellegu fajasokat, de inkabb csak erzes volt, mert tenyleg szinte semmi...mikozben a mutato 10 percre 6 fajast jelzett max ertekkel...vagyis nalam teljesen kimaradt ez a 15-10-5-x perces fajas-dolog szerencsere...de tenyleg nem ereztem...elkezdtem hasznalni a vizualizacios technikaimat, mielott tul keso lenne, bemelegitesnek. Aztan burkot kellett repeszteni, mert a picur iszonyat erovel nyomta magat, es feszult minden odabent...ekkor mar 5 centire voltam tagulva...tulajdonkeppen midnenfele fajdalom nelkul. Nna, akkor kezdodott a buli...repesztes utan azonnal eros fajasok, de ugyanaz a jellegu, csak az alhas tajekan...viszont a fent emlitett rossz kozerzettel...total energia nelkul maradtam, le is fekudtem az agyba...nem ajanlottak smemifele setat, kadat, pozt, mert minden tul gyorsan tortent, jobb volt inkabb kesleltetni, fixen az agyban...nna nem mintha kepes leytem volna megmozdulni. Es innentol total elsotetult minden...csak a sajat hosszu, aaa-hangos kilegzesem hallottam, semmi mast...a szxuloszoban vettem eszre, hogy muszakvaltas miatt mas a szuleszno. parom aggodott, mert hullafeher voltam lila szajjal es a szemem vagy csukva, vagy fennakadva...de a szuleszno megnyugtatta, hogy ez az az aldasos allapot, ahova szules kozben eljuthat egy no...masfel ora utan elmentem wc-re, kerdesre elmondtam, mit erzek...gyanus volt nekik, rogton megvizsgaltak...teljesen ki voltam tagulva, nem akartak elhinni..nna itt visszatertem a foldre...picur elo-elobukkant, parom minden alkalommal megerintette a buksijat, de a kitolasi szakaszra varnom kellett, mert nem ereztem a nyomofajasokat...bar sztem csak tulsagosan elhagytam magam...aztan amint keszen alltam, sitty-sutty kint volt a baba 3 tolassal, csak ugy elobukkant szelsebesen, mikozben forgott szepen.
orultem, mert a szuleszno mondta, rugalmas a gat, siman kijon. Nna persze pont ekkor belepett a doki (aki semmit nem csinal, de mindenben dont)..es mivel elso babas vagyok, termeszetesen gatmetszes...kocsog...nna de mindegy...amugy nem gaz az sem, mar a varratok is szinte mind kihulltak, bar igaz, hogy nem veszesen vagott, tenyleg csak azert, mert parancs volt, igy eleg pici lehet a seb.
O, a csoppom felebredt, mennem kell...talan holnap folytatom, es irok nehany dolgot Azzurrarol...o, meg a vonalzom is...huhhhhh
Vigyazzatok magatokra!!!
Kuldtem par kepet a levlistan, de Millanak engedelyeznie kell, mert tul nagy, nem gondoltam, hogy van limit.